<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML xmlns:o = "urn:schemas-microsoft-com:office:office"><HEAD>
<META HTTP-EQUIV="Content-Type" CONTENT="text/html; charset=iso-8859-2">


<META content="MSHTML 5.50.4522.1800" name=GENERATOR></HEAD>
<BODY>
<DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN class=008260111-26042006>"<FONT 
face="Times New Roman" color=#000000 size=3>Nem ismerlek Viktor, így nem 
címezhettem neked azt a mondatot!"</FONT></SPAN></FONT></DIV>
<DIV><FONT face="Times New Roman" color=#000000 size=3><SPAN 
class=008260111-26042006></SPAN></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN class=008260111-26042006>Ezt 
akkor hogyan értelmezzem:</SPAN></FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN class=008260111-26042006>"<FONT 
color=#000000>Kedves Viktor, kedves táncosok! Ti nagyon hozzászoktatok, hogy a 
zenész nem más, mint egy programozható, visszatekerhető, állítható sebességű 
biomagnetofon, aki kiszolgálja a táncos mindenféle kedvét, méginkább a 
koreográfus bácsi, néni idióta elképzeléseit, amit a néptánc színpadra vitelének 
perverziója éltet."?</FONT></SPAN></FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial color=#000000 size=2><SPAN 
class=008260111-26042006></SPAN></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial color=#000000 size=2><SPAN class=008260111-26042006>Na 
mindegy! :)</SPAN></FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial color=#000000 size=2><SPAN 
class=008260111-26042006></SPAN></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial color=#000000 size=2><SPAN 
class=008260111-26042006>További szép napot mindenkinek!</SPAN></FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial color=#000000 size=2><SPAN 
class=008260111-26042006></SPAN></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial color=#000000 size=2><SPAN 
class=008260111-26042006>Üdv.:</SPAN></FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial color=#000000 size=2><SPAN 
class=008260111-26042006>Viktor</SPAN></FONT></DIV>
<BLOCKQUOTE 
style="PADDING-LEFT: 5px; MARGIN-LEFT: 5px; BORDER-LEFT: #0000ff 2px solid">
  <DIV class=OutlookMessageHeader dir=ltr align=left><FONT face=Tahoma 
  size=2>-----Original Message-----<BR><B>From:</B> 
  lista-bounces@list.folkradio.hu [mailto:lista-bounces@list.folkradio.hu]<B>On 
  Behalf Of </B>Számel Péter<BR><B>Sent:</B> Wednesday, April 26, 2006 12:15 
  PM<BR><B>To:</B> lista@list.folkradio.hu<BR><B>Subject:</B> RE: [Folklista] 
  Táncháztatlálkozó 2006- Margittai Gábor ír<BR><BR></FONT></DIV>Nem ismerlek 
  Viktor, így nem címezhettem neked azt a mondatot! Én a saját "élményeimet" 
  írtam le. Nekem semmi örömet nem jelent(ett) táncosok fellépéséhez muzsikálni. 
  Zsigerből irtózom a színpadi népiségtől - ez legyen az én bajom, vagy nem 
  bajom.<BR>A táncházi zenész-táncos kontaktus meg úgy van, ahogyan te is 
  leírtad. Ez szép és jó!<BR>Csupán azzal nem értek egyet, hogy mindezt az 
  erdélyi minta alapján végzik még az ország legnyugatibb részén is.<BR>Bejának 
  is igaza van, hogy egy jó hely a folkkocsma a fiatalok számára a 
  rutinszerzéshez. Az viszont jó volna, ha a "csendesebb" műfaj kedvelőit is 
  bele lehetne számítani a népzenész fogalmába (kicsit ez is amolyan citerás 
  sírásnak tűnhet, de nem az). Ellhihetitek, hogy vannak emberek, akik 
  sör-bor-pálinka mellett ücsörögve szeretnének dalolgatni egy szál furulya 
  hangjára, meg beszélgetni egy kicsit. Erre esély nem volt (vagy menjünk akkor 
  máshova, mi?), meg nem is lesz szerintem. Emiatt tűnhetnek a vonósok úgy 
  általában intoleránsnak, holott nem feltétlenül azok.<BR>Még valami 
  a Táncháztalálkozóval kapcsolatosan: Azért látszódik már, hogy itthon van 
  esélyegyenlőség, van pozitív diszkrimináció. Ma már az is lehet színész, aki 
  olvasni sem tud. Vagy az is lehet, hogy mire az esti műsor kezdődött, addigra 
  szegény Kaszás Attila többször is meglátogatta a söntést? hehe<BR><BR>
  <BLOCKQUOTE 
  style="PADDING-LEFT: 10px; MARGIN-LEFT: 5px; BORDER-LEFT: #0000ff 2px solid; MARGIN-RIGHT: 0px">-- 
    Eredeti üzenet --<BR>
    <DIV style="font-color: black"><B>Feladó: </B><A 
    href="mailto:Fontanyi Viktor <Fontanyi.Viktor@etv.hu>">Fontanyi Viktor 
    <Fontanyi.Viktor@etv.hu></A></DIV>
    <DIV><B>Címzett: </B><A 
    href="mailto:lista@list.folkradio.hu">lista@list.folkradio.hu</A></DIV>
    <DIV><B>Másolat: </B><A href="mailto:"></A></DIV>
    <DIV><B>Elküldve: </B>11:47</DIV>
    <DIV><B>Téma: </B>RE: [Folklista] Táncháztatlálkozó 2006- Margittai Gábor 
    ír</DIV><BR><BR>
    <DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN 
    class=671035207-26042006>Kedves Péter!</SPAN></FONT></DIV>
    <DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN 
    class=671035207-26042006></SPAN></FONT> </DIV>
    <DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN 
    class=671035207-26042006>Egy héten min. 2x járok táncházba. Elmondhatom, 
    hogy jó viszonyban vagyok a zenészekkel.</SPAN></FONT></DIV>
    <DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN 
    class=671035207-26042006>Van, hogy a zenészek maguk kérdezik meg a táncházas 
    törzstagoktól, mit játsszanak, van hogy nem. </SPAN></FONT></DIV>
    <DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN class=671035207-26042006>Ha 
    olyat húznak amire nincs kedvünk táncolni, akkor csak hallgatjuk, és 
    élvezzük a muzsikát.</SPAN></FONT></DIV>
    <DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN 
