<div>Kedves Imre, sajnálom, hogy a kétértelmű szójátékot - jellenséges- rosszul értelmeztem. Ezt az ellenséges szlávosított, gúnyos variációjának is lehetett olvasni. Csodálkoztam is rajta, mert tényleg nem értettem. Egyébként mi már találkoztunk a H6issassaa egy régesrégi bemutatóján, igaz, akkor az a dolog még gyerekcipőben járt.
</div>
<div> </div>
<div>Baráti üdvözlettel:</div>
<div> </div>
<div>Pomozi Péter</div>
<div> </div>
<div><br><br> </div>
<div><span class="gmail_quote">2006/4/7, <a href="mailto:keszthelyi@tilos.hu">keszthelyi@tilos.hu</a> <<a href="mailto:keszthelyi@tilos.hu">keszthelyi@tilos.hu</a>>:</span>
<blockquote class="gmail_quote" style="PADDING-LEFT: 1ex; MARGIN: 0px 0px 0px 0.8ex; BORDER-LEFT: #ccc 1px solid">>Kedves Péter!<br>Bocsánatot kérek, ha kicsi tréfám így szíven ütött, szándékom ellenére.<br>Csupáncsak gonosz korrektori hajlamom m&#369;ködött itt, amúgy bölcs és
<br>szívemnek kedves soraid közt a "jelenség" szót két l-lel (el)írva<br>olvasván. Még csak azt sem képzelem, hogy ne ismernéd a helyesírást -<br>szójáték ez csupán, ami ily komoly témák közepette mentségre nem<br>
számíthat. Ezért hát mea culpa, és hamu ostoba, tekintélytiszteletlen<br>fejemre.<br>Feltétlen híved és szövegeidnek kéretlen gondozója: Keszthelyi Imre<br>P.S.: Azért ez a reagálás jel(l)enség érték&#369; ám!<br>***************************************************************************
<br>°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°<br>Kedves Péter!<br>><br>> Sokszor találkoztam már azzal a véleménnyel, hogy mi, palócok egy<br>> valamiféle "tótos akcentussal" beszéljük a magyar nyelvet, és ez nálunk
<br>> ettől olyan, amilyen. Nem tudom, mitől lenne valami szlovákos a palócok<br>> tájnyelvében, hiszen:<br>><br>> 1. az említett idiómák szlovákos kiejtése (azaz, ahogyan az adott szót egy<br>> szlovák anyanyelvű magyarul ejtené) eltér a palócok tájnyelvi
<br>> gyakorlatától, pl. bizonyos, hogy a magyar 'ö' hang a szlovákban 'ë'<br>> alakot ölt, így a 'kökény' nem 'kikíny', hanem 'këkíny' lenne<br>> 2. ezen sajátságok (illabialitás, a-á fonémaváltás, diftongus, ízés, stb.)
<br>> előfordulását attól függetlenül dokumentálhatjuk, hogy mely kistáj hol<br>> érintkezik az összefüggő szláv nyelvterülettel, azaz nekem túl szimplának<br>> tűnik kijelenteni, hogy az olyan szlovákos, sőt, nevezett jelenségek
<br>> többsége a palóc tájnyelvi dialektusterületen kívül, meglehetősen széles<br>> körben ismert<br>> 3. a néprajzi adalékok tanúsága szerint az északi nyelvhatárnak pont a<br>> középső része az, ahol látványosan gyengék az interetnikus kapcsolatok
<br>> magyarok és szlovákok között (legalábbis a magyar-szlovák nyelvhatár két<br>> széléhez képest)<br>><br>> Kiváncsian várom válaszodat<br>><br>> Agócs Gergely<br>> ----- Original Message -----<br>
> From: peter pomozi<br>> To: <a href="mailto:lista@list.folkradio.hu">lista@list.folkradio.hu</a><br>> Sent: Wednesday, April 05, 2006 8:45 PM<br>> Subject: Re: [Folklista] z , zs, dzs<br>><br>>
<br>> Latiatuc feleym, mic wogmuc... Ez a mappa 8 levelet tartalmaz, bocs,<br>> hetet, mert néhány kedves adalék csak az én címemre jött Székelyföldről,<br>> meg persze más is kaphatott rá csak személyes reflexiókat. Kérdem én,
<br>> melyik ellenséges a hét listalevélből levélből vajh, és kivel vagy mivel<br>> szemben???<br>><br>> Irtó kiváncsi vagyok,<br>> PP<br>><br>> PS Én ilyen levelet elvből nem küldenék a listára, és bocsánat érte
<br>> minden gyanútlan olvasótól, de ha már Keszthelyi Imre feltette ezt a<br>> kérdést a listára, nekem is ugyanoda kell kiváncsi kérdőjelem<br>> biggyesztenem.<br>><br>><br>> 2006/4/5, <a href="mailto:keszthelyi@tilos.hu">
