<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML><HEAD>
<META http-equiv=Content-Type content="text/html; charset=iso-8859-2">
<META content="MSHTML 6.00.2800.1400" name=GENERATOR>
<STYLE></STYLE>
</HEAD>
<BODY bgColor=#ffffff>
<DIV><FONT face=Arial size=2>Kedves Péter!</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2>Sokszor találkoztam már azzal a véleménnyel, hogy
mi, palócok egy valamiféle "tótos akcentussal" beszéljük a magyar nyelvet, és ez
nálunk ettől olyan, amilyen. </FONT><FONT face=Arial size=2>Nem tudom,
mitől lenne valami szlovákos a palócok tájnyelvében, hiszen:</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2> </FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2>1. az említett idiómák szlovákos kiejtése (azaz,
ahogyan az adott szót egy szlovák anyanyelvű magyarul ejtené) eltér a palócok
tájnyelvi gyakorlatától, pl. bizonyos, hogy a magyar 'ö' hang a szlovákban 'ë'
alakot ölt, így a 'kökény' nem 'kikíny', hanem 'këkíny' lenne</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2>2. ezen sajátságok (illabialitás, a-á
fonémaváltás, diftongus, ízés, stb.) előfordulását attól függetlenül
dokumentálhatjuk, hogy mely kistáj hol érintkezik az összefüggő szláv
nyelvterülettel, azaz nekem túl szimplának tűnik kijelenteni, hogy az olyan
szlovákos, sőt, nevezett jelenségek többsége a palóc tájnyelvi
dialektusterületen kívül, meglehetősen széles körben ismert</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2>3. a néprajzi adalékok tanúsága szerint az északi
nyelvhatárnak pont a középső része az, ahol látványosan gyengék az interetnikus
kapcsolatok magyarok és szlovákok között (legalábbis a magyar-szlovák nyelvhatár
két széléhez képest)</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2>Kiváncsian várom válaszodat</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2>Agócs Gergely</FONT></DIV>
<BLOCKQUOTE
style="PADDING-RIGHT: 0px; PADDING-LEFT: 5px; MARGIN-LEFT: 5px; BORDER-LEFT: #000000 2px solid; MARGIN-RIGHT: 0px">
<DIV style="FONT: 10pt arial">----- Original Message ----- </DIV>
<DIV
style="BACKGROUND: #e4e4e4; FONT: 10pt arial; font-color: black"><B>From:</B>
<A title=peterpomozi@gmail.com href="mailto:peterpomozi@gmail.com">peter
pomozi</A> </DIV>
<DIV style="FONT: 10pt arial"><B>To:</B> <A title=lista@list.folkradio.hu
href="mailto:lista@list.folkradio.hu">lista@list.folkradio.hu</A> </DIV>
<DIV style="FONT: 10pt arial"><B>Sent:</B> Wednesday, April 05, 2006 8:45
PM</DIV>
<DIV style="FONT: 10pt arial"><B>Subject:</B> Re: [Folklista] z , zs,
dzs</DIV>
<DIV><BR></DIV>
<DIV>Latiatuc feleym, mic wogmuc... Ez a mappa 8 levelet tartalmaz, bocs,
hetet, mert néhány kedves adalék csak az én címemre jött Székelyföldről, meg
persze más is kaphatott rá csak személyes reflexiókat. Kérdem én, melyik
ellenséges a hét listalevélből levélből vajh, és kivel vagy mivel
szemben??? </DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV>Irtó kiváncsi vagyok,</DIV>
<DIV>PP</DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV>PS Én ilyen levelet elvből nem küldenék a listára, és bocsánat érte
minden gyanútlan olvasótól, de ha már Keszthelyi Imre feltette ezt a kérdést a
listára, nekem is ugyanoda kell kiváncsi kérdőjelem biggyesztenem.