    class=671035207-26042006>Vannak rendek, pl. mezőségi, ahol a pont a zenészek 
    keresik a kontaktust a táncosokkal. De persze általában ez a dolog 
    kölcsönös. A széki rendnél a közös éneklés a kapcsolat 
    alapja....</SPAN></FONT></DIV>
    <DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN 
    class=671035207-26042006></SPAN></FONT> </DIV>
    <DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN 
    class=671035207-26042006>Mivel az első leveledet nekem címezted elsősorban, 
    ezért esett rosszul a feltételezés, hogy "biomagnetofonnak" nézem 
    a zenészeket.</SPAN></FONT></DIV>
    <DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN 
    class=671035207-26042006>Ezt, néptáncos barátaim nevében is, vissza kell 
    utasítsam!</SPAN></FONT></DIV>
    <DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN 
    class=671035207-26042006></SPAN></FONT> </DIV>
    <DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN 
    class=671035207-26042006>Tisztelettel,</SPAN></FONT></DIV>
    <DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN 
    class=671035207-26042006></SPAN></FONT> </DIV>
    <DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN 
    class=671035207-26042006>Fontányi Viktor </SPAN></FONT></DIV>
    <BLOCKQUOTE 
    style="PADDING-LEFT: 5px; MARGIN-LEFT: 5px; BORDER-LEFT: #0000ff 2px solid">
      <DIV class=OutlookMessageHeader dir=ltr align=left><FONT face=Tahoma 
      size=2>-----Original Message-----<BR><B>From:</B> 
      lista-bounces@list.folkradio.hu 
      [mailto:lista-bounces@list.folkradio.hu]<B>On Behalf Of </B>Számel 
      Péter<BR><B>Sent:</B> Wednesday, April 26, 2006 9:40 AM<BR><B>To:</B> 
      lista@list.folkradio.hu<BR><B>Subject:</B> RE: [Folklista] 
      Táncháztatlálkozó 2006- Margittai Gábor ír<BR><BR></FONT></DIV>Kedves 
      Viktor!<BR><BR>Nem tudom elkerülni, ugyanis ez a tapasztalat. Nekem is és 
      más olyan zenészeknek is, akik táncegyütteseknek zenélnek. De valakinek ez 
      megélhetési forrás, így marad részére a kussolás, én meg szerencsére nem 
      ebből élek, ezért lehet véleményem is, valamint ki is maradhatok belőle - 
      mármint abból, hogy zenéljek táncegyütteseknek. Nálam a malac esete a 
      bojtárral a "nyerő"! Én ilyen "ódivatú" figura vagyok, valamint - nem 
      győzöm hangoztatni - semmi elkötelezettségem és függőségem nincs ezen 
      a "körön" belül, így szabadnak érezhetem a véleményemet és az sem érdekel, 
      ha ez valami okos embernek nem tetszik. Persze meghallgatok bárkit, de 
      vannak "nagyszerűnek" tartott emberek, akik alapvető emberségből már 
      rendesen leszerepeltek. Apropó hangzavar! A folkkocsmában szerinted meg 
      lehetett volna hallani, hogy valaki furulyázik? Nem igazán! Pedig az is 
      népi hangszer és azon is népzenét szoktak muzsikálni!  Nagyon 
      kellemes sokszor egyedül furulyázni! Főleg természetes körülmények között, 
      nem pedig egy fővárosi hodályban. Lehet, hogy ezt valaki anarchista 
      gondolatnak tekinti, de ezek alapján a betyárokat is 
      "leanarchistázhatnánk". Azért hála a Jóistennek, ezt nem csak én gondolom 
      így, van még ilyen ember más is, csak én jártatom a számat a 
      legtöbbet.<BR>Na mindegy, nekem a táncháztalálkozó színpadostól, 
      csarnokostól, folkkocsmástól úgy idegen, ahogy van, csak azt sajnálom, 
      hogy szinte ez az alkalom az, amikor találkozhat a vidéki surmó néhány 
      ismerősével. Meg láthatja, hogy merre megy a szekér. Azután vagy felszáll 
      rá, vagy elege lesz az egészből!<BR>Üdv,<BR><BR>
      <BLOCKQUOTE 
      style="PADDING-LEFT: 10px; MARGIN-LEFT: 5px; BORDER-LEFT: #0000ff 2px solid; MARGIN-RIGHT: 0px">-- 
        Eredeti üzenet --<BR>
        <DIV style="font-color: black"><B>Feladó: </B><A 
        href="mailto:Fontanyi Viktor <Fontanyi.Viktor@etv.hu>">Fontanyi Viktor 
        <Fontanyi.Viktor@etv.hu></A></DIV>
        <DIV><B>Címzett: </B><A 
        href="mailto:lista@list.folkradio.hu">lista@list.folkradio.hu</A></DIV>
        <DIV><B>Másolat: </B><A href="mailto:"></A></DIV>
        <DIV><B>Elküldve: </B>08:54</DIV>
        <DIV><B>Téma: </B>RE: [Folklista] Táncháztatlálkozó 2006- Margittai 
        Gábor ír</DIV><BR><BR>
        <DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN 
        class=078252706-26042006>Kedves Péter!</SPAN></FONT></DIV>
        <DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN 
        class=078252706-26042006></SPAN></FONT> </DIV>
        <DIV><FONT face=Arial size=2><SPAN class=078252706-26042006>"Ti nagyon 
        hozzászoktatok, hogy a zenész nem más, mint egy programozható, 
        visszatekerhető, állítható sebességű biomagnetofon, aki kiszolgálja a 
        táncos mindenféle kedvét, méginkább a koreográfus bácsi, néni idióta 
        elképzeléseit, amit a néptánc színpadra vitelének 
        perverziója éltet."</SPAN></FONT></DIV>
        <DIV><FONT face=Arial size=2><SPAN 
        class=078252706-26042006></SPAN></FONT> </DIV>
        <DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN 
        class=078252706-26042006>A folkkocsmában a zenészek nagyon jó táncolható 
        dallamokat muzsikáltak. Külön kérés nem kellett hozzá, saját maguktól! 
        </SPAN></FONT></DIV>
        <DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN 
        class=078252706-26042006>Mi (táncosok) ezeket meghallottuk, vagyis csak 
        szerettük volna meghallani. Ami a hangzavar miatt nem nagyon sikerült! 
