<div>Kedves Gergely,</div>
<div> </div>
<div>a palócok eredetére a XIX: sz. óta már annyi külön elmélet volt, de nekem megmaradnak a számomra egyik legkedvesebb magyar nyelvjárás magyarjainak, minden nyelvváltás (nyelvcsere) nélkül. Egyébként is, a nyelvtörténetről nem lenne jó hastáncház-vitát nyitni. A magyar nem attól jó magyar, hogy nyelvileg több a török benne mint a finnugor. Attól jó, ha jó, és ebből a szempontból indifferensek a nyelvtörténeti tények. Amelyek szerint viszont a magyar egy törökös finnugor nyelv. Eredetében finnugor, de lexikájában, sőt alaktanában és mondattanában is sok a törökségi vonás. Tipológiailag a finnugor és a török nyelvek egyébként is igen hasonlóak, ez adta az alapot az egészen tág urál-altáji nyelvhasonlításhoz. Bloomingtonban (Indiana állam) az egyetemi tanszék neve is Uralic and Altaic Languages. Ennek a dolognak csak egy gyengéje van: ha a történeti összehasonlító, tehát tudományos módszertan mentén haladunk, akkor az urál-altaji rekonstrukció időben oly távoli múltba esik, hogy azt tudományosan sem egyértelműen megerősíteni, sem cáfolni nem lehet.
</div>
<div>A nevek problémájába nem emnnék bele, egyes nyelvfejtéseid nyugodtan helyesek lehetnek.</div>
<div> </div>
<div>Visszatérve mai anyanyelvünkhöz: a palóc nyelvterület igen nagy, sok alnyelvjárása van, ezért vannak eltérő nyelvi izoglosszák is, pl. a delabializálódás mértéke is erősen különböző, ezekre példa a kikíny, bikk példád. Ezek egyértelműen szláv hatással (szlovák magyarázhatok) vö. a szlovákkal nem érintkező, palóccal szomszédos magyar nyelvjárásokban már labiális (kökény, kökíny, bükk stb.) az ejtés. Egyébként az ipoly-menti palócban, jelesül Ipolypásztón és környékén egyetlen rokonom sem delabializált ezekben a helyzetekben, még drága jó Örzse néném se, aki a CSERESNYÉT hozta nekem szép kötényében, mikor még kissrác voltam.
</div>
<div> </div>
<div> </div>
<div>Baráti üdvözlettel:</div>
<div> </div>
<div>Pomozi Péter<br><br> </div>
<div><span class="gmail_quote">2006/4/4, Agócs Gergely <<a href="mailto:agocs.gergely@hagyomanyokhaza.hu">agocs.gergely@hagyomanyokhaza.hu</a>>:</span>
<blockquote class="gmail_quote" style="PADDING-LEFT: 1ex; MARGIN: 0px 0px 0px 0.8ex; BORDER-LEFT: #ccc 1px solid">
<div style="DIRECTION: ltr">
<div><font face="Arial" size="2">Kedves nyelvbúvár feleim!</font></div>
<div><font face="Arial" size="2"></font> </div>
<div><font face="Arial" size="2">Tőzsér Árpád tanár úr (pozsonyi Comenius egyetem, magyar tanszék) elmélete szerint a palócok tájnyelvében a fonémaváltás és még sok más apróbb jel is egy nyelvváltás emlékét őrzi, mi szerint ezekben a sajátosságokban a kabarok ótörök nyelvének emlékeit láthatjuk. Néhány példa a saját családom köréből (Fülek környéke, v. Nógrád vm.):
</font></div>
<div><font face="Arial" size="2"></font> </div>
<div><font face="Arial" size="2">kökény = "kikíny"</font></div>
<div><font face="Arial" size="2">kelés = "kilís"</font></div>
<div><font face="Arial" size="2">bükk = "bikk"</font></div>
<div><font face="Arial" size="2">enyém, tiéd, övé = "enyém, ettéd, ezövé"</font></div>
<div><font face="Arial" size="2">miénk, tiétek, övék = "emmink, ettétek, ezövék"</font></div>
<div><font face="Arial" size="2"></font> </div>
<div><font face="Arial" size="2">Nem állítom ezzel, hogy az íző nyelvjárás, vagy egyes archaizmusok mind visszavezethetők lennének valamilyen ótörök nyelvemlékre, csak nekem most ezek jutottak eszembe.</font></div>
<div><font face="Arial" size="2"></font> </div>
<div><font face="Arial" size="2">Szerintem némely helynév, földrajzi név és családnév is elgondolkodtató, mint pl.:</font></div>
<div><font face="Arial" size="2"></font> </div>
<div><font face="Arial" size="2">Síd, Sőreg, Ajnácskő, Özörény, Gömör (mai kipcsak 'gümür' = szén), Bolgárom ('malqarum' = balkárok által lakott), Galsa ('kalcsa' = kis vár, erőd), Sátoros, Bolyk, Osgyán, stb.</font></div>
<div><font face="Arial" size="2"></font> </div>
<div><font face="Arial" size="2">Karancs, Ragács (ez persze, ha akarom, lehet roháč = szarvas is, bár ez egy hegy), Kalajvölgy, Sátorhegy, stb.</font></div>
<div><font face="Arial" size="2"></font> </div>
<div><font face="Arial" size="2">Demecs, Mács, Karacs, Szoó (eredetileg diftongussal "Szou", ami szerintem a 'su' = víz jelentést hordozza), Agócs (diftongussal Agoucs, első írásos alakja Aguch, ami ugyanúgy az 'ak kuş' = fehér sas, v. fehér sólyom jelentésre vezethető vissza, mint az Ákos, sőt családnévként is máig előfordul az Akócs, ill. Akucs változata is), Madács (ill. Madách), stb.
