<div>Latiatuc feleym, mic wogmuc... Ez a mappa 8 levelet tartalmaz, bocs, hetet, mert néhány kedves adalék csak az én címemre jött Székelyföldről, meg persze más is kaphatott rá csak személyes reflexiókat. Kérdem én, melyik ellenséges a hét listalevélből levélből&nbsp;vajh, és kivel vagy mivel szemben???&nbsp;
</div>
<div>&nbsp;</div>
<div>Irtó kiváncsi vagyok,</div>
<div>PP</div>
<div>&nbsp;</div>
<div>PS Én ilyen levelet elvből nem küldenék a listára, és bocsánat érte minden gyanútlan olvasótól, de ha már Keszthelyi Imre feltette ezt a kérdést a listára, nekem is ugyanoda kell kiváncsi kérdőjelem biggyesztenem.&nbsp;&nbsp;
<br><br>&nbsp;</div>
<div><span class="gmail_quote">2006/4/5, <a href="mailto:keszthelyi@tilos.hu">keszthelyi@tilos.hu</a> &lt;<a href="mailto:keszthelyi@tilos.hu">keszthelyi@tilos.hu</a>&gt;:</span>
<blockquote class="gmail_quote" style="PADDING-LEFT: 1ex; MARGIN: 0px 0px 0px 0.8ex; BORDER-LEFT: #ccc 1px solid">&gt;°Kedüs feleym!<br>Ezek most baráti, vagy jellenséges írások?<br>Az 'ünnep' (üdnep) szóról: nyelvtörténeti tanulmányaim szerint('70-es
<br>évek) az ómagyar 'id nap' (szent nap) formából ered.<br>K.I.<br>^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^<br>Kedves Gergely,<br>&gt;<br>&gt; a palócok eredetére a XIX: sz. óta már annyi külön elmélet volt, de nekem
<br>&gt; megmaradnak a számomra egyik legkedvesebb magyar nyelvjárás magyarjainak,<br>&gt; minden nyelvváltás (nyelvcsere) nélkül. Egyébként is, a nyelvtörténetről<br>&gt; nem<br>&gt; lenne jó hastáncház-vitát nyitni. A magyar nem attól jó magyar, hogy
<br>&gt; nyelvileg több a török benne mint a finnugor. Attól jó, ha jó, és ebből a<br>&gt; szempontból indifferensek a nyelvtörténeti tények. Amelyek szerint viszont<br>&gt; a<br>&gt; magyar egy törökös finnugor nyelv. Eredetében finnugor, de lexikájában,
<br>&gt; sőt<br>&gt; alaktanában és mondattanában is sok a törökségi vonás. Tipológiailag a<br>&gt; finnugor és a török nyelvek egyébként is igen hasonlóak, ez adta az alapot<br>&gt; az egészen tág urál-altáji nyelvhasonlításhoz. Bloomingtonban (Indiana
<br>&gt; állam) az egyetemi tanszék neve is Uralic and Altaic Languages. Ennek a<br>&gt; dolognak csak egy gyengéje van: ha a történeti összehasonlító, tehát<br>&gt; tudományos módszertan mentén haladunk, akkor az urál-altaji rekonstrukció
<br>&gt; időben oly távoli múltba esik, hogy azt tudományosan sem egyértelműen<br>&gt; megerősíteni, sem cáfolni nem lehet.<br>&gt; A nevek problémájába nem emnnék bele, egyes nyelvfejtéseid nyugodtan<br>&gt; helyesek lehetnek.
<br>&gt;<br>&gt; Visszatérve mai anyanyelvünkhöz: a palóc nyelvterület igen nagy, sok<br>&gt; alnyelvjárása van, ezért vannak eltérő nyelvi izoglosszák is, pl. a<br>&gt; delabializálódás mértéke is erősen különböző, ezekre példa a kikíny, bikk
<br>&gt; példád. Ezek egyértelműen szláv hatással (szlovák magyarázhatok) vö. a<br>&gt; szlovákkal nem érintkező, palóccal szomszédos magyar nyelvjárásokban már<br>&gt; labiális (kökény, kökíny, bükk stb.) az ejtés. Egyébként az ipoly-menti
<br>&gt; palócban, jelesül Ipolypásztón és környékén egyetlen rokonom sem<br>&gt; delabializált ezekben a helyzetekben, még drága jó Örzse néném se, aki a<br>&gt; CSERESNYÉT hozta nekem szép kötényében, mikor még kissrác voltam.
