<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML xmlns:o = "urn:schemas-microsoft-com:office:office"><HEAD>
<META HTTP-EQUIV="Content-Type" CONTENT="text/html; charset=iso-8859-2">
<META content="MSHTML 5.50.4522.1800" name=GENERATOR></HEAD>
<BODY>
<DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN class=671035207-26042006>Kedves
Péter!</SPAN></FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN
class=671035207-26042006></SPAN></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN class=671035207-26042006>Egy
héten min. 2x járok táncházba. Elmondhatom, hogy jó viszonyban vagyok a
zenészekkel.</SPAN></FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN class=671035207-26042006>Van,
hogy a zenészek maguk kérdezik meg a táncházas törzstagoktól, mit játsszanak,
van hogy nem. </SPAN></FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN class=671035207-26042006>Ha
olyat húznak amire nincs kedvünk táncolni, akkor csak hallgatjuk, és élvezzük a
muzsikát.</SPAN></FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN class=671035207-26042006>Vannak
rendek, pl. mezőségi, ahol a pont a zenészek keresik a kontaktust a táncosokkal.
De persze általában ez a dolog kölcsönös. A széki rendnél a közös éneklés a
kapcsolat alapja....</SPAN></FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN
class=671035207-26042006></SPAN></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN class=671035207-26042006>Mivel
az első leveledet nekem címezted elsősorban, ezért esett rosszul a feltételezés,
hogy "biomagnetofonnak" nézem a zenészeket.</SPAN></FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN class=671035207-26042006>Ezt,
néptáncos barátaim nevében is, vissza kell utasítsam!</SPAN></FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN
class=671035207-26042006></SPAN></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN
class=671035207-26042006>Tisztelettel,</SPAN></FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN
class=671035207-26042006></SPAN></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN
class=671035207-26042006>Fontányi Viktor </SPAN></FONT></DIV>
<BLOCKQUOTE
style="PADDING-LEFT: 5px; MARGIN-LEFT: 5px; BORDER-LEFT: #0000ff 2px solid">
<DIV class=OutlookMessageHeader dir=ltr align=left><FONT face=Tahoma
size=2>-----Original Message-----<BR><B>From:</B>
lista-bounces@list.folkradio.hu [mailto:lista-bounces@list.folkradio.hu]<B>On
Behalf Of </B>Számel Péter<BR><B>Sent:</B> Wednesday, April 26, 2006 9:40
AM<BR><B>To:</B> lista@list.folkradio.hu<BR><B>Subject:</B> RE: [Folklista]
Táncháztatlálkozó 2006- Margittai Gábor ír<BR><BR></FONT></DIV>Kedves
Viktor!<BR><BR>Nem tudom elkerülni, ugyanis ez a tapasztalat. Nekem is és más
olyan zenészeknek is, akik táncegyütteseknek zenélnek. De valakinek ez
megélhetési forrás, így marad részére a kussolás, én meg szerencsére nem ebből
élek, ezért lehet véleményem is, valamint ki is maradhatok belőle - mármint
abból, hogy zenéljek táncegyütteseknek. Nálam a malac esete a bojtárral a
"nyerő"! Én ilyen "ódivatú" figura vagyok, valamint - nem győzöm hangoztatni -
semmi elkötelezettségem és függőségem nincs ezen a "körön" belül, így
szabadnak érezhetem a véleményemet és az sem érdekel, ha ez valami okos
embernek nem tetszik. Persze meghallgatok bárkit, de vannak "nagyszerűnek"
tartott emberek, akik alapvető emberségből már rendesen leszerepeltek. Apropó
hangzavar! A folkkocsmában szerinted meg lehetett volna hallani, hogy valaki
furulyázik? Nem igazán! Pedig az is népi hangszer és azon is népzenét szoktak
muzsikálni! Nagyon kellemes sokszor egyedül furulyázni! Főleg
természetes körülmények között, nem pedig egy fővárosi hodályban. Lehet, hogy
ezt valaki anarchista gondolatnak tekinti, de ezek alapján a betyárokat is
"leanarchistázhatnánk". Azért hála a Jóistennek, ezt nem csak én gondolom így,
van még ilyen ember más is, csak én jártatom a számat a legtöbbet.<BR>Na
mindegy, nekem a táncháztalálkozó színpadostól, csarnokostól, folkkocsmástól
úgy idegen, ahogy van, csak azt sajnálom, hogy szinte ez az alkalom az, amikor
találkozhat a vidéki surmó néhány ismerősével. Meg láthatja, hogy merre megy a
szekér. Azután vagy felszáll rá, vagy elege lesz az egészből!<BR>Üdv,<BR><BR>
<BLOCKQUOTE
style="PADDING-LEFT: 10px; MARGIN-LEFT: 5px; BORDER-LEFT: #0000ff 2px solid; MARGIN-RIGHT: 0px">--
Eredeti üzenet --<BR>
<DIV style="font-color: black"><B>Feladó: </B><A
href="mailto:Fontanyi Viktor <Fontanyi.Viktor@etv.hu>">Fontanyi Viktor
<Fontanyi.Viktor@etv.hu></A></DIV>
<DIV><B>Címzett: </B><A
href="mailto:lista@list.folkradio.hu">lista@list.folkradio.hu</A></DIV>
<DIV><B>Másolat: </B><A href="mailto:"></A></DIV>
<DIV><B>Elküldve: </B>08:54</DIV>
<DIV><B>Téma: </B>RE: [Folklista] Táncháztatlálkozó 2006- Margittai Gábor
ír</DIV><BR><BR>
<DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN
class=078252706-26042006>Kedves Péter!</SPAN></FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN
class=078252706-26042006></SPAN></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2><SPAN class=078252706-26042006>"Ti nagyon
hozzászoktatok, hogy a zenész nem más, mint egy programozható,
visszatekerhető, állítható sebességű biomagnetofon, aki kiszolgálja a táncos
mindenféle kedvét, méginkább a koreográfus bácsi, néni idióta elképzeléseit,
amit a néptánc színpadra vitelének
perverziója éltet."</SPAN></FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2><SPAN
class=078252706-26042006></SPAN></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN class=078252706-26042006>A
folkkocsmában a zenészek nagyon jó táncolható dallamokat muzsikáltak. Külön
kérés nem kellett hozzá, saját maguktól! </SPAN></FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN class=078252706-26042006>Mi
(táncosok) ezeket meghallottuk, vagyis csak szerettük volna meghallani. Ami
a hangzavar miatt nem nagyon sikerült! </SPAN></FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN
class=078252706-26042006>Ezért lett volna jó, ha észreveszik, hogy ott
táncolunk, akkor kicsit a táncosok felé fordulnak. Szerintem nekik is jobb
érzés lett volna. Vagy tévedek?</SPAN></FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2><SPAN
class=078252706-26042006></SPAN></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN
class=078252706-26042006>Ilyen szavak, hogy "a zenész nem más, mint egy
programozható, visszatekerhető, állítható sebességű biomagnetofon" még a
legnegatívabb gondolataimban se jutnak eszembe, úgyhogy az ilyen irányú
feltételezéseket, kérlek máskor kerüld el!</SPAN></FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN
class=078252706-26042006></SPAN></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN
class=078252706-26042006>Tisztelettel,</SPAN></FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN
class=078252706-26042006></SPAN></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN
class=078252706-26042006>Fontányi Viktor</SPAN></FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN
class=078252706-26042006>Budapest </SPAN></FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2><SPAN
class=078252706-26042006></SPAN></FONT> </DIV>
<BLOCKQUOTE
style="PADDING-LEFT: 5px; MARGIN-LEFT: 5px; BORDER-LEFT: #0000ff 2px solid">
<DIV class=OutlookMessageHeader dir=ltr align=left><FONT face=Tahoma
size=2>-----Original Message-----<BR><B>From:</B>
lista-bounces@list.folkradio.hu
[mailto:lista-bounces@list.folkradio.hu]<B>On Behalf Of </B>Számel
Péter<BR><B>Sent:</B> Wednesday, April 26, 2006 7:55 AM<BR><B>To:</B>
lista@list.folkradio.hu<BR><B>Subject:</B> RE: [Folklista]
Táncháztatlálkozó 2006- Margittai Gábor ír<BR><BR></FONT></DIV>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><SPAN
style="FONT-SIZE: 10pt; FONT-FAMILY: Arial">Kedves Viktor és kedves
lista!<BR><BR>Fontányi Viktor levelének utolsó része indította el kezemet
a billentyűk felé. Viktor azon sajnálkozik, hogy a folkkocsmás zenészek
úgymond inkább maguknak muzsikáltak, mintsem a táncosoknak. Hát szerintem
teljesen igazuk volt - ha valóban ezt tették! Kedves Viktor, kedves
táncosok! Ti nagyon hozzászoktatok, hogy a zenész nem más, mint egy
programozható, visszatekerhető, állítható sebességű biomagnetofon, aki
kiszolgálja a táncos mindenféle kedvét, méginkább a koreográfus bácsi,
néni idióta elképzeléseit, amit a néptánc színpadra vitelének
perverziója éltet. Kedves táncosok, ha jól emlékszem a mesében nem a
kismalacok diktálták a bojtárnak, hogy az miként furulyázzon! Ma már egyre
kevesebben vannak azok, akik a megélhetés miatt muzsikálnak, és ezeknek is
többsége világos bőrű. Kérlek titeket, hogy ne keverjétek össze őket
azokkal, akik 50-100 éve, vagy akár manapság mindenre hajlandóak, csak
fizessenek érte! Én egy tánccsoporttal mostanában átéltem a zenész
helyzetét, aki csak "utánfutónak" van ott, nem kíváncsi rá senki, mindig
csak a baj van vele, mert meg kell nekik magyarázni, hogy mit, hogyan, de
hát mégis kell valamire táncolni. "Mégis csak a táncos a valaki!" Hát nem
egészen! Ezért én befejeztem velük, mert megtehetem!<BR>Na ennyit a
zenész-táncos viszonytól. Néhány gondolat a
Táncháztalálkozóról:<BR>Egyetlen életszagú hely a kocsma volt. Azonban úgy
az egész 2 nappal kapcsolatban meg az volna a fő megállapításom, hogy a
magyar népzene, kedves hölgyek és urak, nem csupán (1)vonós zenekarok
produkciójából áll! Ennek ellenére azt tapasztaltam, hogy egyéb műfajok
max. valamelyik eldugott teremben kaptak helyet, a kocsmában meg teljesen
esélytelenek is lettek volna. (2) nem is kizárólag erdélyi! Kedves
szervezők, kedves zenészek, azért "adjunk már a kultúrának" egy kicsit!
