<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML><HEAD>
<META http-equiv=Content-Type content="text/html; charset=iso-8859-2">
<META content="MSHTML 6.00.2800.1400" name=GENERATOR>
<STYLE></STYLE>
</HEAD>
<BODY bgColor=#ffffff>
<DIV><FONT face=Arial size=2>Kedves Péter!</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2>A nyelvi analógiák azért nyújthatnak fontos 
adalékokat ennek a listának, mert a folklóradatok hagyományozódásának egyik 
legfontosabb eszköze maga a nyelv. A szájhagyomány valójában nyelvhagyomány, 
hiszen a közlés verbális bázisa pont ez a hihetetlenül izgalmas kódrendszer, 
melynek változásai tanulsággal szolgálhatnak magának a közvetítendő anyagnak, a 
tartalmi összetevőnek a változásaihoz is. Nagyon örülök, hogy a nyelvi témákban 
egy nyelvészetileg képzett listatag hozzászólásait is olvashatjuk, mert úgy 
vélem, hogy a folklórral foglalkozók számára az ilyen, kívülről jövő 
szakvélemények hatványozottan kívánatosak. A hagyományos kultúra 
szövevényes összefüggésrendszerén átlátni szerintem csak úgy sikerülhet, 
ha a saját igazságainkat folyton ütköztetjük olyan értelmes, szakmailag 
megalapozott véleményekkel, amelyek a sajátunktól eltérő tapasztalati hátérrel 
próbálják láttatni vitáink tárgyát. Bogár László történésznek a 
magyar globalizációról szóló könyve egy, az ókori Rómában, a birodalom 
széthullása előtti években folytatott, elképzelt beszélgetéssel indul. Ő is, 
mint oly sokan mások, párhuzamot vonnak a két korszak között. A széthullás 
jelei most is érzékelhetők, többek között különféle, prófétisztikus hajlamú 
igehirdetők felbukkanásában. Azt javaslom, értékeljük ezeket a maguk 
helyén, és ne firtasuk állításaik érvényességét, hanem próbáljuk inkább 
megérteni a jelenséget magát. Szerintem ez sokkal 
tanulságosabb. </FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2>    </FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2>Kedves Folklista!</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2>Ha úgy gondoljátok, hogy ez a fórum nem viseli el a 
tudományosan megalapozott érveléssel teletűzdelt véleménycseréket, és úgy 
vélitek, hogy a "honnan lehet beszerezni kalocsai papucsot" jellegű 
információcserére kell szorítkozni, akkor szóljatok, és eldugulok.</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2>Tisztelettel</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2>Agócs Gergely</FONT></DIV>
<BLOCKQUOTE 
style="PADDING-RIGHT: 0px; PADDING-LEFT: 5px; MARGIN-LEFT: 5px; BORDER-LEFT: #000000 2px solid; MARGIN-RIGHT: 0px">
  <DIV style="FONT: 10pt arial">----- Original Message ----- </DIV>
  <DIV 
  style="BACKGROUND: #e4e4e4; FONT: 10pt arial; font-color: black"><B>From:</B> 
  <A title=peterpomozi@gmail.com href="mailto:peterpomozi@gmail.com">peter 
  pomozi</A> </DIV>
  <DIV style="FONT: 10pt arial"><B>To:</B> <A title=lista@list.folkradio.hu 
  href="mailto:lista@list.folkradio.hu">lista@list.folkradio.hu</A> </DIV>
  <DIV style="FONT: 10pt arial"><B>Sent:</B> Saturday, April 15, 2006 3:47 
  AM</DIV>
  <DIV style="FONT: 10pt arial"><B>Subject:</B> Fwd: [Folklista] z , zs, 
  dzs</DIV>
  <DIV><BR></DIV><BR><BR>---------- Forwarded message ----------<BR><SPAN 
  class=gmail_quote>From: <B class=gmail_sendername>peter pomozi</B> <<A 
  href="mailto:peterpomozi@gmail.com">peterpomozi@gmail.com</A>><BR>Date: 
  15.04.2006 02:50 <BR>Subject: Re: [Folklista] z , zs, dzs<BR>To: <A 
  href="mailto:lista@list.folkradio.hu">lista@list.folkradio.hu</A><BR><BR></SPAN>
  <DIV style="DIRECTION: ltr">
  <DIV>Tisztelt Lista!</DIV>
  <DIV> </DIV>
  <DIV>Ez az ártatlan és szívünknek kedves nyelvi téma, amit Pávai István 
  z~zs~dzs változás a magyar nyelvjárásokban ill, analóg jelenségek altáji 
  nyelvekben levele váltott ki, a 26. hozzászólásnál tart, elágazásait nem 
  számolva, és egyre inkább félresiklik. <STRONG>Én sem mint folklistát kedvelő 
  és tisztelő, sem mint nyelvész, sem mint anyanyelvemet és a nyelveket 