<BR><BR> </DIV>
<DIV><SPAN class=gmail_quote>2006/4/5, <A
href="mailto:keszthelyi@tilos.hu">keszthelyi@tilos.hu</A> <<A
href="mailto:keszthelyi@tilos.hu">keszthelyi@tilos.hu</A>>:</SPAN>
<BLOCKQUOTE class=gmail_quote
style="PADDING-LEFT: 1ex; MARGIN: 0px 0px 0px 0.8ex; BORDER-LEFT: #ccc 1px solid">>°Kedüs
feleym!<BR>Ezek most baráti, vagy jellenséges írások?<BR>Az 'ünnep' (üdnep)
szóról: nyelvtörténeti tanulmányaim szerint('70-es <BR>évek) az ómagyar 'id
nap' (szent nap) formából
ered.<BR>K.I.<BR>^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^<BR>Kedves
Gergely,<BR>><BR>> a palócok eredetére a XIX: sz. óta már annyi külön
elmélet volt, de nekem <BR>> megmaradnak a számomra egyik legkedvesebb
magyar nyelvjárás magyarjainak,<BR>> minden nyelvváltás (nyelvcsere)
nélkül. Egyébként is, a nyelvtörténetről<BR>> nem<BR>> lenne jó
hastáncház-vitát nyitni. A magyar nem attól jó magyar, hogy <BR>>
nyelvileg több a török benne mint a finnugor. Attól jó, ha jó, és ebből
a<BR>> szempontból indifferensek a nyelvtörténeti tények. Amelyek szerint
viszont<BR>> a<BR>> magyar egy törökös finnugor nyelv. Eredetében
finnugor, de lexikájában, <BR>> sőt<BR>> alaktanában és mondattanában
is sok a törökségi vonás. Tipológiailag a<BR>> finnugor és a török
nyelvek egyébként is igen hasonlóak, ez adta az alapot<BR>> az egészen
tág urál-altáji nyelvhasonlításhoz. Bloomingtonban (Indiana <BR>> állam)
az egyetemi tanszék neve is Uralic and Altaic Languages. Ennek a<BR>>
dolognak csak egy gyengéje van: ha a történeti összehasonlító, tehát<BR>>
tudományos módszertan mentén haladunk, akkor az urál-altaji rekonstrukció
<BR>> időben oly távoli múltba esik, hogy azt tudományosan sem
egyértelműen<BR>> megerősíteni, sem cáfolni nem lehet.<BR>> A nevek
problémájába nem emnnék bele, egyes nyelvfejtéseid nyugodtan<BR>>
helyesek lehetnek. <BR>><BR>> Visszatérve mai anyanyelvünkhöz: a palóc
nyelvterület igen nagy, sok<BR>> alnyelvjárása van, ezért vannak eltérő
nyelvi izoglosszák is, pl. a<BR>> delabializálódás mértéke is erősen
különböző, ezekre példa a kikíny, bikk <BR>> példád. Ezek egyértelműen
szláv hatással (szlovák magyarázhatok) vö. a<BR>> szlovákkal nem
érintkező, palóccal szomszédos magyar nyelvjárásokban már<BR>> labiális
(kökény, kökíny, bükk stb.) az ejtés. Egyébként az ipoly-menti <BR>>
palócban, jelesül Ipolypásztón és környékén egyetlen rokonom sem<BR>>
delabializált ezekben a helyzetekben, még drága jó Örzse néném se, aki
a<BR>> CSERESNYÉT hozta nekem szép kötényében, mikor még kissrác voltam.
<BR>><BR>><BR>> Baráti üdvözlettel:<BR>><BR>> Pomozi
Péter<BR>><BR>><BR>> 2006/4/4, Agócs Gergely <<A
href="mailto:agocs.gergely@hagyomanyokhaza.hu">agocs.gergely@hagyomanyokhaza.hu</A>>:<BR>>><BR>>> Kedves
nyelvbúvár feleim!<BR>>><BR>>> Tőzsér Árpád tanár úr (pozsonyi
Comenius egyetem, magyar tanszék)<BR>>> elmélete<BR>>> szerint a
palócok tájnyelvében a fonémaváltás és még sok más apróbb jel <BR>>>
is<BR>>> egy nyelvváltás emlékét őrzi, mi szerint ezekben a
sajátosságokban a<BR>>> kabarok<BR>>> ótörök nyelvének emlékeit
láthatjuk. Néhány példa a saját családom<BR>>> köréből<BR>>>
(Fülek környéke, v. Nógrád vm.): <BR>>><BR>>> kökény =
"kikíny"<BR>>> kelés = "kilís"<BR>>> bükk = "bikk"<BR>>>
enyém, tiéd, övé = "enyém, ettéd, ezövé"<BR>>> miénk, tiétek, övék =
"emmink, ettétek, ezövék" <BR>>><BR>>> Nem állítom ezzel, hogy
az íző nyelvjárás, vagy egyes archaizmusok<BR>>> mind visszavezethetők
lennének valamilyen ótörök nyelvemlékre, csak<BR>>> nekem<BR>>>
most ezek jutottak eszembe. <BR>>><BR>>> Szerintem némely
helynév, földrajzi név és családnév is elgondolkodtató,<BR>>> mint
pl.:<BR>>><BR>>> Síd, Sőreg, Ajnácskő, Özörény, Gömör (mai
kipcsak 'gümür' = szén),<BR>>> Bolgárom ('malqarum' = balkárok által
lakott), Galsa ('kalcsa' = kis <BR>>> vár,<BR>>> erőd), Sátoros,
Bolyk, Osgyán, stb.<BR>>><BR>>> Karancs, Ragács (ez persze, ha
akarom, lehet roháč = szarvas is, bár ez<BR>>> egy hegy), Kalajvölgy,
Sátorhegy, stb.<BR>>> <BR>>> Demecs, Mács, Karacs, Szoó
(eredetileg diftongussal "Szou", ami<BR>>> szerintem<BR>>> a
'su' = víz jelentést hordozza), Agócs (diftongussal Agoucs, első<BR>>>
írásos<BR>>> alakja Aguch, ami ugyanúgy az 'ak kuş' = fehér sas, v.