Szép és jó a vonószene, meg az erdélyi, de hát van még azon kívül igen sok
más is! Számomra üdítő pillanat volt mikor meghallottam a tekerősöket
muzsikálni - hozzáteszem, céltalannak tartom az ilyen hangszerek
tömegességét (citera-, tekerő-, dudazenekarok) – de az érzés a „végre
hallok már valami mást is” volt.<o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><SPAN
style="FONT-SIZE: 10pt; FONT-FAMILY: Arial">Ezek ellenére ne tekintsen
engem senki a vonós zene megátalkodott ellenségének (bár úgyis annak
fogtok), csak a mostanában divatos jelenségek jórésze nem kedves számomra.
Azt mondják, az vagy amit megeszel. Szerintem meg az vagy ahogyan kinézel,
főleg egy „jeles napon”. Nos ott is látható volt, hogy egyre terjed a TSZ
elnök öltöny-nyakkendő dizájn. Ehhez párosul a testtartás finom
beállítása. Enyhe terpeszállás, kifordított lábfejek, kissé megdöntött
felsőtest deréktól felfelé, hogy az énekes fülébe jól lehessen húzni.
Urak! Csak így tovább, de ez már egy új világ, aminek a népi kultúrához
semmi köze nincs!<o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><SPAN
style="FONT-SIZE: 10pt; FONT-FAMILY: Arial">Műsorok:<o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT
face="Times New Roman" size=3>A vasárnap esti produkciót láttam.
Összességében förtelmes volt. Sebestyén Márta és Dongó produkciója
kritikán alulinak bizonyult számomra. Mindkét előadóművésznek „egyéni” a
stílusa (Fekete Pákóé is az!). Valamint köszönet a Muzsikás együttesnek a
színvonalas „szép magyar” muzsikáért. Majd csak elfogyunk már mind egy
szálig! Javasolnám, hogy ők automatikusan kapják meg a román
állampolgárságot a román kultúra világ minden részén való
népszerűsítéséért, de lehetne népszavazást is kiírni.</FONT></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT
face="Times New Roman" size=3>Elnézést a tuskóságom miatt, de itt azért
nem én vagyok az egyetlen, aki úgy érzi, hogy itt nincs minden a
helyén. Vagy esetleg ez a jó út és a magamfajta meg húzzon a
sunyiba...</FONT></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT
face="Times New Roman" size=3>SzP</FONT></P><BR><BR>
<BLOCKQUOTE
style="PADDING-LEFT: 10px; MARGIN-LEFT: 5px; BORDER-LEFT: #0000ff 2px solid; MARGIN-RIGHT: 0px">--
Eredeti üzenet --<BR>
<DIV style="font-color: black"><B>Feladó: </B><A
href="mailto:Fontanyi Viktor <Fontanyi.Viktor@etv.hu>">Fontanyi Viktor
<Fontanyi.Viktor@etv.hu></A></DIV>
<DIV><B>Címzett: </B><A
href="mailto:lista@list.folkradio.hu">lista@list.folkradio.hu</A></DIV>
<DIV><B>Másolat: </B><A href="mailto:"></A></DIV>
<DIV><B>Elküldve: </B>2006.04.25 08:39</DIV>
<DIV><B>Téma: </B>RE: [Folklista] Táncháztatlálkozó 2006- Margittai
Gábor ír</DIV><BR><BR>Sziasztok!<BR><BR>Elolvastam én is a cikket.