<br>&gt;<br>&gt;<br>&gt; Baráti üdvözlettel:<br>&gt;<br>&gt; Pomozi Péter<br>&gt;<br>&gt;<br>&gt; 2006/4/4, Agócs Gergely &lt;<a href="mailto:agocs.gergely@hagyomanyokhaza.hu">agocs.gergely@hagyomanyokhaza.hu</a>&gt;:<br>
&gt;&gt;<br>&gt;&gt;&nbsp;&nbsp;Kedves nyelvbúvár feleim!<br>&gt;&gt;<br>&gt;&gt; Tőzsér Árpád tanár úr (pozsonyi Comenius egyetem, magyar tanszék)<br>&gt;&gt; elmélete<br>&gt;&gt; szerint a palócok tájnyelvében a fonémaváltás és még sok más apróbb jel
<br>&gt;&gt; is<br>&gt;&gt; egy nyelvváltás emlékét őrzi, mi szerint ezekben a sajátosságokban a<br>&gt;&gt; kabarok<br>&gt;&gt; ótörök nyelvének emlékeit láthatjuk. Néhány példa a saját családom<br>&gt;&gt; köréből<br>&gt;&gt; (Fülek környéke, v. Nógrád vm.):
<br>&gt;&gt;<br>&gt;&gt; kökény = &quot;kikíny&quot;<br>&gt;&gt; kelés = &quot;kilís&quot;<br>&gt;&gt; bükk = &quot;bikk&quot;<br>&gt;&gt; enyém, tiéd, övé = &quot;enyém, ettéd, ezövé&quot;<br>&gt;&gt; miénk, tiétek, övék = &quot;emmink, ettétek, ezövék&quot;
<br>&gt;&gt;<br>&gt;&gt; Nem állítom ezzel, hogy az íző nyelvjárás, vagy egyes archaizmusok<br>&gt;&gt; mind visszavezethetők lennének valamilyen ótörök nyelvemlékre, csak<br>&gt;&gt; nekem<br>&gt;&gt; most ezek jutottak eszembe.
<br>&gt;&gt;<br>&gt;&gt; Szerintem némely helynév, földrajzi név és családnév is elgondolkodtató,<br>&gt;&gt; mint pl.:<br>&gt;&gt;<br>&gt;&gt; Síd, Sőreg, Ajnácskő, Özörény, Gömör (mai kipcsak 'gümür' = szén),<br>&gt;&gt; Bolgárom ('malqarum' = balkárok által lakott), Galsa ('kalcsa' = kis
<br>&gt;&gt; vár,<br>&gt;&gt; erőd), Sátoros, Bolyk, Osgyán, stb.<br>&gt;&gt;<br>&gt;&gt; Karancs, Ragács (ez persze, ha akarom, lehet roháč = szarvas is, bár ez<br>&gt;&gt; egy hegy), Kalajvölgy, Sátorhegy, stb.<br>&gt;&gt;
<br>&gt;&gt; Demecs, Mács, Karacs, Szoó (eredetileg diftongussal &quot;Szou&quot;, ami<br>&gt;&gt; szerintem<br>&gt;&gt; a 'su' = víz jelentést hordozza), Agócs (diftongussal Agoucs, első<br>&gt;&gt; írásos<br>&gt;&gt; alakja Aguch, ami ugyanúgy az 'ak kuş' = fehér sas, v. fehér sólyom
<br>&gt;&gt; jelentésre vezethető vissza, mint az Ákos, sőt családnévként is máig<br>&gt;&gt; előfordul az Akócs, ill. Akucs változata is), Madács (ill. Madách), stb.<br>&gt;&gt;<br>&gt;&gt; További jó bogarászást!<br>&gt;&gt;
<br>&gt;&gt; Agócs Gergely<br>&gt;&gt;<br>&gt;&gt;&nbsp;&nbsp;----- Original Message -----<br>&gt;&gt; *From:* peter pomozi &lt;<a href="mailto:peterpomozi@gmail.com">peterpomozi@gmail.com</a>&gt;<br>&gt;&gt; *To:* <a href="mailto:lista@list.folkradio.hu">
lista@list.folkradio.hu</a><br>&gt;&gt; *Sent:* Tuesday, April 04, 2006 12:38 PM<br>&gt;&gt; *Subject:* Re: [Folklista] z , zs, dzs<br>&gt;&gt;<br>&gt;&gt;<br>&gt;&gt; A cseresnyében igazad van, ez majdnem azonos a szó megfelelő szlovák és
<br>&gt;&gt; lengyel nyelvjárási alakjaival. A zs-zéshez nem tudok történetileg<br>&gt;&gt; hozzászólni, de pl. Vázs megyében is van kiterjedt zs-zés, ami eddig<br>&gt;&gt; mintha<br>&gt;&gt; nem került volna szóba. Egyébként bizonyos hangtani jellenségek, hogy x
<br>&gt;&gt; hangkapcsolat pontosan hogy realizálódik egy adott nyelvterületen, nem<br>&gt;&gt; igényel feltétlen történetei magyarázatot. Vannak fonológiai<br>&gt;&gt; lehetőségek,<br>&gt;&gt; melyek egymás mellett élhetnek a jelenben is, adott nyelvterületen, pl.