fehér sólyom <BR>>> jelentésre vezethető vissza, mint az Ákos, sőt
családnévként is máig<BR>>> előfordul az Akócs, ill. Akucs változata
is), Madács (ill. Madách), stb.<BR>>><BR>>> További jó
bogarászást!<BR>>> <BR>>> Agócs
Gergely<BR>>><BR>>> ----- Original Message
-----<BR>>> *From:* peter pomozi <<A
href="mailto:peterpomozi@gmail.com">peterpomozi@gmail.com</A>><BR>>>
*To:* <A
href="mailto:lista@list.folkradio.hu">lista@list.folkradio.hu</A><BR>>>
*Sent:* Tuesday, April 04, 2006 12:38 PM<BR>>> *Subject:* Re:
[Folklista] z , zs, dzs<BR>>><BR>>><BR>>> A cseresnyében
igazad van, ez majdnem azonos a szó megfelelő szlovák és <BR>>>
lengyel nyelvjárási alakjaival. A zs-zéshez nem tudok
történetileg<BR>>> hozzászólni, de pl. Vázs megyében is van kiterjedt
zs-zés, ami eddig<BR>>> mintha<BR>>> nem került volna szóba.
Egyébként bizonyos hangtani jellenségek, hogy x <BR>>> hangkapcsolat
pontosan hogy realizálódik egy adott nyelvterületen, nem<BR>>> igényel
feltétlen történetei magyarázatot. Vannak fonológiai<BR>>>
lehetőségek,<BR>>> melyek egymás mellett élhetnek a jelenben is, adott
nyelvterületen, pl. <BR>>> a<BR>>> magyar jön~gyün, jer~gyere
párok j~gy-je egyszerű fonológiai alternációs<BR>>> lehetőség is
lehet, és van aminek világos nyelvi kapcsolat a<BR>>> magyarázata.
A<BR>>> múlkorjában felmerült palóc dió~gyió példa is ilyen. A két
példa közt az <BR>>> a<BR>>> különbség, hogy a palóc gyió
esetében szlovák hatásra pozicionális<BR>>> (pozíciófüggő, konkrétan
palatái si előtti) lágyulásról van szó, vö, pl.<BR>>> palóc
infinitívuszrag -nyi, a j~gy szálai viszont esetleg a magyarság <BR>>>
Magna<BR>>> Hungaria-beli idejéhez vezetnek. De hangsúlyozom, csak
ESETLEG. Ezt a<BR>>> nyelvészeti ötletet arra alapozom, hogy a
finnugor nyelvek közül ez a<BR>>> jelenség nem világosan másodlagos
orosz hatásra csak a tatárral <BR>>> érintkező<BR>>> udmurt és
mari nyelvjárásokban van meg. Azaz elképzelhető hogy<BR>>>
legkésőbb a<BR>>> KR. sz. utáni VI-VII. századból, egy ős volga-kámai
nyelvi area<BR>>> jelenségéről <BR>>> van szó, melyet az
ősmagyar is átvett. Ebből az okfejtésből kiderül,<BR>>>
hogy<BR>>> egy hangtani jelenség lehet történeti távlatú, de lehet
egyszerű<BR>>> fonológiai<BR>>> alternatívák megvalósulása is a
jelenben. A zs-vel nem biztos, hogy az <BR>>> ősmagyarig lehet
ásni.<BR>>><BR>>> Üdvözlettel:<BR>>><BR>>> Pomozi
Péter<BR>>><BR>>><BR>>><BR>>><BR>>> 2006/4/4,
Nagy Gábor <<A href="mailto:hogyakutyam@freemail.hu">
hogyakutyam@freemail.hu</A>>:<BR>>> ><BR>>> > Keves
Nyelvművelő Barátaim!<BR>>> > Nálunk, Abaúj-Zemplénben a csizmát
csizsmának, a a cseresznyét<BR>>> > cseresnyének, a tarisznyát meg
tarisnyának mondják. nekem ez <BR>>> > szlávosan hangzik. A
küzsdelmet viszont nem érzem szlávosnak.<BR>>> > Nekem is van egy
kérdésem:<BR>>> > Nálunk az ünnepet üdnepnek mondják. Vajon ez
utalhat a szó<BR>>> > eredetére? <BR>>> > Üdv:<BR>>>
> Gábrusz<BR>>> ><BR>>> > Pávai István < <A
href="mailto:pavai@chello.hu">pavai@chello.hu</A>> írta:<BR>>>
><BR>>> > > Sőt a Székelyföldön is van küZSdelem. (Ott mi