Meglátásom szerint, Margitai megint túlzásokba ment, de lássuk be,
meglátásai jók!<BR>-Az erdélyi árusok megtalálásának nehézsége egy
dolog. Miért kellett mindkét nap 6-kor bezárni a vásárt?<BR>-A FMH
kétségtelenül kinőtte a táncháztalálkozót (de szerintem a szezonnyitót
is). Nem lehetne valami nagyobb helyre áttenni a bulit? (az Üsztürü
mezőségi rendjére a későn érkezők más be se fértek. Uff.)<BR>-A vasárnap
volt számomra a legnagyobb csalódás, amit kaptam a pénzemért. A "Két
banda" című előadás volt az egyetlen, amiért azt mondom, érdemes volt
elmenni. <BR>-Az esti gála úgy volt meghírdetve, hogy 10-kor vége, utána
3 táncrend. Akkor hogyan húzódhatott el 11 óráig???<BR>Egy-egy produkció
jó volt ugyan (pl. a zenészek tánca, a kalotaszegiek műsora), de a műsor
összességében nem pörgött, a végén már untam. A folkkocsma táncra
alkalmatlan talaján voltunk kénytelenek egy-egy táncolható zenét
elcsípni, ami nehéz volt, mert 3 banda általában egyszerre muzsikált, és
ettől hangzavar keletkezett. :) Ja és maguknak zenéltek, még akkor is
amikor min. 10 pár szeretett volna táncolni az ő zenéjükre. --- Kérdés a
zenészekhez: Nem jobb úgy muzsikálni, hogy tudod, hogy vannak akik
befogadják??? (Uff!)<BR>-Ja, és hogy a végén összessen egy mezőségire
futotta.....! Erre inkább semmit nem mondok.<BR><BR>További szép
napot!<BR><BR>Üdv.:<BR>Fontányi Viktor<BR><BR><BR>> -----Original
Message-----<BR>> From: <A
href="mailto:lista-bounces@list.folkradio.hu">lista-bounces@list.folkradio.hu</A><BR>>
[mailto:<A
href="mailto:lista-bounces@list.folkradio.hu]On">lista-bounces@list.folkradio.hu]On</A>
Behalf Of Szluka Tibor<BR>> Sent: Monday, April 24, 2006 9:18
PM<BR>> To: <A
href="mailto:lista@list.folkradio.hu">lista@list.folkradio.hu</A><BR>>
Subject: Re: [Folklista] Táncháztatlálkozó 2006 - Margittai Gábor
ír<BR>> <BR>> <BR>> <BR>> <BR>> Kemecsei Gábor <<A
href="mailto:kemecsei@folkradio.hu>">kemecsei@folkradio.hu></A>
írta:<BR>> <BR>> > Lánc, lánc<BR>> > Huszonöt éves
találkozások, avagy a magyarországi<BR>> néptáncszínház<BR>> >
nyomorúsága<BR>> > 2006. április 8. (34. oldal)<BR>> >
<BR>> > Margittai Gábor <BR>> > <BR>> > Mese nincs:
akit ingerel a tumultus, az alkalmatlan terek<BR>> emberszaga,
a<BR>> > hosszú negyedórákig tartó tanácstalan téblábolás
űrállomásnyi<BR>> > folyosókon, ne adj' isten a néhány
bujdosó<BR>> szegénylegénynek vagy Vata<BR>> > fia Jánosnak
öltözött idősebb népművelő, az is elismeri,<BR>> hogy a<BR>> >
huszonötödik éve megrendezett országos táncháztalálkozó és<BR>>
kirakodóvásár<BR>> > a Kárpát-medencei népi kultúra igazi ünnepe.
Az<BR>> ünneprontók persze nem<BR>> > mulasztják el mindehhez
hozzátenni, hogy e<BR>> táncháztalálkozók leginkább<BR>> > csak
találkozók tánc nélkül, garantált ne mulass, mert a<BR>>
zsúfoltságban<BR>> > mozdulni sem igen lehet, és a szervezés még
mindig hagy némi<BR>> > kívánnivalót maga után. Nem beszélve arról
a<BR>> sajátosságról, hogy az<BR>> > egykor a főbb helyeken
kirakodó, sokszor öreganyjuk<BR>> rokolyájával,<BR>> >
öregapjuk fonott derékszíjával érkező határon túli paraszt<BR>>
árusok mára a<BR>> > földszint fülledt és szűkös termébe
szorultak. Míg<BR>> odafent, a küzdőtér<BR>> > frekventált
terepén a hivatásos árusok, mesteremberek<BR>> kínálhatják<BR>>
> máskülönben egyedülálló színvonalú portékáikat - ahogy ez<BR>> a
múlt hét<BR>> > szombatján, vasárnapján is történt.<BR>> >
Ám azt a gyomorbajosoknak is el kell ismerniük, hogy<BR>> feltehetően
ez<BR>> > évente az egyetlen alkalom, amikor a Budapest<BR>>
Sportarénának még az<BR>> > illemhelyein is kalotaszegi muzsika
szól. Lehet<BR>> megjegyzéseket tenni az<BR>> > izomingre
fölráncigált népviseletekre meg az egy főre jutó<BR>> >
tarsolylemezek számára is. Ám egy viselet kizárólag akkor<BR>> élő,
ha<BR>> > hordják, mi pedig különösen büszkék lehetünk népi
öltözködési<BR>> > kultúránkra. Máskülönben meg miért volna
kevésbé<BR>> szalonképes ez, mint a<BR>> > New York-i
gördeszkásokat vagy a Gangesz-parti<BR>> szerzeteseket
majmolók<BR>> > megjelenése? A folyamatosan gyarapodó tömeg annak
biztos<BR>> jele, hogy az<BR>> > egykori szubkultúra, városi
fiatalok hajdani szűk mozgalma<BR>> nem csupán<BR>> >
polgárjogot nyert, és kilépett az underground<BR>> félforradalmi
(vagy tán<BR>> > egészen az) homályából, de továbbra is elképesztő