keszthelyi@tilos.hu</a> <<a href="mailto:keszthelyi@tilos.hu">keszthelyi@tilos.hu</a>>:<br>> >°Kedüs feleym!<br>> Ezek most baráti, vagy jellenséges írások?<br>> Az 'ünnep' (üdnep) szóról: nyelvtörténeti tanulmányaim szerint('70-es
<br>> évek) az ómagyar 'id nap' (szent nap) formából ered.<br>> K.I.<br>> ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^<br>> Kedves Gergely,<br>> ><br>> > a palócok eredetére a XIX: sz. óta már annyi külön elmélet volt, de
<br>> nekem<br>> > megmaradnak a számomra egyik legkedvesebb magyar nyelvjárás<br>> magyarjainak,<br>> > minden nyelvváltás (nyelvcsere) nélkül. Egyébként is, a<br>> nyelvtörténetről<br>> > nem
<br>> > lenne jó hastáncház-vitát nyitni. A magyar nem attól jó magyar, hogy<br>> > nyelvileg több a török benne mint a finnugor. Attól jó, ha jó, és<br>> ebből a<br>> > szempontból indifferensek a nyelvtörténeti tények. Amelyek szerint
<br>> viszont<br>> > a<br>> > magyar egy törökös finnugor nyelv. Eredetében finnugor, de<br>> lexikájában,<br>> > sőt<br>> > alaktanában és mondattanában is sok a törökségi vonás. Tipológiailag
<br>> a<br>> > finnugor és a török nyelvek egyébként is igen hasonlóak, ez adta az<br>> alapot<br>> > az egészen tág urál-altáji nyelvhasonlításhoz. Bloomingtonban<br>> (Indiana<br>> > állam) az egyetemi tanszék neve is Uralic and Altaic Languages.
<br>> Ennek a<br>> > dolognak csak egy gyengéje van: ha a történeti összehasonlító, tehát<br>> > tudományos módszertan mentén haladunk, akkor az urál-altaji<br>> rekonstrukció<br>> > időben oly távoli múltba esik, hogy azt tudományosan sem
<br>> egyértelműen<br>> > megerősíteni, sem cáfolni nem lehet.<br>> > A nevek problémájába nem emnnék bele, egyes nyelvfejtéseid nyugodtan<br>> > helyesek lehetnek.<br>> ><br>> > Visszatérve mai anyanyelvünkhöz: a palóc nyelvterület igen nagy, sok
<br>> > alnyelvjárása van, ezért vannak eltérő nyelvi izoglosszák is, pl. a<br>> > delabializálódás mértéke is erősen különböző, ezekre példa a kikíny,<br>> bikk<br>> > példád. Ezek egyértelműen szláv hatással (szlovák magyarázhatok) vö.
<br>> a<br>> > szlovákkal nem érintkező, palóccal szomszédos magyar nyelvjárásokban<br>> már<br>> > labiális (kökény, kökíny, bükk stb.) az ejtés. Egyébként az<br>> ipoly-menti<br>> > palócban, jelesül Ipolypásztón és környékén egyetlen rokonom sem
<br>> > delabializált ezekben a helyzetekben, még drága jó Örzse néném se,<br>> aki a<br>> > CSERESNYÉT hozta nekem szép kötényében, mikor még kissrác voltam.<br>> ><br>> ><br>> > Baráti üdvözlettel:
<br>> ><br>> > Pomozi Péter<br>> ><br>> ><br>> > 2006/4/4, Agócs Gergely <<a href="mailto:agocs.gergely@hagyomanyokhaza.hu">agocs.gergely@hagyomanyokhaza.hu</a>>:<br>
> >><br>> >> Kedves nyelvbúvár feleim!<br>> >><br>> >> Tőzsér Árpád tanár úr (pozsonyi Comenius egyetem, magyar tanszék)<br>> >> elmélete<br>> >> szerint a palócok tájnyelvében a fonémaváltás és még sok más apróbb
<br>> jel<br>> >> is<br>> >> egy nyelvváltás emlékét őrzi, mi szerint ezekben a sajátosságokban<br>> a<br>> >> kabarok<br>> >> ótörök nyelvének emlékeit láthatjuk. Néhány példa a saját családom
<br>> >> köréből<br>> >> (Fülek környéke, v. Nógrád vm.):<br>> >><br>> >> kökény = "kikíny"<br>> >> kelés = "kilís"<br>> >> bükk = "bikk"
<br>> >> enyém, tiéd, övé = "enyém, ettéd, ezövé"<br>> >> miénk, tiétek, övék = "emmink, ettétek, ezövék"<br>> >><br>> >> Nem állítom ezzel, hogy az íző nyelvjárás, vagy egyes archaizmusok
<br>> >> mind visszavezethetők lennének valamilyen ótörök nyelvemlékre, csak<br>> >> nekem<br>> >> most ezek jutottak eszembe.<br>> >><br>> >> Szerintem némely helynév, földrajzi név és családnév is
<br>> elgondolkodtató,<br>> >> mint pl.:<br>> >><br>> >> Síd, Sőreg, Ajnácskő, Özörény, Gömör (mai kipcsak 'gümür' = szén),<br>> >> Bolgárom ('malqarum' = balkárok által lakott), Galsa ('kalcsa' =