        </SPAN></FONT></DIV>
        <DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN 
        class=078252706-26042006>Ezért lett volna jó, ha észreveszik, hogy ott 
        táncolunk, akkor kicsit a táncosok felé fordulnak. Szerintem nekik is 
        jobb érzés lett volna. Vagy tévedek?</SPAN></FONT></DIV>
        <DIV><FONT face=Arial size=2><SPAN 
        class=078252706-26042006></SPAN></FONT> </DIV>
        <DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN 
        class=078252706-26042006>Ilyen szavak, hogy "a zenész nem más, mint egy 
        programozható, visszatekerhető, állítható sebességű biomagnetofon" még a 
        legnegatívabb gondolataimban se jutnak eszembe, úgyhogy az ilyen irányú 
        feltételezéseket, kérlek máskor kerüld el!</SPAN></FONT></DIV>
        <DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN 
        class=078252706-26042006></SPAN></FONT> </DIV>
        <DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN 
        class=078252706-26042006>Tisztelettel,</SPAN></FONT></DIV>
        <DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN 
        class=078252706-26042006></SPAN></FONT> </DIV>
        <DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN 
        class=078252706-26042006>Fontányi Viktor</SPAN></FONT></DIV>
        <DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN 
        class=078252706-26042006>Budapest </SPAN></FONT></DIV>
        <DIV><FONT face=Arial size=2><SPAN 
        class=078252706-26042006></SPAN></FONT> </DIV>
        <BLOCKQUOTE 
        style="PADDING-LEFT: 5px; MARGIN-LEFT: 5px; BORDER-LEFT: #0000ff 2px solid">
          <DIV class=OutlookMessageHeader dir=ltr align=left><FONT face=Tahoma 
          size=2>-----Original Message-----<BR><B>From:</B> 
          lista-bounces@list.folkradio.hu 
          [mailto:lista-bounces@list.folkradio.hu]<B>On Behalf Of </B>Számel 
          Péter<BR><B>Sent:</B> Wednesday, April 26, 2006 7:55 AM<BR><B>To:</B> 
          lista@list.folkradio.hu<BR><B>Subject:</B> RE: [Folklista] 
          Táncháztatlálkozó 2006- Margittai Gábor ír<BR><BR></FONT></DIV>
          <P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><SPAN 
          style="FONT-SIZE: 10pt; FONT-FAMILY: Arial">Kedves Viktor és kedves 
          lista!<BR><BR>Fontányi Viktor levelének utolsó része indította el 
          kezemet a billentyűk felé. Viktor azon sajnálkozik, hogy a folkkocsmás 
          zenészek úgymond inkább maguknak muzsikáltak, mintsem a táncosoknak. 
          Hát szerintem teljesen igazuk volt - ha valóban ezt tették! Kedves 
          Viktor, kedves táncosok! Ti nagyon hozzászoktatok, hogy a zenész nem 
          más, mint egy programozható, visszatekerhető, állítható sebességű 
          biomagnetofon, aki kiszolgálja a táncos mindenféle kedvét, méginkább a 
          koreográfus bácsi, néni idióta elképzeléseit, amit a néptánc színpadra 
          vitelének perverziója éltet. Kedves táncosok, ha jól emlékszem a 
          mesében nem a kismalacok diktálták a bojtárnak, hogy az miként 
          furulyázzon! Ma már egyre kevesebben vannak azok, akik a megélhetés 
          miatt muzsikálnak, és ezeknek is többsége világos bőrű. Kérlek 
          titeket, hogy ne keverjétek össze őket azokkal, akik 50-100 éve, vagy 
          akár manapság mindenre hajlandóak, csak fizessenek érte! Én egy 
          tánccsoporttal mostanában átéltem a zenész helyzetét, aki csak 
          "utánfutónak" van ott, nem kíváncsi rá senki, mindig csak a baj van 
          vele, mert meg kell nekik magyarázni, hogy mit, hogyan, de hát mégis 
          kell valamire táncolni. "Mégis csak a táncos a valaki!" Hát nem 
          egészen! Ezért én befejeztem velük, mert megtehetem!<BR>Na ennyit a 
          zenész-táncos viszonytól. Néhány gondolat a 
          Táncháztalálkozóról:<BR>Egyetlen életszagú hely a kocsma volt. Azonban 
          úgy az egész 2 nappal kapcsolatban meg az volna a fő megállapításom, 
          hogy a magyar népzene, kedves hölgyek és urak, nem csupán (1)vonós 
          zenekarok produkciójából áll! Ennek ellenére azt tapasztaltam, hogy 
          egyéb műfajok max. valamelyik eldugott teremben kaptak helyet, a 
          kocsmában meg teljesen esélytelenek is lettek volna. (2) nem is 
          kizárólag erdélyi! Kedves szervezők, kedves zenészek, azért "adjunk 
          már a kultúrának" egy kicsit! Szép és jó a vonószene, meg az erdélyi, 
          de hát van még azon kívül igen sok más is! Számomra üdítő pillanat 
          volt mikor meghallottam a tekerősöket muzsikálni - hozzáteszem, 
          céltalannak tartom az ilyen hangszerek tömegességét (citera-, tekerő-, 
          dudazenekarok) – de az érzés a „végre hallok már valami mást is” 
          volt.<o:p></o:p></SPAN></P>
          <P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><SPAN 
          style="FONT-SIZE: 10pt; FONT-FAMILY: Arial">Ezek ellenére ne tekintsen 
          engem senki a vonós zene megátalkodott ellenségének (bár úgyis annak 
          fogtok), csak a mostanában divatos jelenségek jórésze nem kedves 
          számomra. Azt mondják, az vagy amit megeszel. Szerintem meg az vagy 
          ahogyan kinézel, főleg egy „jeles napon”. Nos ott is látható volt, 
          hogy egyre terjed a TSZ elnök öltöny-nyakkendő dizájn. Ehhez párosul a 
          testtartás finom beállítása. Enyhe terpeszállás, kifordított lábfejek, 
          kissé megdöntött felsőtest deréktól felfelé, hogy az énekes fülébe jól 
          lehessen húzni. Urak! Csak így tovább, de ez már egy új világ, aminek 
          a népi kultúrához semmi köze nincs!<o:p></o:p></SPAN></P>
          <P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><SPAN 
          style="FONT-SIZE: 10pt; FONT-FAMILY: Arial">Műsorok:<o:p></o:p></SPAN></P>
          <P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT 
          face="Times New Roman" size=3>A vasárnap esti produkciót láttam. 