ütemben<BR>> vonzza magához<BR>> > a legkülönfélébb
korosztályok és társadalmi rétegek<BR>> képviselőit.<BR>> >
Farmernadrágos hebrencs kamaszok, medikusok,<BR>> természettudományos
pályára<BR>> > készülő egyetemisták, bölcsészek,
vízvezeték-szerelők,<BR>> rendszergazdák,<BR>> > ügyvédek és
vállalkozók, moldvai csángók és dunántúliak<BR>> igen szoros<BR>>
> konglomerátummá gyúródnak össze ezeken a találkozókon,<BR>>
akárcsak a heti<BR>> > táncházak világában vagy a nyári
tánctáborok "edzésein".<BR>> > Aki pedig kívülállóként, első
alkalommal csöppen ebbe a<BR>> nyugodt<BR>> > nyüzsgésbe, meg
fog rökönyödni a talán semmilyen más közös<BR>> "szórakozási"<BR>>
> alkalomra nem jellemző befogadókészségen meg azon az<BR>>
eltökélt és nyitott<BR>> > hagyománytudaton, amely szükségesnek
érzi, hogy az<BR>> öntudatlan csecsemő<BR>> > vagy akár
hasfalon keresztül a magzat is erdélyi népzenét<BR>> hallgasson,
s<BR>> > hogy az izgatott és megvadult kétéves gyereket
saját<BR>> csillapíthatatlan<BR>> > tánckedvére bízza.<BR>>
> <BR>> > Senki nem tagadhatja hát, hogy a hagyományőrzés,
a<BR>> veszendő - sok<BR>> > helyütt már elveszett -
népi-kispolgári műveltség egyik<BR>> legfontosabb élő<BR>> >
fórumává nőtték ki magukat a táncházak. Nem beszélve a<BR>>
háttérben<BR>> > szorgosan gyűjtő, rendszerező, archiváló
tudományos<BR>> műhelyekről, a<BR>> > képzett
muzsikustársadalomról, a magas színvonalú<BR>> kézművességről,
a<BR>> > könyv- és lemezkiadásról vagy a virtuális találkozások,
a<BR>> szakadatlan<BR>> > népzenesugárzás fontos helyszínéről,
az apró-cseprő<BR>> dolgoktól az<BR>> > általános elméleti
problémákig számos kulturális kérdést<BR>> megvitató<BR>> >
internetes honlapokról, mint amilyen a szó szoros értelmében<BR>>
> egyedülálló, küszködő Folkrádió és annak levelezési
listája.<BR>> > Meglepő ezért, hogy amíg a hazai néptáncvilág
közönsége<BR>> folyamatosan és<BR>> > bátran képes megújulni,
átlendülni a holtpontokon, s<BR>> minden ellenszéllel<BR>> >
szemben szinte beláthatatlan időre biztosítja az<BR>> utánpótlást,
addig a<BR>> > kimenet, az "output", azaz a színpadi
feldolgozások<BR>> igencsak ritka<BR>> > pillanatai nem sok
jóval kecsegtetnek. Különös módon válik<BR>> el az élő<BR>> >
találkozások és befogadások lelkes szellemiségétől a magyar<BR>> >
néptáncszínházak többnyire fojtogatóan szűkös, enervált,<BR>>
távlattalan,<BR>> > esztétikai jövőkép nélküli gondolatrendszere -
ha nem<BR>> eufemizmus<BR>> > egyáltalán ilyesmiről beszélni.
Míg ma már tízezrek éltetik a<BR>> > táncházakat, érthetetlenül
keveseket érintenek az ugyanerre a<BR>> > műveltségre és
hagyományrendre épülő előadások, kiváltképp<BR>> akkor, ha
nem<BR>> > a jól bejáratott fővárosi vagy megyeszékhelyi
együttesek,<BR>> hanem elvétve<BR>> > határon túli
tánccsoportok az előadók. Karácsonykor<BR>> például a
pozsonyi<BR>> > Ifjú Szívek nagyszerű bemutatója (Felvidéki
levelek) jó,<BR>> ha harmadházzal<BR>> > ment, két héttel
ezelőtt a csíkszeredai Hargita<BR>> táncegyüttesre ugyan<BR>> >
csordulásig telt ház volt kíváncsi, ám a máskor oly buzgón<BR>> >
premierlátogató szakma krémje nem igazán képviseltette<BR>> magát.
Pedig lett<BR>> > volna alkalom a tapasztalatgyűjtésre. Másfelől
ma nincs az<BR>> anyaországban<BR>> > együttes, amelyik
túlnyomórészt ne a határon túli<BR>> néptáncokat venné<BR>> >
előre repertoárjában.<BR>> > Nehéz magyarázatot találni arra, mi
vezetett ehhez a<BR>> zárványosodáshoz.<BR>> > Belterjességhez.
Kiürüléshez. Hogy miért szivárgott el a<BR>> hajdani<BR>> >
dinamizmus és képzelőerő a néptánc színreviteléből. Egy<BR>>
színikritikus<BR>> > nemrégiben konfekcionált színháznak titulálta
a hazai<BR>> színpadok világát,<BR>> > sorozatgyártásról,
bevált esztétikai és dramaturgiai minták<BR>> > agyonrágásáról, a
tehetségek ellehetetlenítéséről szólt,<BR>> azt firtatva, a<BR>>
> nagy számok ellenére miért nem születnek eget verő<BR>>
eredmények. Fájdalmas<BR>> > elismerni, de ha lehetséges, mindez a
magyar néptáncszínházra<BR>> > hatványozottan igaz.<BR>> >
Talán nem szerencsés összevetni az alábbi két<BR>> közelmúltbeli
példát, mert<BR>> > sántíthatnak a párhuzamok és kontrasztok
műfajban, indulatban,<BR>> > hátországban. Ám nem hagy nyugodni
bennünket, hogy mindkét<BR>> rendhagyó<BR>> > alkalom
néptáncművészetünk leghétköznapibb kérdéseire<BR>> világít rá.