<br>&gt;&gt; a<br>&gt;&gt; magyar jön~gyün, jer~gyere párok j~gy-je egyszerű fonológiai alternációs<br>&gt;&gt; lehetőség is lehet, és van aminek világos nyelvi kapcsolat a<br>&gt;&gt; magyarázata. A<br>&gt;&gt; múlkorjában felmerült palóc dió~gyió példa is ilyen. A két példa közt az
<br>&gt;&gt; a<br>&gt;&gt; különbség, hogy a palóc gyió esetében szlovák hatásra pozicionális<br>&gt;&gt; (pozíciófüggő, konkrétan palatái si előtti) lágyulásról van szó, vö, pl.<br>&gt;&gt; palóc infinitívuszrag -nyi, a j~gy szálai viszont esetleg a magyarság
<br>&gt;&gt; Magna<br>&gt;&gt; Hungaria-beli idejéhez vezetnek. De hangsúlyozom, csak ESETLEG. Ezt a<br>&gt;&gt; nyelvészeti ötletet arra alapozom, hogy a finnugor nyelvek közül ez a<br>&gt;&gt; jelenség nem világosan másodlagos orosz hatásra csak a tatárral
<br>&gt;&gt; érintkező<br>&gt;&gt; udmurt és mari nyelvjárásokban van meg.&nbsp;&nbsp;Azaz elképzelhető hogy<br>&gt;&gt; legkésőbb a<br>&gt;&gt; KR. sz. utáni VI-VII. századból, egy ős volga-kámai nyelvi area<br>&gt;&gt; jelenségéről
<br>&gt;&gt; van szó, melyet az ősmagyar is átvett. Ebből az okfejtésből kiderül,<br>&gt;&gt; hogy<br>&gt;&gt; egy hangtani jelenség lehet történeti távlatú, de lehet egyszerű<br>&gt;&gt; fonológiai<br>&gt;&gt; alternatívák megvalósulása is a jelenben. A zs-vel nem biztos, hogy az
<br>&gt;&gt; ősmagyarig lehet ásni.<br>&gt;&gt;<br>&gt;&gt; Üdvözlettel:<br>&gt;&gt;<br>&gt;&gt; Pomozi Péter<br>&gt;&gt;<br>&gt;&gt;<br>&gt;&gt;<br>&gt;&gt;<br>&gt;&gt; 2006/4/4, Nagy Gábor &lt;<a href="mailto:hogyakutyam@freemail.hu">
hogyakutyam@freemail.hu</a>&gt;:<br>&gt;&gt; &gt;<br>&gt;&gt; &gt; Keves Nyelvművelő Barátaim!<br>&gt;&gt; &gt; Nálunk, Abaúj-Zemplénben a csizmát csizsmának, a a cseresznyét<br>&gt;&gt; &gt; cseresnyének, a tarisznyát meg tarisnyának mondják. nekem ez
<br>&gt;&gt; &gt; szlávosan hangzik. A küzsdelmet viszont nem érzem szlávosnak.<br>&gt;&gt; &gt; Nekem is van egy kérdésem:<br>&gt;&gt; &gt; Nálunk az ünnepet üdnepnek mondják. Vajon ez utalhat a szó<br>&gt;&gt; &gt; eredetére?