  általában is szerető nem tartom helyesnek, hogy olyasmivel árasszuk el 
  ezt a listát, ami se nem népi, se nem magyar, se nem igaz. </STRONG></DIV>
  <DIV>Nem óhajtok semmiféle vitát provokálni, ezért nem is reagáltam és nem is 
  fogok a jövőben sem minden e témájú elszállt hozzászólásra reagáln, hiszen ez 
  nem nyelvészeti lista hanem folklista. A népzene és a népi kultúra közös 
  tisztelete többet ér, mint az álnyelvészet ostorozása. Mindazonáltal ennél a 
  26. levélnél már nem állhatom meg: nézzetek körül, feleim józanul, és már 
  legalább olyan írások véghetetlen citálásával ne terheljétek ezt a listát, ami 
  nemcsak nyelvészeti blődli, hanem természettudományos képtelenségek sorozatát 
  is tartalmazza. És ami a legrosszabb benne, hogy kicsavart féligazságokat is 
  tartalmaz az agglutinációs típusjegyekről. </DIV>
  <DIV> </DIV>
  <DIV>Csak néhány apróságot engedjetek meg az idézett cikk elméleti 
  bevezetőjéhez, így Nagypéntek éjjelén, szombatra virradóra az ember egyébként 
  is legyen áhítatos, békés hangulatban, és lehetőleg ne támadjon senkit és 
  semmit. </DIV>
  <DIV>1. Az, hogy a világ nyelvei monogenezissel (ősnyelv) vagy poligenezissel 
  jöttek létre ( több ősnyelv), kérdéses, gyakorlatilag tudományosan 
  eldönthetetlen. Ha valaki ex catedra eldönti, ab ovo áltudós.</DIV>
  <DIV>2. Az "ősanya", jelenlegi időszámítási gyakorlatunk időegységeiben 
  gondolkodva, azaz az első homo sapiens sapiens, akinek 
  antropológiai-neuolingvisztikai megfontolásból teljes joggal ugyanolyan 
  fejlett verbális kódrendszert tulajdoníthatunk, mint amilyenek a ma élő 
  nyelvek, legkevesebb százezer évvel ezelőtt élt. Ez tehát kb. rendben, az már 
  kevésbé, hogy a nyelvben két fejlett verbális kód között nincs sem 
  darwinista fejlődés, ez legalább tudományos igényű elmélet volt, de mára 
  túlhaladott, és  múzeumi leltári megőrzés sem, "a magyar az abszolút 
  ősnyelv, amely  minden gyököt úgy őriz mint, a parancsolat, bezzeg a 
  többi primítív nyelv nem". Ne dőljünk be ilyeneknek! </DIV>
  <DIV>     A nyelv élő organizmus, születhet, változhat 
  és persze ki is halhat, de nem fejlődik evolúciós értelemben az "ősanya" 
  ugyanilyen fejlett kódrendszeréhez képest, mert humán nyelvészetileg a homo 
  sapiens sapiens a kiindulópont, ahogy említettem.Van persze zooszemiotika meg 
  még sok minden, de az nem tartozik ide. </DIV>
  <DIV>2. A világ nyelvei tipológiailag eltérőek, az egyes nyelvek domináns 
  típusjegyei pedig történetileg változóak.<BR>A magyar, úgy mint a 
  finnugor és az altáji nyelvek, és még egyébként sok más nyelvcsalád nyelve a 
  világon, tipológiailag dominánsan agglutináló. Azonban minden nyelv típusa is 
  változhat történeti léte során, ezt teszi a magyar is: azt ősmagyar 
  nyelvészeti (nem nyelvészkedési!) rekonstrukcióhoz képest az ómagyar kor végén 
  egy tipológiailag kevésbé agglutináló, flexiós-.izoláló vonásokat is 
  felvonultató nyelv áll előttünk, elsősorban a mondattan területén. Az 
  ősmagyarra (is), mint erősen agglutináló nyelvre jellemző mellékmondatértékű 
  igenévi szerkezeteket (Arany János is kedvelte ezeket, pl. várhatja Piroska 
  Toldi megérkeztét) felváltják az analitikus, mellékmondatos 
  szerkesztésmódok (Éva várhatja, hogy János megérkezzék) .  Nem 
  véletlen a változás, hisz a magyar ekkor már nem finnugor és altáji nyelvekkel 
  érintkezett, hanem indopeurópaiakkal, a Kárpát-medencében. EZEK ÉS A MAGYAR 
  NYELV <STRONG>KÖLCSÖNÖSEN</STRONG> HATOTTAK EGYMÁSRA! Figyeljünk a kiemeltem 
  kölcsönösen szóra, mielőtt bárki önérzetében bántva érezné magát. A nyelvi 
  kapcsolatok lényege ugyanaz, mint a folklórkapcsolatoké. Ahol népcsoportok 
  egymás mellett bélnek, természetsezrűen hatnak egymásra. </DIV>
  <DIV>3. Az csak viccnek jó, hogy x nyelv, akármelyik is legyen az, pl. 
  esetünkben a magyar az emberiség ősnyelve. Minden valamirevaló európai 
  nyelvről ugyanúgy van áltudományos "miénk az ősnyelv-teória". 