A<BR>> > huszonötödik országos táncháztalálkozó és
kirakodóvásár<BR>> szombati<BR>> > fénypontja volt a nagy múltú
Magyar Állami Népi Együttes<BR>> Örök Kalotaszeg<BR>> > című
táj- és tánchommage-a, a neves közép-erdélyi cigány<BR>> muzsikusok,
a<BR>> > Csipások emlékét idéző bemutató. Bár nem győzzük<BR>>
hangsúlyozni, a<BR>> > sportaréna aligha alkalmas bármilyen
színházi<BR>> szertartásra, s mi több<BR>> > száz méterről
voltunk kénytelenek követni az előadást (ez<BR>> legyen a mi<BR>>
> hibánk), azt azért a látóhatár pereméről is<BR>>
megfigyelhettük, hogy a<BR>> > virtuóz, egyre inkább színpadra érő
táncosokat hogyan<BR>> inspirálta a<BR>> > sokezres
nézőközönség ovációja. Szívünkig hatoltak a<BR>> közismertebb<BR>>
> kalotaszegi slágereken túlmutató dallamok, és együtt<BR>>
örültünk másokkal a<BR>> > ma már ebben a formájában nem létező,
lassan, de biztosan<BR>> morzsolódó<BR>> > világ megidézésének
is.<BR>> > Azt azonban soha nem fogjuk megérteni - és ez
már<BR>> messze-messze túlmutat<BR>> > az állami népi
produkción -, hogy a gyűjtésben,<BR>> feldolgozásban,<BR>> >
kármentésben oroszlánrészt vállaló hajdani szenvedélyes<BR>>
"talpasok",<BR>> > határon túli országjárásukkal nagy kockázatokra
is<BR>> hajlandó egykori<BR>> > művészek mára miért betonozták
be magukat saját<BR>> ötlettelenségükbe, s<BR>> > emelték azt a
minta rangjára. Hogy a fillérekért robotoló,<BR>> sokszor<BR>>
> embertelen körülmények között turnézó, számos társművész<BR>>
által lesajnált<BR>> > "népi" táncosokat manapság miért nem szokás
teljes értékű<BR>> színpadi<BR>> > szereplőnek tekinteni, hanem
inkább csak ide-oda tologatható,<BR>> > csereberélhető parasztnak
egy rettentően monoton<BR>> sakkjátszmában. Hogy<BR>> > akár
amatőr, akár az amatőr világból toborzott hivatásos<BR>> legyen az
a<BR>> > táncos, idővel sikerül kiölni belőle a tánc iránt
érzett<BR>> tiszta<BR>> > szenvedélyt azzal (is), hogy sokszor
már eleve csak<BR>> "alakzatba"<BR>> > láncolva, táncidegen
normák koreográfiai kalodájában<BR>> sajátíthatja el<BR>> >
újabb tájegységek mozdulatkultúráját. Ez a gúzsba kötve<BR>> táncolás
csak<BR>> > igazán.<BR>> > Persze mind az amatőr, mind a
profi táncos világ igen<BR>> nehéz helyzetben<BR>> > van:
lerongyolódott állapotukban fellépési kényszerben,<BR>> >
haknikötelezettségben vergődnek. Ugyanakkor a múlt<BR>> szombati
előadás is<BR>> > jelezte, hogy megint egyre inkább színpadképes
lesz a<BR>> táncok, táncosok<BR>> > személyes és egyéni
karaktere, dinamikája, s nem elég csupán<BR>> >
sportteljesítményként értelmezni és bemutatni a világ egyik<BR>> >
legbonyolultabb férfitáncát, a kalotaszegi legényest sem.<BR>> >
Ám ahogy a magyar színházi világ más szegleteiben, itt is<BR>>
hiányoznak a<BR>> > perzselő tehetségű rendezők, sőt a
néptáncszínház<BR>> berkeiben maga a<BR>> > formalista
koreografáláson, paraszttologatáson túlmutató<BR>> rendezés
is<BR>> > luxusnak tetszik olykor. Mostanában meg-meglódul azért
a<BR>> > néptáncszínházunk, vannak merészebb, rugalmasabb<BR>>
kísérletek. Vannak<BR>> > fiatalok és vakmerőbb meglettek, akik
küzdenek az ellen,<BR>> hogy puszta<BR>> > oktató előadássá,
muzeális seregszemlévé halványítsák<BR>> színpadra kerülő<BR>>
> táncainkat. De nehéz ügy. Amíg a nagymogulok büntetlenül<BR>>
vihetnek színre<BR>> > mindenféle szélesvásznú történelmi giccset,
bedarálva<BR>> lázálmaikba<BR>> > tucatnyi derék táncost, amíg
az "autentikusság" védőpajzsával<BR>> > takargatják
közhelygyűjteményeiket, és a népművészettől idegen<BR>> >
művészkedésnek gúnyolják a kérdéseket felvető, a<BR>> gyökereket
firtató<BR>> > előadásokat, amelyek bátran lemerülnek e
mozgásvilág<BR>> legvadabb,<BR>> > legrituálisabb rétegeiig -