<br>&gt;&gt; &gt; Üdv:<br>&gt;&gt; &gt; Gábrusz<br>&gt;&gt; &gt;<br>&gt;&gt; &gt; Pávai István &lt; <a href="mailto:pavai@chello.hu">pavai@chello.hu</a>&gt; írta:<br>&gt;&gt; &gt;<br>&gt;&gt; &gt; &gt; Sőt a Székelyföldön is van küZSdelem. (Ott mi nincs?)
<br>&gt;&gt; &gt; &gt; Pávai István<br>&gt;&gt; &gt; &gt;<br>&gt;&gt; &gt; &gt; -----Eredeti üzenet-----<br>&gt;&gt; &gt; &gt; Feladó: <a href="mailto:lista-bounces@list.folkradio.hu">lista-bounces@list.folkradio.hu</a><br>
&gt;&gt; &gt; &gt; [mailto:<a href="mailto:lista-bounces@list.folkradio.hu">lista-bounces@list.folkradio.hu</a>] Meghatalmazó Farkas Endre<br>&gt;&gt; &gt; &gt; Küldve: 2006. március 29. 12:30<br>&gt;&gt; &gt; &gt; Címzett: 
<a href="mailto:lista@list.folkradio.hu">lista@list.folkradio.hu</a><br>&gt;&gt; &gt; &gt; Tárgy: [Folklista] z, , zs, dzs<br>&gt;&gt; &gt; &gt;<br>&gt;&gt; &gt; &gt; Sziasztok!<br>&gt;&gt; &gt; &gt;<br>&gt;&gt; &gt; &gt; Felfigyeltem a kazah-kazak-mazsar-madzsar.... témára.
<br>&gt;&gt; &gt; &gt;<br>&gt;&gt; &gt; &gt; Pávai István kérdésére én is kíváncsian várom a választ a tőlem<br>&gt;&gt; &gt; okosabbaktól<br>&gt;&gt; &gt; &gt; (a moldvai &quot;dzsermek&quot;, &quot;Adzsud&quot;...kapcsán).
<br>&gt;&gt; &gt; &gt;<br>&gt;&gt; &gt; &gt; Friss tapasztalatom pl., hogy a &quot;Küzdelem&quot;, &quot;küzdés&quot;<br>&gt;&gt; &gt; &gt; helyett &quot;küzsdelem&quot;, &quot;küzsdés&quot; teljesen tudatosan hangzik el (tehát
<br>&gt;&gt; &gt; nem<br>&gt;&gt; &gt; &gt; tévesztésből). Ez Tázló-menti tapasztalat, kíváncsi vagyok a<br>&gt;&gt; &gt; magyarázatára,<br>&gt;&gt; &gt; &gt; illetve a jelenség elterjedésére.<br>&gt;&gt; &gt; &gt;<br>&gt;&gt; &gt; &gt; Üdv Bákóból!
<br>&gt;&gt; &gt; &gt;<br>&gt;&gt; &gt; &gt; endre<br>&gt;&gt; &gt; &gt;<br>&gt;&gt; &gt; &gt; ---------------------------------<br>&gt;&gt; &gt; &gt; Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!<br>&gt;&gt; &gt; &gt; 
<a href="http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html">http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html</a><br>&gt;&gt; &gt; &gt;<br>&gt;&gt; &gt;<br>&gt;&gt; &gt;<br>&gt;&gt; &gt; ---------------------------------
<br>&gt;&gt; &gt; Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!<br>&gt;&gt; &gt; <a href="http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html">http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html</a><br>
&gt;&gt; &gt;<br>&gt;&gt;<br>&gt;&gt;&nbsp;&nbsp;------------------------------<br>&gt;&gt;<br>&gt;&gt; ---------------------------------<br>&gt;&gt;<br>&gt;&gt; Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!<br>&gt;&gt; 
<a href="http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html">http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html</a><br>&gt;&gt;<br>&gt;&gt;<br>&gt;&gt; ---------------------------------<br>&gt;&gt; Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!
<br>&gt;&gt; <a href="http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html">http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html</a><br>&gt;&gt;<br>&gt;&gt;<br>&gt;&gt;<br>&gt; ---------------------------------<br>&gt; Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!
<br>&gt; <a href="http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html">http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html</a><br>&gt;<br><br><br>---------------------------------<br>Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!
<br><a href="http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html">http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html</a><br></blockquote></div><br>