<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML><HEAD><TITLE>Üzenet</TITLE>
<META http-equiv=Content-Type content="text/html; charset=iso-8859-2">
<META content="MSHTML 6.00.2900.2873" name=GENERATOR></HEAD>
<BODY>
<DIV dir=ltr align=left><SPAN class=531091213-08062006>A Néprajzi Lexikont csak 
példaként mondtam. A Körtvélyesi Kálmán által használt lexikonokat is mondhattam 
volna. Tehát akár lehetne is ajánlani ezekből néhányat a Folkrádió weblapon, 
mint amelyekben elég sok néprajzi fogalmat meg lehet nézni. Viszont ezekben a 
régi lexikonokban (Pallas, Révai stb.) sok túlhaladott infó van, illetve sok 
olyan adat, ami az akkori időszakban érvényes volt, de ma már nem. A Néprajzi 
Lexikon ezekhez képest "új"-nak számít, s mivel Magyar Néprajzi Lexikon, nem a 
huculokról ad bőséges tájékoztatást. De pl. a magyar néptáncokról, népzenéről, 
hangszerekről elég gazdagon tájékoztat. Ezzel együtt megvannak a maga 
hiányosságai.</SPAN></DIV>
<DIV dir=ltr align=left><SPAN class=531091213-08062006>Tehát lexikon-nézegetés 
után is maradna bőven megvitatandó kérdés a listán, én csak azt érzem egy kicsit 
túlzott kényelmességnek, hogy valaki kérdez valami olyasmit, amit ő maga is 
megnézhetne az interneten, hisz aki felvilágosítja őt&nbsp;erről, az sem tesz 
egyebet, mint hogy lekeresi az interneten, aztán idemásolja.</SPAN></DIV>
<DIV dir=ltr align=left><SPAN class=531091213-08062006></SPAN><SPAN 
class=531091213-08062006>Szerintem "ne halat adjunk az éhezőnek, hanem tanítsuk 
meg halászni".</SPAN></DIV>
<DIV dir=ltr align=left><SPAN class=531091213-08062006></SPAN>Üdv. <A 
href="http://www.pavai.hu/" target=_blank>Pávai István<SPAN 
class=531091213-08062006><FONT color=#000000>&nbsp;</FONT></SPAN></A><BR><SPAN 
class=531091213-08062006><BR></SPAN><FONT face=Tahoma size=2><B>
<HR>
</DIV>
<DIV dir=ltr align=left>Feladó:</B> lista-bounces@folkradio.hu 
[mailto:lista-bounces@folkradio.hu] <B>Meghatalmazó </B>Kemecsei 
Gábor<BR><B>Küldve:</B> 2006. június 8. 9:09<BR><B>Címzett:</B> 
lista@folkradio.hu<BR><B>Tárgy:</B> RE: [Folklista] Huculok</FONT><BR></DIV>
<BLOCKQUOTE dir=ltr style="MARGIN-RIGHT: 0px">
  <DIV></DIV><!-- Converted from text/plain format -->
  <P><FONT size=2>-Körtvélyesi Kálmán írása:<BR><BR>Szabó László érdeklődött a 
  huculok hangszeres népzenéje után és Nagy Gábor mondta a havasi kürtöt. A 
  rahói huculok ünnepségére mentek ki magyarországi ruszinok és innen töltöttem 
  le pár képet.&nbsp;Itt látható is egy a&nbsp;trembitákkal (ők így hívják a 
  havasi kürtöt).</FONT></P>
  <P><FONT size=2>A</FONT><FONT size=2>&nbsp;hangszereikről: Raymond Friedrich 
  Keindl aki Bukovinában született német volt azt írja a Huculok című 
  monográfiájábam, hogy<BR>"A tájegységre jellemző volt a kürt, a hegedű, a 
  furulya, a doromb és a duda."<BR>Egy másik weboldalon: cymbaly (cimbalom), 
  piscalka, flojar (furulyafélék), husly (hegedű), maly basy (valami mélyvonós 
  hangszer), berbenycja (dob).<BR>Trembiták: koljadnyc'ka trembita (kisebb mint 
  3 méter ezzel jelzik a karácsonyi énekes közeledtét), vivcars'ka trembita ( 3 
  méter ezzel jelzik a juhászok a helyszínt a hegyekben, behívni a nyájat 
  szürkületkor, jelezni ha a nyájat megtámadták a medvék vagy farkasok), 
  pochorona (3 méternél nagyobb temetési trembita amivel különleges temetési 
  dallamokat adnak elő a házon kívül ahol a tetem van kiterítve megnézésre). 
  Persze használják a trembitákat mindenkor ünnepségeken, esküvőkön stb. is. Ez 
  a weboldal angol nyelvű volt abból fordítottam a hangszerek neve viszont 
  eredeti.<BR><BR>A Pávai István említette a Néprajzi Lexikont én az Ortutay 
  féle Magyar Néprajzi Lexikonban ennyit találtam:<BR>"A Magyar Néprajzi Lexikon 
  a magyar népi kultúrával foglalkozik a magyar nyelvterület egészére 
  kitekintve, a lexikonírás és szerkesztés sajátos módszerei szerint. A szerzők 
  elsősorban arra törekedtek, hogy a meglevő eredményeket és ismereteket 
  összefoglalják. A cikkek 1970&#8211;1975 között íródtak."<BR><BR>-Ezt találtam 
  benne:<BR>A huculok a kárpátukránok egyik néprajzi csoportja. Egy részük a 
  Kárpátok K-i oldalán, más részük &#8250; Kárpátalja hegyvidékén él. Sajátos 
  fejlődésű népi kultúrájuk, melynek számos magyar kapcsolata alakult 
  ki.<BR><BR>Rahói huculok trembitákkal<BR><IMG alt="" hspace=0 
  src="cid:531091213@08062006-3127" align=baseline border=0><BR></FONT></P>
  <P><FONT size=2>&nbsp;</P></BLOCKQUOTE></FONT></BODY></HTML>