addig a kritikus is csak<BR>> hasonló monotóniával<BR>> >
dohoghat.<BR>> > <BR>> > Másik példánk "alámerülő": két hete
a Hargita táncegyüttes<BR>> annak<BR>> > reményével
kecsegtetett, hogy igenis lehetséges<BR>> közhelymentesen,
nem<BR>> > konfekcionálisan használni a Kárpát-medencei
táncnyelvet.<BR>> Orza Calin<BR>> > koreográfus és táncosai a
táncokat és a hozzájuk kötődő<BR>> tavaszi<BR>> > szokásrendet
kellő alázattal és hitelességgel használták fel.<BR>> >
Gazdagították a szókincset, és képesek voltak összetett<BR>>
mondatokban<BR>> > beszélni - mindezt magától értetődő
tánckészséggel és -<BR>> ami nem magától<BR>> > értetődő -
nagyszerű színészi játékkal. Ha kellett, az<BR>> ember lefordult
a<BR>> > székéről a nevetéstől, ha kellett, hagyta magát
marcangolni.<BR>> > De úgy tetszik, hazai táncszínházunk
fényévekre került az oly<BR>> > reflexszerűen idézett bartóki
gondolatoktól. Lassan<BR>> elfelejtjük, mert<BR>> >
elfeledtetik velünk, hogy a néptánc, mint minden<BR>> kulturális
jelenség,<BR>> > mozgásban lévő rendszer: újabb szokások,
hangszerek, figurák,<BR>> > "modernebb", változó ösztönök
rejtélyes világa. Amely<BR>> ugyanúgy elsőrendű<BR>> >
"nyersanyag" az úgynevezett magas művészet számára, ahogy<BR>> Bartók
vagy<BR>> > Kodály számára a népi muzsika volt. Amelynek alkotó
igényű<BR>> > szétszálazása, majd - urambocsá! - személyre szóló
és<BR>> egzisztenciális<BR>> > mélységű újraszövése nem
szentségtörés - ha kellő erejű és<BR>> színvonalú<BR>> >
tánctudással jár. S nem szentségtörés a merészebb<BR>> absztrakció,
a<BR>> > babrálás intellektuális árnyalatokkal, amint az
sem,<BR>> hogyha az alkotók<BR>> > nem elsősorban a
népszínműves tradíciókhoz, nem csak az<BR>> idealizált<BR>> >
nép(mese)i világhoz fordulnak. Nem csak lócákat meg<BR>>
gereblyéket,<BR>> > taligakereket vagy szénaboglyákat használnak
színpadi<BR>> díszletül,<BR>> > jól-rosszul másolt viseleteket
jelmezül. Nem olyan lehetetlen<BR>> > vállalkozás venni a
fáradságot, és kicsákányozni ebből a<BR>> műveltségből<BR>> >
mindazt, ami hozzánk szól, ami a mi bőrünkre megy, hiszen<BR>> erre
is vannak<BR>> > nálunk kitűnő példák - túl azon, hogy e
hagyományrend<BR>> bemutatása<BR>> > természetesen önmagában is
művészi értékű.<BR>> > Csakhogy néha ennél több kell. Egyre
inkább.<BR>> > <BR>> > Tudatosítani kellene, hogy a gyűjtés,
a tájak, muzsikusok,<BR>> táncok<BR>> > újrafelfedezésének és
-élesztésének hőskorszaka lezárult.<BR>> Már nem mindig<BR>> >
elégséges, ha a pionírok egyszerűen színpadra viszik azt,<BR>> amit
mondjuk<BR>> > egy kicsiny sóvidéki zsákfaluban találtak. Új
korszak van.<BR>> Ezek a táncok<BR>> > többre hivatottak.
Mindenre.<BR>> > Alapkérdésekhez kellene visszatérni: milyen
formában érdemes<BR>> > továbbgondolni, feldolgozni táncainkat?
Kinek szól(ná)nak<BR>> ezek az<BR>> > előadások? Nem volna-e
időszerű megint esztétikai<BR>> önmeghatározásokkal<BR>> >
bíbelődni? Eldönteni végre, minek van értelme a színpadon,<BR>> s
minek helye<BR>> > a skanzenban, ha a világ egyik legszerencsésebb
nemzetének<BR>> mondhatjuk<BR>> > magunkat népi kultúránk
gazdagságának tekintetében? Nem<BR>> volna-e érdemes<BR>> >
néha a társművészetekre is vetni egy oldalpillantást? És<BR>>
szerencsés<BR>> > ösztön-e az, ha a kritikai figyelemtől
elszokott, a kölcsönös<BR>> > öntömjénezéshez hozzáedződött
koreográfusi kör bármiféle<BR>> szépészeti<BR>> > ítélettel
szemben körkörös védelemre rendezkedik be? Ha az<BR>> "inkább<BR>>
> hallgassanak rólunk, csak rossz kritikát ne" szemlélet -<BR>> ez
persze nem<BR>> > csak honi táncéletünkre jellemző - a szakmai
önérdekeket<BR>> is elsöpri.<BR>> > Faramuci dolog, hogy ezeket
az evidenciákat újra és újra<BR>> nyomatékosítani<BR>> > kell.