          Összességében förtelmes volt. Sebestyén Márta és Dongó produkciója 
          kritikán alulinak bizonyult számomra. Mindkét előadóművésznek „egyéni” 
          a stílusa (Fekete Pákóé is az!). Valamint köszönet a Muzsikás 
          együttesnek a színvonalas „szép magyar” muzsikáért. Majd csak 
          elfogyunk már mind egy szálig! Javasolnám, hogy ők automatikusan 
          kapják meg a román állampolgárságot a román kultúra világ minden 
          részén való népszerűsítéséért, de lehetne népszavazást is 
          kiírni.</FONT></P>
          <P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT 
          face="Times New Roman" size=3>Elnézést a tuskóságom miatt, de itt 
          azért nem én vagyok az egyetlen, aki úgy érzi, hogy itt nincs 
          minden a helyén. Vagy esetleg ez a jó út és a magamfajta meg húzzon a 
          sunyiba...</FONT></P>
          <P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT 
          face="Times New Roman" size=3>SzP</FONT></P><BR><BR>
          <BLOCKQUOTE 
          style="PADDING-LEFT: 10px; MARGIN-LEFT: 5px; BORDER-LEFT: #0000ff 2px solid; MARGIN-RIGHT: 0px">-- 
            Eredeti üzenet --<BR>
            <DIV style="font-color: black"><B>Feladó: </B><A 
            href="mailto:Fontanyi Viktor <Fontanyi.Viktor@etv.hu>">Fontanyi 
            Viktor <Fontanyi.Viktor@etv.hu></A></DIV>
            <DIV><B>Címzett: </B><A 
            href="mailto:lista@list.folkradio.hu">lista@list.folkradio.hu</A></DIV>
            <DIV><B>Másolat: </B><A href="mailto:"></A></DIV>
            <DIV><B>Elküldve: </B>2006.04.25  08:39</DIV>
            <DIV><B>Téma: </B>RE: [Folklista] Táncháztatlálkozó 2006- Margittai 
            Gábor ír</DIV><BR><BR>Sziasztok!<BR><BR>Elolvastam én is a cikket. 
            Meglátásom szerint, Margitai megint túlzásokba ment, de lássuk be, 
            meglátásai jók!<BR>-Az erdélyi árusok megtalálásának nehézsége egy 
            dolog. Miért kellett mindkét nap 6-kor bezárni a vásárt?<BR>-A FMH 
            kétségtelenül kinőtte a táncháztalálkozót (de szerintem a 
            szezonnyitót is). Nem lehetne valami nagyobb helyre áttenni a bulit? 
            (az Üsztürü mezőségi rendjére a későn érkezők más be se fértek. 
            Uff.)<BR>-A vasárnap volt számomra a legnagyobb csalódás, amit 
            kaptam a pénzemért. A "Két banda" című előadás volt az egyetlen, 
            amiért azt mondom, érdemes volt elmenni. <BR>-Az esti gála úgy volt 
            meghírdetve, hogy 10-kor vége, utána 3 táncrend. Akkor hogyan 
            húzódhatott el 11 óráig???<BR>Egy-egy produkció jó volt ugyan (pl. a 
            zenészek tánca, a kalotaszegiek műsora), de a műsor összességében 
            nem pörgött, a végén már untam. A folkkocsma táncra alkalmatlan 
            talaján voltunk kénytelenek egy-egy táncolható zenét elcsípni, ami 
            nehéz volt, mert 3 banda általában egyszerre muzsikált, és ettől 
            hangzavar keletkezett. :) Ja és maguknak zenéltek, még akkor is 
            amikor min. 10 pár szeretett volna táncolni az ő zenéjükre. --- 
            Kérdés a zenészekhez: Nem jobb úgy muzsikálni, hogy tudod, hogy 
            vannak akik befogadják??? (Uff!)<BR>-Ja, és hogy a végén összessen 
            egy mezőségire futotta.....! Erre inkább semmit nem 
            mondok.<BR><BR>További szép napot!<BR><BR>Üdv.:<BR>Fontányi 
            Viktor<BR><BR><BR>> -----Original Message-----<BR>> From: <A 
            href="mailto:lista-bounces@list.folkradio.hu">lista-bounces@list.folkradio.hu</A><BR>> 
            [mailto:<A 
            href="mailto:lista-bounces@list.folkradio.hu]On">lista-bounces@list.folkradio.hu]On</A> 
            Behalf Of Szluka Tibor<BR>> Sent: Monday, April 24, 2006 9:18 
            PM<BR>> To: <A 
            href="mailto:lista@list.folkradio.hu">lista@list.folkradio.hu</A><BR>> 
            Subject: Re: [Folklista] Táncháztatlálkozó 2006 - Margittai Gábor 
            ír<BR>> <BR>> <BR>> <BR>> <BR>> Kemecsei Gábor <<A 
            href="mailto:kemecsei@folkradio.hu>">kemecsei@folkradio.hu></A> 
            írta:<BR>> <BR>> > Lánc, lánc<BR>> > Huszonöt éves 
            találkozások, avagy a magyarországi<BR>> néptáncszínház<BR>> 
            > nyomorúsága<BR>> > 2006. április 8. (34. oldal)<BR>> 
            > <BR>> > Margittai Gábor <BR>> > <BR>> > Mese 
            nincs: akit ingerel a tumultus, az alkalmatlan terek<BR>> 
            emberszaga, a<BR>> > hosszú negyedórákig tartó tanácstalan 
            téblábolás űrállomásnyi<BR>> > folyosókon, ne adj' isten a 
            néhány bujdosó<BR>> szegénylegénynek vagy Vata<BR>> > fia 
            Jánosnak öltözött idősebb népművelő, az is elismeri,<BR>> hogy 
            a<BR>> > huszonötödik éve megrendezett országos 
            táncháztalálkozó és<BR>> kirakodóvásár<BR>> > a 
            Kárpát-medencei népi kultúra igazi ünnepe. Az<BR>> ünneprontók 
            persze nem<BR>> > mulasztják el mindehhez hozzátenni, hogy 
            e<BR>> táncháztalálkozók leginkább<BR>> > csak találkozók 
            tánc nélkül, garantált ne mulass, mert a<BR>> 
            zsúfoltságban<BR>> > mozdulni sem igen lehet, és a szervezés 