</font></div>
<div><font face="Arial" size="2"></font> </div>
<div><font face="Arial" size="2">További jó bogarászást!</font></div></div>
<div style="DIRECTION: ltr"><span class="sg">
<div><font face="Arial" size="2"></font> </div>
<div><font face="Arial" size="2">Agócs Gergely</font></div></span></div>
<div style="DIRECTION: ltr">
<blockquote style="PADDING-RIGHT: 0px; PADDING-LEFT: 5px; MARGIN-LEFT: 5px; BORDER-LEFT: #000000 2px solid; MARGIN-RIGHT: 0px"></blockquote></div>
<div style="DIRECTION: ltr"><span class="e" id="q_10a653650b4657cc_3">
<div style="FONT: 10pt arial">----- Original Message ----- </div>
<div style="BACKGROUND: #e4e4e4; FONT: 10pt arial"><b>From:</b> <a title="peterpomozi@gmail.com" onclick="return top.js.OpenExtLink(window,event,this)" href="mailto:peterpomozi@gmail.com" target="_blank">peter pomozi</a>
</div>
<div style="FONT: 10pt arial"><b>To:</b> <a title="lista@list.folkradio.hu" onclick="return top.js.OpenExtLink(window,event,this)" href="mailto:lista@list.folkradio.hu" target="_blank">lista@list.folkradio.hu</a> </div>
<div style="FONT: 10pt arial"><b>Sent:</b> Tuesday, April 04, 2006 12:38 PM</div>
<div style="FONT: 10pt arial"><b>Subject:</b> Re: [Folklista] z , zs, dzs</div>
<div><br> </div>
<div>A cseresnyében igazad van, ez majdnem azonos a szó megfelelő szlovák és lengyel nyelvjárási alakjaival. A zs-zéshez nem tudok történetileg hozzászólni, de pl. Vázs megyében is van kiterjedt zs-zés, ami eddig mintha nem került volna szóba. Egyébként bizonyos hangtani jellenségek, hogy x hangkapcsolat pontosan hogy realizálódik egy adott nyelvterületen, nem igényel feltétlen történetei magyarázatot. Vannak fonológiai lehetőségek, melyek egymás mellett élhetnek a jelenben is, adott nyelvterületen, pl. a magyar jön~gyün, jer~gyere párok j~gy-je egyszerű fonológiai alternációs lehetőség is lehet, és van aminek világos nyelvi kapcsolat a magyarázata. A múlkorjában felmerült palóc dió~gyió példa is ilyen. A két példa közt az a különbség, hogy a palóc gyió esetében szlovák hatásra pozicionális (pozíciófüggő, konkrétan palatái si előtti) lágyulásról van szó, vö, pl. palóc infinitívuszrag -nyi, a j~gy szálai viszont esetleg a magyarság Magna Hungaria-beli idejéhez vezetnek. De hangsúlyozom, csak ESETLEG. Ezt a nyelvészeti ötletet arra alapozom, hogy a finnugor nyelvek közül ez a jelenség nem világosan másodlagos orosz hatásra csak a tatárral érintkező udmurt és mari nyelvjárásokban van meg. Azaz elképzelhető hogy legkésőbb a KR. sz. utáni VI-VII. századból, egy ős volga-kámai nyelvi area jelenségéről van szó, melyet az ősmagyar is átvett. Ebből az okfejtésből kiderül, hogy egy hangtani jelenség lehet történeti távlatú, de lehet egyszerű fonológiai alternatívák megvalósulása is a jelenben. A zs-vel nem biztos, hogy az ősmagyarig lehet ásni.