Mint ahogy faramuci kérdés az is, van-e igény és még<BR>>
elegendő<BR>> > szenvedély a mai magyar néptáncszínházban arra,
hogy kitörjön<BR>> > dramaturgiai, koreográfiai, tematikai
gettójából, s ne csak a<BR>> > hozzátartozók meg az (esetleg)
kárörvendően kíváncsi<BR>> táncostársak<BR>> > járjanak el a
bemutatókra. A táncosok hadgyakorlatszerű<BR>> kizsigerelése<BR>>
> avagy a kelta közhelyekbe oltott, olykor a gyengébb<BR>>
technikai tudást<BR>> > takargató táncos show-k szervilizmusa
persze kevés<BR>> meggyőző kiutat<BR>> > mutatott
mindeddig.<BR>> > Nagy a tét. Mint a hőskorban, ismét ideje volna
annak<BR>> esztétikai<BR>> > felelősségét vállalni, hogy a
szélesebb színházértő<BR>> közönséghez is<BR>> > eljusson az
egyedülállóan gazdag és bonyolult magyar<BR>> népzene- és<BR>>
> tánckultúra. Hiába járnak hozzánk nyugatról és keletről<BR>>
tanulmányozni a<BR>> > magyar táncházakat, oktatási, gyűjtési
módszereket. Hiába<BR>> látogatnak<BR>> > ezrek évente a
táncháztalálkozóra, töltik meg a táborokat,<BR>> s viszik<BR>>
> tovább áldozatkész hagyományőrző és amatőr csoportok ennek<BR>>
a világnak<BR>> > minden szépségét és gyötrelmes igazságait, ha a
színházi<BR>> feldolgozások<BR>> > provinciálisak
maradnak.<BR>> > Mert addig Kalotaszeg sem lesz örök.<BR>> >
<BR>> > <BR>> > <BR>> > <BR>> > Kiadja a Nemzet
Lap és Könyvkiadó Kft. C 2001<BR>> > <BR>> > <BR>> >
<BR>> > Sok beszédnek sok az alja.<BR>> Ez a közmondás jut
erről az írásrol eszembe.Annak ellenére<BR>> jó volt,hogy ez a szép
autentikus épületben úgy éreztük<BR>> magunkat ,mintha egyik falubol
a másikba kellet volna<BR>> sétálnunk két helyszin közt.Én a
szervezők helyében ezt<BR>> végig gondolnám.Az erdélyi árusokat
sikerült zárás elött<BR>> megtalálni./Túl hiányos volt az
információ/Az infós<BR>> leányoknak fogalmuk sem volt mi hol van.A
kiírások<BR>> valószinűleg rejtzvényfejtőknek készültek.Biztos nincs
jobb<BR>> helyszin.A belépőárak :csillagos ég.Nagycsaládosok<BR>>
kizárva./köszönjük. <BR>> Üdv .Tibor<BR>> > <BR>> >
<BR>> > <BR>> > <BR>> >
---------------------------------<BR>> > Nyári táborok: <A
target=_blank
href="http://www.folkradio.hu/nyari_tabor.php">http://www.folkradio.hu/nyari_tabor.php</A><BR>>
> Támogasd adód 1%-ával a Folkrádiót:<BR>> > <A target=_blank
href="http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html">http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html</A><BR>>
> <BR>> <BR>>
______________________________________________________________<BR>>
_________________<BR>> MP3 lejátszók már 6900 Ft-tól! A legszélesebb
MP3/MP4 video <BR>> lejátszó választék.<BR>> Ingyenes országos
házhozszállítás! www.infopatika.hu<BR>> <BR>> <BR>>
---------------------------------<BR>> Nyári táborok: <A
target=_blank
href="http://www.folkradio.hu/nyari_tabor.php">http://www.folkradio.hu/nyari_tabor.php</A><BR>>
Támogasd adód 1%-ával a Folkrádiót:<BR>> <A target=_blank
href="http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html">http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html</A><BR>>
<BR>---------------------------------<BR>Nyá<BR></BLOCKQUOTE><BR>_________________________________________
<BR>Hírkereső.hu - Mindig friss hírek, toplisták, sztárpletykák. A
legfontosabb 70 hírforrás közel 2.500 cikke naponta!<BR>Ha egy lapon
akarsz mindent áttekinteni <A target=_blank
href="http://www.hirkereso.hu/">KLIKK IDE!</A> </BLOCKQUOTE>
<HR>
---------------------------------<BR>Nyári táborok: <A target=_blank
href="http://www.folkradio.hu/nyari_tabor.php">http://www.folkradio.hu/nyari_tabor.php</A><BR>Támogasd
adód 1%-ával a Folkrádiót:<BR><A target=_blank
href="http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html">http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html</A><BR><BR></BLOCKQUOTE><BR>_________________________________________
<BR>Hírkereső.hu - Mindig friss hírek, toplisták, sztárpletykák. A
legfontosabb 70 hírforrás közel 2.500 cikke naponta!<BR>Ha egy lapon akarsz
mindent áttekinteni <A href="http://www.hirkereso.hu/">KLIKK IDE!</A>
</BLOCKQUOTE></BODY></HTML>