nincs?) <BR>>> > > Pávai István<BR>>> >
><BR>>> > > -----Eredeti üzenet-----<BR>>> > >
Feladó: <A
href="mailto:lista-bounces@list.folkradio.hu">lista-bounces@list.folkradio.hu</A><BR>>>
> > [mailto:<A
href="mailto:lista-bounces@list.folkradio.hu">lista-bounces@list.folkradio.hu</A>]
Meghatalmazó Farkas Endre<BR>>> > > Küldve: 2006. március 29.
12:30<BR>>> > > Címzett: <A
href="mailto:lista@list.folkradio.hu">lista@list.folkradio.hu</A><BR>>>
> > Tárgy: [Folklista] z, , zs, dzs<BR>>> > ><BR>>>
> > Sziasztok!<BR>>> > ><BR>>> > >
Felfigyeltem a kazah-kazak-mazsar-madzsar.... témára. <BR>>> >
><BR>>> > > Pávai István kérdésére én is kíváncsian várom a
választ a tőlem<BR>>> > okosabbaktól<BR>>> > > (a
moldvai "dzsermek", "Adzsud"...kapcsán). <BR>>> > ><BR>>>
> > Friss tapasztalatom pl., hogy a "Küzdelem", "küzdés"<BR>>>
> > helyett "küzsdelem", "küzsdés" teljesen tudatosan hangzik el
(tehát <BR>>> > nem<BR>>> > > tévesztésből). Ez
Tázló-menti tapasztalat, kíváncsi vagyok a<BR>>> >
magyarázatára,<BR>>> > > illetve a jelenség
elterjedésére.<BR>>> > ><BR>>> > > Üdv Bákóból!
<BR>>> > ><BR>>> > > endre<BR>>> >
><BR>>> > > ---------------------------------<BR>>>
> > Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1
százalékával!<BR>>> > > <A
href="http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html">http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html</A><BR>>>
> ><BR>>> ><BR>>> ><BR>>> >
--------------------------------- <BR>>> > Támogasd a Folkrádió
Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!<BR>>> > <A
href="http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html">http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html</A><BR>>>
><BR>>><BR>>> ------------------------------<BR>>><BR>>>
---------------------------------<BR>>><BR>>> Támogasd a
Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!<BR>>> <A
href="http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html">http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html</A><BR>>><BR>>><BR>>>
---------------------------------<BR>>> Támogasd a Folkrádió Közhasznú
Alapítványt adód 1 százalékával! <BR>>> <A
href="http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html">http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html</A><BR>>><BR>>><BR>>><BR>>
---------------------------------<BR>> Támogasd a Folkrádió Közhasznú
Alapítványt adód 1 százalékával! <BR>> <A
href="http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html">http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html</A><BR>><BR><BR><BR>---------------------------------<BR>Támogasd
a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával! <BR><A
href="http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html">http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html</A><BR></BLOCKQUOTE></DIV><BR>
<P>
<HR>
<P></P>---------------------------------<BR>Támogasd a Folkrádió Közhasznú
Alapítványt adód 1
százalékával!<BR>http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html
<BR></BLOCKQUOTE></BODY></HTML>