            még mindig hagy némi<BR>> > kívánnivalót maga után. Nem 
            beszélve arról a<BR>> sajátosságról, hogy az<BR>> > egykor 
            a főbb helyeken kirakodó, sokszor öreganyjuk<BR>> 
            rokolyájával,<BR>> > öregapjuk fonott derékszíjával érkező 
            határon túli paraszt<BR>> árusok mára a<BR>> > földszint 
            fülledt és szűkös termébe szorultak. Míg<BR>> odafent, a 
            küzdőtér<BR>> > frekventált terepén a hivatásos árusok, 
            mesteremberek<BR>> kínálhatják<BR>> > máskülönben 
            egyedülálló színvonalú portékáikat - ahogy ez<BR>> a múlt 
            hét<BR>> > szombatján, vasárnapján is történt.<BR>> > Ám 
            azt a gyomorbajosoknak is el kell ismerniük, hogy<BR>> 
            feltehetően ez<BR>> > évente az egyetlen alkalom, amikor a 
            Budapest<BR>> Sportarénának még az<BR>> > illemhelyein is 
            kalotaszegi muzsika szól. Lehet<BR>> megjegyzéseket tenni 
            az<BR>> > izomingre fölráncigált népviseletekre meg az egy 
            főre jutó<BR>> > tarsolylemezek számára is. Ám egy viselet 
            kizárólag akkor<BR>> élő, ha<BR>> > hordják, mi pedig 
            különösen büszkék lehetünk népi öltözködési<BR>> > 
            kultúránkra. Máskülönben meg miért volna kevésbé<BR>> szalonképes 
            ez, mint a<BR>> > New York-i gördeszkásokat vagy a 
            Gangesz-parti<BR>> szerzeteseket majmolók<BR>> > 
            megjelenése? A folyamatosan gyarapodó tömeg annak biztos<BR>> 
            jele, hogy az<BR>> > egykori szubkultúra, városi fiatalok 
            hajdani szűk mozgalma<BR>> nem csupán<BR>> > polgárjogot 
            nyert, és kilépett az underground<BR>> félforradalmi (vagy 
            tán<BR>> > egészen az) homályából, de továbbra is elképesztő 
            ütemben<BR>> vonzza magához<BR>> > a legkülönfélébb 
            korosztályok és társadalmi rétegek<BR>> képviselőit.<BR>> > 
            Farmernadrágos hebrencs kamaszok, medikusok,<BR>> 
            természettudományos pályára<BR>> > készülő egyetemisták, 
            bölcsészek, vízvezeték-szerelők,<BR>> rendszergazdák,<BR>> 
            > ügyvédek és vállalkozók, moldvai csángók és dunántúliak<BR>> 
            igen szoros<BR>> > konglomerátummá gyúródnak össze ezeken a 
            találkozókon,<BR>> akárcsak a heti<BR>> > táncházak 
            világában vagy a nyári tánctáborok "edzésein".<BR>> > Aki 
            pedig kívülállóként, első alkalommal csöppen ebbe a<BR>> 
            nyugodt<BR>> > nyüzsgésbe, meg fog rökönyödni a talán 
            semmilyen más közös<BR>> "szórakozási"<BR>> > alkalomra nem 
            jellemző befogadókészségen meg azon az<BR>> eltökélt és 
            nyitott<BR>> > hagyománytudaton, amely szükségesnek érzi, hogy 
            az<BR>> öntudatlan csecsemő<BR>> > vagy akár hasfalon 
            keresztül a magzat is erdélyi népzenét<BR>> hallgasson, s<BR>> 
            > hogy az izgatott és megvadult kétéves gyereket saját<BR>> 
            csillapíthatatlan<BR>> > tánckedvére bízza.<BR>> > 
            <BR>> > Senki nem tagadhatja hát, hogy a hagyományőrzés, 
            a<BR>> veszendő - sok<BR>> > helyütt már elveszett - 
            népi-kispolgári műveltség egyik<BR>> legfontosabb élő<BR>> 
            > fórumává nőtték ki magukat a táncházak. Nem beszélve a<BR>> 
            háttérben<BR>> > szorgosan gyűjtő, rendszerező, archiváló 
            tudományos<BR>> műhelyekről, a<BR>> > képzett 
            muzsikustársadalomról, a magas színvonalú<BR>> kézművességről, 
            a<BR>> > könyv- és lemezkiadásról vagy a virtuális 
            találkozások, a<BR>> szakadatlan<BR>> > népzenesugárzás 
            fontos helyszínéről, az apró-cseprő<BR>> dolgoktól az<BR>> 
            > általános elméleti problémákig számos kulturális 
            kérdést<BR>> megvitató<BR>> > internetes honlapokról, mint 
            amilyen a szó szoros értelmében<BR>> > egyedülálló, küszködő 
            Folkrádió és annak levelezési listája.<BR>> > Meglepő ezért, 
            hogy amíg a hazai néptáncvilág közönsége<BR>> folyamatosan 
            és<BR>> > bátran képes megújulni, átlendülni a holtpontokon, 
            s<BR>> minden ellenszéllel<BR>> > szemben szinte 
            beláthatatlan időre biztosítja az<BR>> utánpótlást, addig 
            a<BR>> > kimenet, az "output", azaz a színpadi 
            feldolgozások<BR>> igencsak ritka<BR>> > pillanatai nem sok 
            jóval kecsegtetnek. Különös módon válik<BR>> el az élő<BR>> 
            > találkozások és befogadások lelkes szellemiségétől a 
            magyar<BR>> > néptáncszínházak többnyire fojtogatóan szűkös, 
            enervált,<BR>> távlattalan,<BR>> > esztétikai jövőkép 
            nélküli gondolatrendszere - ha nem<BR>> eufemizmus<BR>> > 
            egyáltalán ilyesmiről beszélni. Míg ma már tízezrek éltetik 
            a<BR>> > táncházakat, érthetetlenül keveseket érintenek az 
            ugyanerre a<BR>> > műveltségre és hagyományrendre épülő 
            előadások, kiváltképp<BR>> akkor, ha nem<BR>> > a jól 
            bejáratott fővárosi vagy megyeszékhelyi együttesek,<BR>> hanem 
            elvétve<BR>> > határon túli tánccsoportok az előadók. 