</div>
<div> </div>
<div>Üdvözlettel:</div>
<div> </div>
<div>Pomozi Péter</div>
<div> </div>
<div><br><br> </div>
<div><span class="gmail_quote">2006/4/4, Nagy Gábor <<a onclick="return top.js.OpenExtLink(window,event,this)" href="mailto:hogyakutyam@freemail.hu" target="_blank">hogyakutyam@freemail.hu</a>>:</span>
<blockquote class="gmail_quote" style="PADDING-LEFT: 1ex; MARGIN: 0px 0px 0px 0.8ex; BORDER-LEFT: #ccc 1px solid">Keves Nyelvművelő Barátaim!<br>Nálunk, Abaúj-Zemplénben a csizmát csizsmának, a a cseresznyét<br>cseresnyének, a tarisznyát meg tarisnyának mondják. nekem ez
<br>szlávosan hangzik. A küzsdelmet viszont nem érzem szlávosnak.<br>Nekem is van egy kérdésem:<br>Nálunk az ünnepet üdnepnek mondják. Vajon ez utalhat a szó<br>eredetére?<br>Üdv:<br>Gábrusz<br><br>Pávai István <<a onclick="return top.js.OpenExtLink(window,event,this)" href="mailto:pavai@chello.hu" target="_blank">
pavai@chello.hu</a>> írta:<br><br>> Sőt a Székelyföldön is van küZSdelem. (Ott mi nincs?)<br>> Pávai István<br>><br>> -----Eredeti üzenet-----<br>> Feladó: <a onclick="return top.js.OpenExtLink(window,event,this)" href="mailto:lista-bounces@list.folkradio.hu" target="_blank">
lista-bounces@list.folkradio.hu</a><br>> [mailto:<a onclick="return top.js.OpenExtLink(window,event,this)" href="mailto:lista-bounces@list.folkradio.hu" target="_blank">lista-bounces@list.folkradio.hu</a>] Meghatalmazó Farkas Endre
<br>> Küldve: 2006. március 29. 12:30<br>> Címzett: <a onclick="return top.js.OpenExtLink(window,event,this)" href="mailto:lista@list.folkradio.hu" target="_blank">lista@list.folkradio.hu</a><br>> Tárgy: [Folklista] z, , zs, dzs
<br>><br>> Sziasztok!<br>><br>> Felfigyeltem a kazah-kazak-mazsar-madzsar.... témára.<br>><br>> Pávai István kérdésére én is kíváncsian várom a választ a tőlem <br>okosabbaktól<br>> (a moldvai "dzsermek", "Adzsud"...kapcsán).
<br>><br>> Friss tapasztalatom pl., hogy a "Küzdelem", "küzdés"<br>> helyett "küzsdelem", "küzsdés" teljesen tudatosan hangzik el (tehát <br>nem<br>> tévesztésből). Ez Tázló-menti tapasztalat, kíváncsi vagyok a
<br>magyarázatára,<br>> illetve a jelenség elterjedésére.<br>><br>> Üdv Bákóból!<br>><br>> endre<br>><br>> --------------------------------- <br>> Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!
<br>> <a onclick="return top.js.OpenExtLink(window,event,this)" href="http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html" target="_blank">http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html</a><br>><br><br><br>---------------------------------
<br>Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!<br><a onclick="return top.js.OpenExtLink(window,event,this)" href="http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html" target="_blank">http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html
</a><br></blockquote></div><br></span></div>
<div style="DIRECTION: ltr">
<p>
<hr>
<p></p>---------------------------------</p></div>
<div style="DIRECTION: ltr"><span class="q"><br>Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!<br><a onclick="return top.js.OpenExtLink(window,event,this)" href="http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html" target="_blank">
http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html</a> <br></span></div>
<div style="DIRECTION: ltr">
<p></p>
<blockquote></blockquote></div><br>---------------------------------<br>Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!<br><a onclick="return top.js.OpenExtLink(window,event,this)" href="http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html" target="_blank">
http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html</a><br><br><br></blockquote></div><br>