<br>> kis<br>> >> vár,<br>> >> erőd), Sátoros, Bolyk, Osgyán, stb.<br>> >><br>> >> Karancs, Ragács (ez persze, ha akarom, lehet roháč = szarvas is,<br>> bár ez<br>
> >> egy hegy), Kalajvölgy, Sátorhegy, stb.<br>> >><br>> >> Demecs, Mács, Karacs, Szoó (eredetileg diftongussal "Szou", ami<br>> >> szerintem<br>> >> a 'su' = víz jelentést hordozza), Agócs (diftongussal Agoucs, első
<br>> >> írásos<br>> >> alakja Aguch, ami ugyanúgy az 'ak kuş' = fehér sas, v. fehér sólyom<br>> >> jelentésre vezethető vissza, mint az Ákos, sőt családnévként is<br>> máig<br>> >> előfordul az Akócs, ill. Akucs változata is), Madács (ill. Madách),
<br>> stb.<br>> >><br>> >> További jó bogarászást!<br>> >><br>> >> Agócs Gergely<br>> >><br>> >> ----- Original Message -----<br>> >> *From:* peter pomozi <
<a href="mailto:peterpomozi@gmail.com">peterpomozi@gmail.com</a>><br>> >> *To:* <a href="mailto:lista@list.folkradio.hu">lista@list.folkradio.hu</a><br>> >> *Sent:* Tuesday, April 04, 2006 12:38 PM
<br>> >> *Subject:* Re: [Folklista] z , zs, dzs<br>> >><br>> >><br>> >> A cseresnyében igazad van, ez majdnem azonos a szó megfelelő<br>> szlovák és<br>> >> lengyel nyelvjárási alakjaival. A zs-zéshez nem tudok történetileg
<br>> >> hozzászólni, de pl. Vázs megyében is van kiterjedt zs-zés, ami<br>> eddig<br>> >> mintha<br>> >> nem került volna szóba. Egyébként bizonyos hangtani jellenségek,<br>> hogy x
<br>> >> hangkapcsolat pontosan hogy realizálódik egy adott nyelvterületen,<br>> nem<br>> >> igényel feltétlen történetei magyarázatot. Vannak fonológiai<br>> >> lehetőségek,<br>> >> melyek egymás mellett élhetnek a jelenben is, adott nyelvterületen,
<br>> pl.<br>> >> a<br>> >> magyar jön~gyün, jer~gyere párok j~gy-je egyszerű fonológiai<br>> alternációs<br>> >> lehetőség is lehet, és van aminek világos nyelvi kapcsolat a<br>
> >> magyarázata. A<br>> >> múlkorjában felmerült palóc dió~gyió példa is ilyen. A két példa<br>> közt az<br>> >> a<br>> >> különbség, hogy a palóc gyió esetében szlovák hatásra pozicionális
<br>> >> (pozíciófüggő, konkrétan palatái si előtti) lágyulásról van szó,<br>> vö, pl.<br>> >> palóc infinitívuszrag -nyi, a j~gy szálai viszont esetleg a<br>> magyarság<br>> >> Magna
<br>> >> Hungaria-beli idejéhez vezetnek. De hangsúlyozom, csak ESETLEG. Ezt<br>> a<br>> >> nyelvészeti ötletet arra alapozom, hogy a finnugor nyelvek közül ez<br>> a<br>> >> jelenség nem világosan másodlagos orosz hatásra csak a tatárral
<br>> >> érintkező<br>> >> udmurt és mari nyelvjárásokban van meg. Azaz elképzelhető hogy<br>> >> legkésőbb a<br>> >> KR. sz. utáni VI-VII. századból, egy ős volga-kámai nyelvi area
<br>> >> jelenségéről<br>> >> van szó, melyet az ősmagyar is átvett. Ebből az okfejtésből<br>> kiderül,<br>> >> hogy<br>> >> egy hangtani jelenség lehet történeti távlatú, de lehet egyszerű
<br>> >> fonológiai<br>> >> alternatívák megvalósulása is a jelenben. A zs-vel nem biztos, hogy<br>> az<br>> >> ősmagyarig lehet ásni.<br>> >><br>> >> Üdvözlettel:
<br>> >><br>> >> Pomozi Péter<br>> >><br>> >><br>> >><br>> >><br>> >> 2006/4/4, Nagy Gábor < <a href="mailto:hogyakutyam@freemail.hu">
hogyakutyam@freemail.hu</a>>:<br>> >> ><br>> >> > Keves Nyelvművelő Barátaim!<br>> >> > Nálunk, Abaúj-Zemplénben a csizmát csizsmának, a a cseresznyét<br>> >> > cseresnyének, a tarisznyát meg tarisnyának mondják. nekem ez
<br>> >> > szlávosan hangzik. A küzsdelmet viszont nem érzem szlávosnak.<br>> >> > Nekem is van egy kérdésem:<br>> >> > Nálunk az ünnepet üdnepnek mondják. Vajon ez utalhat a szó
<br>> >> > eredetére?<br>> >> > Üdv:<br>> >> > Gábrusz<br>> >> ><br>> >> > Pávai István < <a href="mailto:pavai@chello.hu">pavai@chello.hu
</a>> írta:<br>> >> ><br>> >> > > Sőt a Székelyföldön is van küZSdelem. (Ott mi nincs?)<br>> >> > > Pávai István<br>> >> > ><br>> >> > > -----Eredeti üzenet-----