            Karácsonykor<BR>> például a pozsonyi<BR>> > Ifjú Szívek 
            nagyszerű bemutatója (Felvidéki levelek) jó,<BR>> ha 
            harmadházzal<BR>> > ment, két héttel ezelőtt a csíkszeredai 
            Hargita<BR>> táncegyüttesre ugyan<BR>> > csordulásig telt 
            ház volt kíváncsi, ám a máskor oly buzgón<BR>> > 
            premierlátogató szakma krémje nem igazán képviseltette<BR>> 
            magát. Pedig lett<BR>> > volna alkalom a tapasztalatgyűjtésre. 
            Másfelől ma nincs az<BR>> anyaországban<BR>> > együttes, 
            amelyik túlnyomórészt ne a határon túli<BR>> néptáncokat 
            venné<BR>> > előre repertoárjában.<BR>> > Nehéz 
            magyarázatot találni arra, mi vezetett ehhez a<BR>> 
            zárványosodáshoz.<BR>> > Belterjességhez. Kiürüléshez. Hogy 
            miért szivárgott el a<BR>> hajdani<BR>> > dinamizmus és 
            képzelőerő a néptánc színreviteléből. Egy<BR>> 
            színikritikus<BR>> > nemrégiben konfekcionált színháznak 
            titulálta a hazai<BR>> színpadok világát,<BR>> > 
            sorozatgyártásról, bevált esztétikai és dramaturgiai minták<BR>> 
            > agyonrágásáról, a tehetségek ellehetetlenítéséről 
            szólt,<BR>> azt firtatva, a<BR>> > nagy számok ellenére 
            miért nem születnek eget verő<BR>> eredmények. Fájdalmas<BR>> 
            > elismerni, de ha lehetséges, mindez a magyar 
            néptáncszínházra<BR>> > hatványozottan igaz.<BR>> > 
            Talán nem szerencsés összevetni az alábbi két<BR>> közelmúltbeli 
            példát, mert<BR>> > sántíthatnak a párhuzamok és kontrasztok 
            műfajban, indulatban,<BR>> > hátországban. Ám nem hagy 
            nyugodni bennünket, hogy mindkét<BR>> rendhagyó<BR>> > 
            alkalom néptáncművészetünk leghétköznapibb kérdéseire<BR>> 
            világít rá. A<BR>> > huszonötödik országos táncháztalálkozó és 
            kirakodóvásár<BR>> szombati<BR>> > fénypontja volt a nagy 
            múltú Magyar Állami Népi Együttes<BR>> Örök Kalotaszeg<BR>> 
            > című táj- és tánchommage-a, a neves közép-erdélyi 
            cigány<BR>> muzsikusok, a<BR>> > Csipások emlékét idéző 
            bemutató. Bár nem győzzük<BR>> hangsúlyozni, a<BR>> > 
            sportaréna aligha alkalmas bármilyen színházi<BR>> szertartásra, 
            s mi több<BR>> > száz méterről voltunk kénytelenek követni az 
            előadást (ez<BR>> legyen a mi<BR>> > hibánk), azt azért a 
            látóhatár pereméről is<BR>> megfigyelhettük, hogy a<BR>> > 
            virtuóz, egyre inkább színpadra érő táncosokat hogyan<BR>> 
            inspirálta a<BR>> > sokezres nézőközönség ovációja. Szívünkig 
            hatoltak a<BR>> közismertebb<BR>> > kalotaszegi slágereken 
            túlmutató dallamok, és együtt<BR>> örültünk másokkal a<BR>> 
            > ma már ebben a formájában nem létező, lassan, de 
            biztosan<BR>> morzsolódó<BR>> > világ megidézésének 
            is.<BR>> > Azt azonban soha nem fogjuk megérteni - és ez 
            már<BR>> messze-messze túlmutat<BR>> > az állami népi 
            produkción -, hogy a gyűjtésben,<BR>> feldolgozásban,<BR>> 
            > kármentésben oroszlánrészt vállaló hajdani szenvedélyes<BR>> 
            "talpasok",<BR>> > határon túli országjárásukkal nagy 
            kockázatokra is<BR>> hajlandó egykori<BR>> > művészek mára 
            miért betonozták be magukat saját<BR>> ötlettelenségükbe, 
            s<BR>> > emelték azt a minta rangjára. Hogy a fillérekért 
            robotoló,<BR>> sokszor<BR>> > embertelen körülmények között 
            turnézó, számos társművész<BR>> által lesajnált<BR>> > 
            "népi" táncosokat manapság miért nem szokás teljes értékű<BR>> 
            színpadi<BR>> > szereplőnek tekinteni, hanem inkább csak 
            ide-oda tologatható,<BR>> > csereberélhető parasztnak egy 
            rettentően monoton<BR>> sakkjátszmában. Hogy<BR>> > akár 
            amatőr, akár az amatőr világból toborzott hivatásos<BR>> legyen 
            az a<BR>> > táncos, idővel sikerül kiölni belőle a tánc iránt 
            érzett<BR>> tiszta<BR>> > szenvedélyt azzal (is), hogy 
            sokszor már eleve csak<BR>> "alakzatba"<BR>> > láncolva, 
            táncidegen normák koreográfiai kalodájában<BR>> sajátíthatja 
            el<BR>> > újabb tájegységek mozdulatkultúráját. Ez a gúzsba 
            kötve<BR>> táncolás csak<BR>> > igazán.<BR>> > Persze 
            mind az amatőr, mind a profi táncos világ igen<BR>> nehéz 
            helyzetben<BR>> > van: lerongyolódott állapotukban fellépési 
            kényszerben,<BR>> > haknikötelezettségben vergődnek. 
            Ugyanakkor a múlt<BR>> szombati előadás is<BR>> > jelezte, 
            hogy megint egyre inkább színpadképes lesz a<BR>> táncok, 
            táncosok<BR>> > személyes és egyéni karaktere, dinamikája, s 
            nem elég csupán<BR>> > sportteljesítményként értelmezni és 
            bemutatni a világ egyik<BR>> > legbonyolultabb férfitáncát, a 
            kalotaszegi legényest sem.<BR>> > Ám ahogy a magyar színházi 
            világ más szegleteiben, itt is<BR>> hiányoznak a<BR>> > 
            perzselő tehetségű rendezők, sőt a néptáncszínház<BR>> berkeiben 
            maga a<BR>> > formalista koreografáláson, paraszttologatáson 
            túlmutató<BR>> rendezés is<BR>> > luxusnak tetszik olykor. 
