<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML><HEAD><TITLE></TITLE>
<META http-equiv=Content-Type content="text/html; charset=iso-8859-2">
<META content="MSHTML 6.00.2900.2883" name=GENERATOR>
<STYLE></STYLE>
</HEAD>
<BODY bgColor=#ffffff>
<DIV>Kedves Listatagok!</DIV>
<DIV>Kapcsolódva Pávai István felvetéséhez, kíváncsi lennék a huculok hangszeres
népzenéjére. Erről nem történik említés a Kemecs által közzétett
leírásban.</DIV>
<DIV>Üdvözlettel:<BR> Szabó
László<BR><A
href="mailto:szablaszl@bonyhad.tvnet.hu">szablaszl@bonyhad.tvnet.hu</A><BR>GSM:
(30) 216-8880</DIV>
<BLOCKQUOTE
style="PADDING-RIGHT: 0px; PADDING-LEFT: 5px; MARGIN-LEFT: 5px; BORDER-LEFT: #000000 2px solid; MARGIN-RIGHT: 0px">
<DIV style="FONT: 10pt arial">-----Eredeti üzenet----- </DIV>
<DIV
style="BACKGROUND: #e4e4e4; FONT: 10pt arial; font-color: black"><B>Feladó:</B>
<A title=pavai@chello.hu href="mailto:pavai@chello.hu">Pávai István</A> </DIV>
<DIV style="FONT: 10pt arial"><B>Címzett:</B> <A title=lista@folkradio.hu
href="mailto:lista@folkradio.hu">lista@folkradio.hu</A> </DIV>
<DIV style="FONT: 10pt arial"><B>Elküldve:</B> 2006. június 6. 9:38</DIV>
<DIV style="FONT: 10pt arial"><B>Tárgy:</B> RE: [Folklista] Huculok</DIV>
<DIV><BR></DIV><!-- Converted from text/plain format -->
<P><FONT size=2><FONT size=3>Én azért jónak tartanám, ha abban nyújtanánk
segítséget valahogy a kezdő internetezőknek, hogy megtanulják ők is az
egyszerű keresési módokat, amikkel az interneten az alábbihoz hasonló adatokat
könnyűszerrel megkereshetnek. Korábban is tapasztaltam, hogy gyakran kérdeztek
a listán olyasmit, ami ott van az internetre föltett Néprajzi Lexikonban.
Sokkal érdekesebb lenne a lista tematikája, ha itt olyasmi kerülne szóba, ami
a lexikonok adataiban sem található vagy ott sem eléggé világos.<BR></P>
<P class=MsoNormal align=left>Üdv. <A href="http://www.pavai.hu/"
target=_blank>Pávai István</A></P>
<P></FONT><FONT size=3></FONT><BR>-----Eredeti üzenet-----<BR>Feladó:
lista-bounces@folkradio.hu [<A
href="mailto:lista-bounces@folkradio.hu">mailto:lista-bounces@folkradio.hu</A>]
Meghatalmazó Kemecsei Gábor<BR>Küldve: 2006. június 6. 9:22<BR>Címzett:
lista@folkradio.hu<BR>Tárgy: [Folklista]
Huculok<BR><BR>Sziasztok!<BR><BR>Korabban felmerult a listan a kerdes, hogy
kik is azok a Huculok.<BR>Megkertem nagybatyamat, hogy jarjon utanna.<BR>-Ime
az elso kor:<BR><BR>"Ezt találtam a Pallasban.<BR>Építkezés<BR>A bukovinai
hucul s a mi havasi oláhunk jól megvizsgálja a helyet, mielőtt kunyhóját
építené. Hiedelmök szerint építésre alkalmas, mert szerencsés az a hely, a
hová a marhák le szoktak heverészni, vagy ahol fekete hangyák tanyáznak;
ellenben szerencsétlen az a hely, hol veres hangya van. A hová a havasi oláh
kunyhóját építeni akarja, ott egy éjszakát tölt, s ha marháról vagy szerencsét
jelző más tárgyról álmodik, építésre alkalmasnak találja a helyet. A hucul meg
ugy győződik meg építő helyének szerencsés voltáról, hogy oda éjjelre vizzel