<br>> >> > > Feladó: <a href="mailto:lista-bounces@list.folkradio.hu">lista-bounces@list.folkradio.hu</a><br>> >> > > [mailto:<a href="mailto:lista-bounces@list.folkradio.hu">lista-bounces@list.folkradio.hu
</a>] Meghatalmazó Farkas<br>> Endre<br>> >> > > Küldve: 2006. március 29. 12:30<br>> >> > > Címzett: <a href="mailto:lista@list.folkradio.hu">lista@list.folkradio.hu</a><br>> >> > > Tárgy: [Folklista] z, , zs, dzs
<br>> >> > ><br>> >> > > Sziasztok!<br>> >> > ><br>> >> > > Felfigyeltem a kazah-kazak-mazsar-madzsar.... témára.<br>> >> > ><br>
> >> > > Pávai István kérdésére én is kíváncsian várom a választ a tőlem<br>> >> > okosabbaktól<br>> >> > > (a moldvai "dzsermek", "Adzsud"...kapcsán).
<br>> >> > ><br>> >> > > Friss tapasztalatom pl., hogy a "Küzdelem", "küzdés"<br>> >> > > helyett "küzsdelem", "küzsdés" teljesen tudatosan hangzik el
<br>> (tehát<br>> >> > nem<br>> >> > > tévesztésből). Ez Tázló-menti tapasztalat, kíváncsi vagyok a<br>> >> > magyarázatára,<br>> >> > > illetve a jelenség elterjedésére.
<br>> >> > ><br>> >> > > Üdv Bákóból!<br>> >> > ><br>> >> > > endre<br>> >> > ><br>> >> > > ---------------------------------
<br>> >> > > Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!<br>> >> > > <a href="http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html">http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html
</a><br>> >> > ><br>> >> ><br>> >> ><br>> >> > ---------------------------------<br>> >> > Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!
<br>> >> > <a href="http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html">http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html</a><br>> >> ><br>> >><br>> >> ------------------------------
<br>> >><br>> >> ---------------------------------<br>> >><br>> >> Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!<br>> >> <a href="http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html">
http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html</a><br>> >><br>> >><br>> >> ---------------------------------<br>> >> Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!
<br>> >> <a href="http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html">http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html</a><br>> >><br>> >><br>> >><br>> > ---------------------------------
<br>> > Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!<br>> > <a href="http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html">http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html</a><br>
> ><br>><br>><br>> ---------------------------------<br>> Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!<br>> <a href="http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html">
http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html</a><br>><br>><br>><br>><br>><br>> ------------------------------------------------------------------------------<br>><br>><br>> ---------------------------------
<br>> Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!<br>> <a href="http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html">http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html</a><br>> ---------------------------------
<br>> Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!<br>> <a href="http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html">http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html</a><br>><br><br><br><br>
<br>---------------------------------<br>Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!<br><a href="http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html">http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html
</a><br><br><br></blockquote></div><br>