            Mostanában meg-meglódul azért a<BR>> > néptáncszínházunk, 
            vannak merészebb, rugalmasabb<BR>> kísérletek. Vannak<BR>> 
            > fiatalok és vakmerőbb meglettek, akik küzdenek az 
            ellen,<BR>> hogy puszta<BR>> > oktató előadássá, muzeális 
            seregszemlévé halványítsák<BR>> színpadra kerülő<BR>> > 
            táncainkat. De nehéz ügy. Amíg a nagymogulok büntetlenül<BR>> 
            vihetnek színre<BR>> > mindenféle szélesvásznú történelmi 
            giccset, bedarálva<BR>> lázálmaikba<BR>> > tucatnyi derék 
            táncost, amíg az "autentikusság" védőpajzsával<BR>> > 
            takargatják közhelygyűjteményeiket, és a népművészettől 
            idegen<BR>> > művészkedésnek gúnyolják a kérdéseket felvető, 
            a<BR>> gyökereket firtató<BR>> > előadásokat, amelyek 
            bátran lemerülnek e mozgásvilág<BR>> legvadabb,<BR>> > 
            legrituálisabb rétegeiig - addig a kritikus is csak<BR>> hasonló 
            monotóniával<BR>> > dohoghat.<BR>> > <BR>> > Másik 
            példánk "alámerülő": két hete a Hargita táncegyüttes<BR>> 
            annak<BR>> > reményével kecsegtetett, hogy igenis 
            lehetséges<BR>> közhelymentesen, nem<BR>> > 
            konfekcionálisan használni a Kárpát-medencei táncnyelvet.<BR>> 
            Orza Calin<BR>> > koreográfus és táncosai a táncokat és a 
            hozzájuk kötődő<BR>> tavaszi<BR>> > szokásrendet kellő 
            alázattal és hitelességgel használták fel.<BR>> > 
            Gazdagították a szókincset, és képesek voltak összetett<BR>> 
            mondatokban<BR>> > beszélni - mindezt magától értetődő 
            tánckészséggel és -<BR>> ami nem magától<BR>> > értetődő - 
            nagyszerű színészi játékkal. Ha kellett, az<BR>> ember lefordult 
            a<BR>> > székéről a nevetéstől, ha kellett, hagyta magát 
            marcangolni.<BR>> > De úgy tetszik, hazai táncszínházunk 
            fényévekre került az oly<BR>> > reflexszerűen idézett bartóki 
            gondolatoktól. Lassan<BR>> elfelejtjük, mert<BR>> > 
            elfeledtetik velünk, hogy a néptánc, mint minden<BR>> kulturális 
            jelenség,<BR>> > mozgásban lévő rendszer: újabb szokások, 
            hangszerek, figurák,<BR>> > "modernebb", változó ösztönök 
            rejtélyes világa. Amely<BR>> ugyanúgy elsőrendű<BR>> > 
            "nyersanyag" az úgynevezett magas művészet számára, ahogy<BR>> 
            Bartók vagy<BR>> > Kodály számára a népi muzsika volt. 
            Amelynek alkotó igényű<BR>> > szétszálazása, majd - urambocsá! 
            - személyre szóló és<BR>> egzisztenciális<BR>> > mélységű 
            újraszövése nem szentségtörés - ha kellő erejű és<BR>> 
            színvonalú<BR>> > tánctudással jár. S nem szentségtörés a 
            merészebb<BR>> absztrakció, a<BR>> > babrálás 
            intellektuális árnyalatokkal, amint az sem,<BR>> hogyha az 
            alkotók<BR>> > nem elsősorban a népszínműves tradíciókhoz, nem 
            csak az<BR>> idealizált<BR>> > nép(mese)i világhoz 
            fordulnak. Nem csak lócákat meg<BR>> gereblyéket,<BR>> > 
            taligakereket vagy szénaboglyákat használnak színpadi<BR>> 
            díszletül,<BR>> > jól-rosszul másolt viseleteket jelmezül. Nem 
            olyan lehetetlen<BR>> > vállalkozás venni a fáradságot, és 
            kicsákányozni ebből a<BR>> műveltségből<BR>> > mindazt, ami 
            hozzánk szól, ami a mi bőrünkre megy, hiszen<BR>> erre is 
            vannak<BR>> > nálunk kitűnő példák - túl azon, hogy e 
            hagyományrend<BR>> bemutatása<BR>> > természetesen 
            önmagában is művészi értékű.<BR>> > Csakhogy néha ennél több 
            kell. Egyre inkább.<BR>> > <BR>> > Tudatosítani kellene, 
            hogy a gyűjtés, a tájak, muzsikusok,<BR>> táncok<BR>> > 
            újrafelfedezésének és -élesztésének hőskorszaka lezárult.<BR>> 
            Már nem mindig<BR>> > elégséges, ha a pionírok egyszerűen 
            színpadra viszik azt,<BR>> amit mondjuk<BR>> > egy kicsiny 
            sóvidéki zsákfaluban találtak. Új korszak van.<BR>> Ezek a 
            táncok<BR>> > többre hivatottak. Mindenre.<BR>> > 
            Alapkérdésekhez kellene visszatérni: milyen formában érdemes<BR>> 
            > továbbgondolni, feldolgozni táncainkat? Kinek 
            szól(ná)nak<BR>> ezek az<BR>> > előadások? Nem volna-e 
            időszerű megint esztétikai<BR>> önmeghatározásokkal<BR>> > 
            bíbelődni? Eldönteni végre, minek van értelme a színpadon,<BR>> s 
            minek helye<BR>> > a skanzenban, ha a világ egyik 
            legszerencsésebb nemzetének<BR>> mondhatjuk<BR>> > magunkat 
            népi kultúránk gazdagságának tekintetében? Nem<BR>> volna-e 
            érdemes<BR>> > néha a társművészetekre is vetni egy 
            oldalpillantást? És<BR>> szerencsés<BR>> > ösztön-e az, ha 
            a kritikai figyelemtől elszokott, a kölcsönös<BR>> > 
            öntömjénezéshez hozzáedződött koreográfusi kör bármiféle<BR>> 
            szépészeti<BR>> > ítélettel szemben körkörös védelemre 
            rendezkedik be? Ha az<BR>> "inkább<BR>> > hallgassanak 
            rólunk, csak rossz kritikát ne" szemlélet -<BR>> ez persze 
            nem<BR>> > csak honi táncéletünkre jellemző - a szakmai 
            önérdekeket<BR>> is elsöpri.<BR>> > Faramuci dolog, hogy 
            ezeket az evidenciákat újra és újra<BR>> nyomatékosítani<BR>> 
            > kell. Mint ahogy faramuci kérdés az is, van-e igény és 