telt poharat állít, melyet egy levéllel beföd. Ha reggelre szaporodott a viz,
a hely szerencsés; ott gonosz szellemek nem tanyáznak. A huculok és oláhok
előbb tömjénnel kifüstölik azt a helyet, hová építeni akarnak. A huculoknál
szokás a ház négy szögletébe tömjént, pénzt, sót és kenyeret tenni, a ház
jóakarói számára, ellenségei részére pedig szenet és meszet. Huculok,
erőteljes, szép rutén néptörzs a Kárpátokban, keleti Galiciában és
Bukovinában, állat- (különösen ló-) tenyésztéssel foglalkozik. V. ö. Kaindl,
Die Huzulen (Bécs 1894).<BR>-------------<BR>Ezt írja a Révai.<BR>Huculok a
kisorosz nép egyik ága, a keleti Kárpátok hegylejtőin a Tisza, Cseremosz és
Pruth folyók felső folyásvidékén. Számuk 220.000-re tehető, ebből 25.000
Máramarosra esik. A H. elnevezést a nép egyáltalán nem ismeri, ez újabbkeletű
irodalmi szó a oláh etymon szerint rablót jelent.<BR>A H.konglomerát nép,
amely a szomszéd népek bujdosóiból, főleg katonaszökevényeiből alakult a
XVIII. sz. folyamán, mert a H.<BR>területének hozzáférhetetlen hegy-völgyei
kitünő menedékhelyül szolgáltak. A H. az ú. n. hucul-kisorosz nyelvjárást
beszélik, amelyben sok régi orosz, magyar, német és oláh elem is van. Fajilag
elüt a szomszédaitól, somatológiai tekintetben tipusa a keverék népnek.
Falvaik hegyoldalakon, tetőkön elszórva sajátos stílusban épültek.
Deszkafedelű házaikat felül és oldalt sziklákkal rakják meg, hogy kiálják a
szél rohamát. Szintoly különlegesek bizánci ízlésű 2-5 kupolás templomaik
különálló harangtoronnyal, csupa zsindelyépítmény. Festői viseletük által
kitűnnek a szomszéd szlávok tömegéből. Az osztrák területen levő H. ó-hitüek,
a hazaiak egyesültek, azért nálunk hivatalosan meg sem különböztetik a rokon
ruténektől. Mese- és mondaviláguk gazdag, zenéjükben ellenben kevesebb
önállóság mutatkozik. A hazai H. néprajzát és nyelvjárását Bonkáló Sándor írta
meg: A rahói kisorosz nyelvjárás leíró hangtana (Gyöngyös 1910) c. munkájában.
V. ö. Kaindl, Die Huzulen (Wien 1894) és Haus und Hof bei d. H. (u. o. 1897);
Suchevic, Huculscina (Lemberg 1902); Vovk, Materijali de ukrajinskoruskoj
etnologiji X. köt.<BR>(u. o. 1908).<BR><BR>A Britannicában (2003) csak a
ruténekről van egy összefoglaló cikk.<BR><BR>Végül pedig amit a neten
találtam.<BR>Huculok<BR>Az Erdős-Kárpátok északkeleti csücskében, a Tisza
forrásvidékén, valamint a Romániához csatolt Havasmezőn, Visóorosziban és
Oroszkőn él a ruszinok legkisebb és legérdekesebb törzse a hucul. Számuk
kereken 30.<BR>000. Galíciából és Bukovinából vándoroltak be lassan,
észrevétlenül a XVI-XIX. század folyamán. Az első ruszin bevándorlók Rahón
telepedtek le. A pásztorok és nyájak gazdái fokozatosan, lassú beszivárgással
népesítették be a mai huculföldet. A hucul eredetileg pásztornép volt, csak az
állattenyésztéshez értett. Ma kiváló erdőmunkás és tutajos. Nagy mestere a
faragásnak. Pagodaszerű fatemplomai (Bilib, Havasalja) a népies építészet
remekei. A nők gyönyörűen kézimunkáznak, hímeznek, varrnak. Nyelvi és néprajzi
tekintetben a hucul erősen eltér a többi szlávtól, különálló ruszin törzset
