<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML><HEAD>
<META HTTP-EQUIV="Content-Type" CONTENT="text/html; charset=iso-8859-2">
<META content="MSHTML 6.00.2900.2722" name=GENERATOR>
<STYLE type=text/css>BODY {
FONT-SIZE: 10pt; FONT-FAMILY: 'Tahoma'; font-color: '#000000'
}
LI {
DISPLAY: list-item; MARGIN: 0in
}
P {
DISPLAY: block; MARGIN: 0in
}
BODY {
}
</STYLE>
</HEAD>
<BODY bgColor=#f0f0f0>
<DIV><FONT face=Arial color=#0000ff><SPAN class=862114313-12042006>Lankadt lelkű
barátaim, (a " z zs dzs " hullámhosszán- tán nem is az
utólsó)</SPAN></FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial color=#0000ff><SPAN
class=862114313-12042006></SPAN></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial color=#0000ff><SPAN class=862114313-12042006>elfáradtam,
de nem adom fel és erre kérlek titeket is.</SPAN></FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial color=#0000ff><SPAN class=862114313-12042006>Nem egy
József Attila, nem egy Ady szólt hozzánk, nem egy példa volt már a
történelmünkben, amely megadta a lehetőséget, hogy felismerjük
és megértsük a pőre élet rejtéjét, a jelen pillanatának
bölcs megélését. Ígyhát se esélyem se szándékom nekem ezt pár
összetákolt szóval bepótoltatni, de </SPAN></FONT><FONT face=Arial
color=#0000ff><SPAN class=862114313-12042006>Agócs őszinte szavaiból is
táplálkozva kérlek engedjétek be a fényt testetekbe lelketekbe, mert a fény az
erős és gyógyítani képes. És a nap az minden nap felkel, töretlenül. És értünk
is, nekünk is szórja sugarát.</SPAN></FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial color=#0000ff><SPAN class=862114313-12042006>Kedves
barátaim, társaim az élet minden pillanatában ugyanazok a kísértések tesznek
próbára, és kár szembefordulni inkább a harcművészetekből ihletve elengedni
melletünk, sőt még az érkező lendületet is magunk hasznára elfogadni. Barátaim
merítsünk tehát erőt abból az u.n. "lendületből" is. Csak egy kérdés van
még, hogy mihez.</SPAN></FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial color=#0000ff><SPAN class=862114313-12042006>Azt pedig
ki-ki maga kitalálhatja, legyen az a szeretet, tisztelet, alázat, felelősség,
erkölcsösség, bölcsesség vagy hit a múltban a jelenben és a jövőben,
hőseinkben és a jelenlegi társainkban. És ha ezek céljaink, akkor kiállunk
érte minden pillanatban, nemhogy Most, amikor kockára van
feltéve.</SPAN></FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial color=#0000ff><SPAN class=862114313-12042006>És barátaim
végül jelzem, hogy én is kiállok és emelt fővel, derekasan viselem, mert minden
befektetett pillanatot kamatoztatva visszakapom általatok, kik mertek tisztán
élni és megosszátok azt az őszinte mosolyotokkal (amire nagyon
vágyunk).</SPAN></FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial color=#0000ff><SPAN class=862114313-12042006>Töretlen
hittel,</SPAN></FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial color=#0000ff><SPAN class=862114313-12042006>Szász
József</SPAN></FONT></DIV>
<BLOCKQUOTE dir=ltr
style="PADDING-LEFT: 5px; MARGIN-LEFT: 5px; BORDER-LEFT: #0000ff 2px solid; MARGIN-RIGHT: 0px">
<DIV class=OutlookMessageHeader dir=ltr align=left><FONT
face=Arial> És vannak nagyon logikusan, célszerűen
megszerkesztett, következésképpen hihetetleül szívós, alig változó nyelvek, és
vannak olyanok, amelyeknek különféle történeti, vagy táji változatai alig
hasonlítanak egymásra. Az egyértelmű, hogy a magyar az előbbi kategóriába
tartozik, sőt, azt hiszem, hogy ez nem csak a nyelvre vonatkozik, hanem az
egész kultúránk azért tudott ilyen nagy, asszimilatív erővel hatni
a különféle szomszédnépekre, nemzetiségekre, mert erős volt. Kérdés,
mennyire tud erős lenni MOST. Mert én úgy látom, hogy mára elgyengült,
megfáradt, civakodó, enervált, gyáva, különféle idegen példákra csak felfelé
tekinteni képes néppé váltunk, olyanná, aki idegenkedik még a
saját, határontúli atyafiaitól is. És mindezekért manapság hajlamos
vagyok önzően csak a saját egyéni dimenziómban gondolkodni, ugyanis a NEMZET a
szememben egyre gyengébben teljesít.</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial>Őszinte aggodalommal</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial>Agócs Gergely</FONT></DIV></BLOCKQUOTE></BODY></HTML>