            még<BR>> elegendő<BR>> > szenvedély a mai magyar 
            néptáncszínházban arra, hogy kitörjön<BR>> > dramaturgiai, 
            koreográfiai, tematikai gettójából, s ne csak a<BR>> > 
            hozzátartozók meg az (esetleg) kárörvendően kíváncsi<BR>> 
            táncostársak<BR>> > járjanak el a bemutatókra. A táncosok 
            hadgyakorlatszerű<BR>> kizsigerelése<BR>> > avagy a kelta 
            közhelyekbe oltott, olykor a gyengébb<BR>> technikai 
            tudást<BR>> > takargató táncos show-k szervilizmusa persze 
            kevés<BR>> meggyőző kiutat<BR>> > mutatott 
            mindeddig.<BR>> > Nagy a tét. Mint a hőskorban, ismét ideje 
            volna annak<BR>> esztétikai<BR>> > felelősségét vállalni, 
            hogy a szélesebb színházértő<BR>> közönséghez is<BR>> > 
            eljusson az egyedülállóan gazdag és bonyolult magyar<BR>> 
            népzene- és<BR>> > tánckultúra. Hiába járnak hozzánk nyugatról 
            és keletről<BR>> tanulmányozni a<BR>> > magyar táncházakat, 
            oktatási, gyűjtési módszereket. Hiába<BR>> látogatnak<BR>> 
            > ezrek évente a táncháztalálkozóra, töltik meg a 
            táborokat,<BR>> s viszik<BR>> > tovább áldozatkész 
            hagyományőrző és amatőr csoportok ennek<BR>> a világnak<BR>> 
            > minden szépségét és gyötrelmes igazságait, ha a 
            színházi<BR>> feldolgozások<BR>> > provinciálisak 
            maradnak.<BR>> > Mert addig Kalotaszeg sem lesz örök.<BR>> 
            > <BR>> > <BR>> > <BR>> > <BR>> > Kiadja 
            a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. C 2001<BR>> > <BR>> > 
            <BR>> > <BR>> > Sok beszédnek sok az alja.<BR>> Ez a 
            közmondás jut erről az írásrol eszembe.Annak ellenére<BR>> jó 
            volt,hogy ez a szép autentikus épületben úgy éreztük<BR>> 
            magunkat ,mintha egyik falubol a másikba kellet volna<BR>> 
            sétálnunk két helyszin közt.Én a szervezők helyében ezt<BR>> 
            végig gondolnám.Az erdélyi árusokat sikerült zárás elött<BR>> 
            megtalálni./Túl hiányos volt az információ/Az infós<BR>> 
            leányoknak fogalmuk sem volt mi hol van.A kiírások<BR>> 
            valószinűleg rejtzvényfejtőknek készültek.Biztos nincs jobb<BR>> 
            helyszin.A belépőárak :csillagos ég.Nagycsaládosok<BR>> 
            kizárva./köszönjük. <BR>> Üdv .Tibor<BR>> > <BR>> > 
            <BR>> > <BR>> > <BR>> > 
            ---------------------------------<BR>> > Nyári táborok: <A 
            target=_blank 
            href="http://www.folkradio.hu/nyari_tabor.php">http://www.folkradio.hu/nyari_tabor.php</A><BR>> 
            > Támogasd adód 1%-ával a Folkrádiót:<BR>> > <A 
            target=_blank 
            href="http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html">http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html</A><BR>> 
            > <BR>> <BR>> 
            ______________________________________________________________<BR>> 
            _________________<BR>> MP3 lejátszók már 6900 Ft-tól! A 
            legszélesebb MP3/MP4 video <BR>> lejátszó választék.<BR>> 
            Ingyenes országos házhozszállítás! www.infopatika.hu<BR>> 
            <BR>> <BR>> ---------------------------------<BR>> Nyári 
            táborok: <A target=_blank 
            href="http://www.folkradio.hu/nyari_tabor.php">http://www.folkradio.hu/nyari_tabor.php</A><BR>> 
            Támogasd adód 1%-ával a Folkrádiót:<BR>> <A target=_blank 
            href="http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html">http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html</A><BR>> 
            <BR>---------------------------------<BR>Nyá<BR></BLOCKQUOTE><BR>_________________________________________ 
          <BR>Hírkereső.hu - Mindig friss hírek, toplisták, sztárpletykák. A 
          legfontosabb 70 hírforrás közel 2.500 cikke naponta!<BR>Ha egy lapon 
          akarsz mindent áttekinteni <A target=_blank 
          href="http://www.hirkereso.hu/">KLIKK IDE!</A> </BLOCKQUOTE>
        <HR>
        ---------------------------------<BR>Nyári táborok: <A target=_blank 
        href="http://www.folkradio.hu/nyari_tabor.php">http://www.folkradio.hu/nyari_tabor.php</A><BR>Támogasd 
        adód 1%-ával a Folkrádiót:<BR><A target=_blank 
        href="http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html">http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html</A><BR><BR></BLOCKQUOTE><BR>_________________________________________ 
      <BR>Hírkereső.hu - Mindig friss hírek, toplisták, sztárpletykák. A 
      legfontosabb 70 hírforrás közel 2.500 cikke naponta!<BR>Ha egy lapon 
      akarsz mindent áttekinteni <A target=_blank 
      href="http://www.hirkereso.hu/">KLIKK IDE!</A> </BLOCKQUOTE>
    <HR>
    ---------------------------------<BR>Nyári táborok: <A target=_blank 
    href="http://www.folkradio.hu/nyari_tabor.php">http://www.folkradio.hu/nyari_tabor.php</A><BR>Támogasd 
    adód 1%-ával a Folkrádiót:<BR><A target=_blank 
    href="http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html">http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html</A><BR><BR></BLOCKQUOTE><BR>_________________________________________ 
  <BR>Hírkereső.hu - Mindig friss hírek, toplisták, sztárpletykák. A 
  legfontosabb 70 hírforrás közel 2.500 cikke naponta!<BR>Ha egy lapon akarsz 
  mindent áttekinteni <A href="http://www.hirkereso.hu/">KLIKK IDE!</A> 
</BLOCKQUOTE></BODY></HTML>