alkot. A hucul eredetileg lovasnép.<BR>Lovon járt a havasokra, a szomszéd
falvakba, sőt régente még esküvőre is lovon ment a templomba. Persze ma már
jobbára gyalog jár.<BR>Elszegényedett, nem telik lóra. Betyárok (csornyi
hlopci-fekete fiúk és<BR>oprisok) is voltak, segített a szegényeken, védte az
elnyomottakat. Nem gyilkolt, és csak azokat a földesurakat és kereskedőket
fosztogatta, akiken bosszút akart állani. Az oprisok eredetileg szökevények
voltak. A kegyetlen lengyel földesurak, a hosszú katonáskodás, vagy az
igazságszolgáltatás elől menekültek Csorna Hora erdeibe, és bandákba verődve
messzi vidék rémeivé váltak. Híres haramiavezérek Piszklivij Iván (1703), Ivan
Pintye (1704) és Dovbus Oleksza (1738-1744) volt. A csekélyszámú görögkeleti
(ortodox) kivételével majdnem minden hucul görög katolikus vallású. Görcsösen
ragaszkodik hitéhez, illetve szertartásához, de emellett rendkívül babonás
is.A férfiak vastag darócból készült fekete vagy piros nadrágot viselnek.
Nyáron ujjatlan, télen ujjas, gazdagon hímzett báránybőrbekecs (kozsuh) van
rajtuk vagy fekete darócból készült ködmön(szerdák). Nagyon szeretik a
ragyogókat, a különféle fényes díszeket. A 25-35 cm széles bőrszíj, a tüsző, a
hucul férfi büszkesége. Ebben van a kése vagy a tőre. Minden vágya, hogy
pisztolya is legyen. A nők ruházata gazdagon hímzett, bokáig érő ing, és
elől-hátul egy-egy vastag kéziszőttesből készült, földig érő díszes kötény.
Lábbelijük bocskor. Gyöngyhímzésből készült igen szép szalagot viselnek a
nyakukon. A hucul egyike a legszebb embertípusoknak. Erős testalkatú, izmos,
magas, szélesvállú, karcsú. A férfiak középmagassága 169, 5 cm, a nőké 144, 6
cm. Ugyanakkor a lengyel és az orosz férfi áltagos magassága csak 165, 5 cm,
tehát a hucul 4 cm-rel magasabb a lengyelnél és az orosznál. Sűrű szemöldöke
alatt tüzes szem villog. Haja és szeme sötét. A férfiak 83, 33%-a, a nők 66,
7%-a barna és csak 2, 8%-a köztük szőke. A nőket valóban megilleti a szépnem
elnevezés. Fehér az arcuk, karcsú a termetük. Folyton mosolyognak, mint akik
tudatában vannak szépségüknek. Ősi hucul szokás szerint karácsony ünnepét kell
a legbőségesebb lakomával megszentelni.Szabály szerint-, aki teheti-
tizenkétféle ételt készít karácsonyra. Fő tápláléka a kukoricalisztből készült
puliszka (kulesa). Keményre keveri és tejjel vagy túróval eszi.<BR>A hucul
szenvedélyesen szereti szülőföldjét.<BR><BR><BR>(Összeállította: Körtvélyesi
Kálmán)"</FONT> </P><BR><BR>_____________ NOD32 1.1580 (20060605) Információ
_____________<BR><BR>Az üzenetet a NOD32 antivirus system megvizsgálta.<BR><A
href="http://www.nod32.hu">http://www.nod32.hu</A><BR>
<P>
<HR>
<P></P><BR><BR><BR>-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-<BR> Nyári
táborok:
http://www.folknaptar.hu/nyari_tabor.php<BR><BR><BR> _____________ NOD32
1.1580 (20060605) Információ _____________<BR><BR>Az üzenetet a NOD32
antivirus system
megvizsgálta.<BR>http://www.nod32.hu<BR><BR></BLOCKQUOTE></BODY></HTML>