  Megnyugtatásul, nyelvrokon nyelvekben is: a finnről és az észtről is van 
  tehát, és "természetesen" minden nagy indoeurópai nyelvről is, pl.  "a 
  holland a Paradicsom nyelve". Ez mind-mind nyelvészeti szemét. Ez ugyanis a 
  nyelv élő voltát ab ovo kérdőjelezi meg. Minden élő organizmus változik élete 
  során. Ezek az ősnyelvügyek ráadásul olyan ideológiai-politikai mankók, melyek 
  gondolkodó értelmiségiekhez egyszerűen eleve méltatlanok. Általában 
  totalitárius rezsimek rendelik ezeket, Sztálinnak is megvolt a maga 
  elméletgyára a szláv nyelvek felsőbbrendűségéről. Az is ugyanolyan 
  ideológiai-nyelvészeti szemét volt. </DIV>
  <DIV> </DIV>
  <DIV>A nyelvek tehát, még egyszer mondom, nyelvek között élnek, -- eltekintve 
  a lakható óceáni szigetektől, melyek nyelvileg izoláltak, -- azaz adott 
  terület nyelvei között, akár nyelvrokon nyelvek, akár nem, 
  kapcsolatrendszer van.Gondoljunk csak az alábbi evidenciákra a 
  folklórból: x nép népdalai is kulturális kontextusban élnek. A hasonló 
  zenei dialektusok és a nyelvterület dialektusainak kulturális kontextusában, 
  tehát a kapcsolat, az oda-vissza érintkezés lehetősége nagyon fontos, sőt 
  alapvető. (Apró kivétel: táncdialektusok esetében nincs komoly szerepe a 
  verbális kódnak, persze ezt funkcionálisan a mozgás kódja helyettesíti is.) 
  </DIV>
  <DIV> </DIV>
  <DIV>Ezeket az evidenciákat a folklórban biztosan elismeritek, fogadjátok el, 
  hogy a nyelvekkel sincs másképp, és még egyszer mondom, hagyjuk békén az ilyen 
  Varga Csaba-féle cikkekkel a folklistát. És, hogy félreértés semmiképp se 
  származhassék levelemből: nem a kedves nyelvi 
  kérdések-válaszok-felvetések ellen írtam, azokból sokszor okulni is 
  lehet, sőt már hasznos nyelvjárási adatokat is kaptam a listán kersztül, 
  amiért ezúton is köszönet. A hagymázos elméletek terjesztése ellen 
  írtam, emberbaráti szeretetből, hogy drága időnket ezektől kímélve, minél 
  több energiánkat a valóban szép és nemes célok érdekében használhassuk. Épp 
  ezért a Varga Csaba-témát a magam részéről lezártnak tekintem. </DIV>
  <DIV> </DIV>
  <DIV> </DIV>
  <DIV>Mindenkinek áldott ünnepeket:</DIV>
  <DIV> </DIV>
  <DIV>Pomozi Péter</DIV>
  <DIV> </DIV>
  <DIV> Az idézett és vitatott cikket megtaláljátok az alábbi 
  levélben:</DIV>
  <DIV><SPAN class=gmail_quote>2006/4/13, JUHASZ Zoltan <<A 
  onclick="return top.js.OpenExtLink(window,event,this)" 
  href="mailto:juhasz@mfa.kfki.hu" 
  target=_blank>juhasz@mfa.kfki.hu</A>>:</SPAN></DIV></DIV>
  <DIV style="DIRECTION: ltr"><SPAN class=q id=q_10a9b06b2f268f2b_1>
  <DIV>
  <BLOCKQUOTE class=gmail_quote 
  style="PADDING-LEFT: 1ex; MARGIN: 0px 0px 0px 0.8ex; BORDER-LEFT: #ccc 1px solid"><BR><BR> </BLOCKQUOTE></DIV></SPAN></DIV>
  <P>
  <HR>

  <P></P>---------------------------------<BR>Nyári táborok: 
  http://www.folkradio.hu/nyari_tabor.php<BR>Támogasd a Folkrádió Közhasznú 
  Alapítványt ha 
  teheted:<BR>http://www.folkradio.hu/alapitvany.php?page=adakozas<BR></BLOCKQUOTE></BODY></HTML>