<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML><HEAD>
<META http-equiv=Content-Type content="text/html; charset=iso-8859-2">
<META content="MSHTML 6.00.2800.1400" name=GENERATOR>
<STYLE></STYLE>
</HEAD>
<BODY bgColor=#ffffff>
<DIV><FONT face=Arial size=2>Kedves nyelvbúvár feleim!</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2>Tőzsér Árpád tanár úr (pozsonyi Comenius egyetem,
magyar tanszék) elmélete szerint a palócok tájnyelvében a fonémaváltás és még
sok más apróbb jel is egy nyelvváltás emlékét őrzi, mi szerint ezekben a
sajátosságokban a kabarok ótörök nyelvének emlékeit láthatjuk. Néhány példa a
saját családom köréből (Fülek környéke, v. Nógrád vm.):</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2>kökény = "kikíny"</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2>kelés = "kilís"</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2>bükk = "bikk"</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2>enyém, tiéd, övé = "enyém, ettéd,
ezövé"</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2>miénk, tiétek, övék = "emmink, ettétek,
ezövék"</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2>Nem állítom ezzel, hogy az íző nyelvjárás,
vagy egyes archaizmusok mind visszavezethetők lennének valamilyen
ótörök nyelvemlékre, csak nekem most ezek jutottak eszembe.</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2>Szerintem némely helynév, földrajzi név és
családnév is elgondolkodtató, mint pl.:</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2>Síd, Sőreg, Ajnácskő, Özörény, Gömör (mai kipcsak
'gümür' = szén), Bolgárom ('malqarum' = balkárok által lakott), Galsa ('kalcsa'
= kis vár, erőd), Sátoros, Bolyk, Osgyán, stb.</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2>Karancs, Ragács (ez persze, ha akarom, lehet roháč
= szarvas is, bár ez egy hegy), Kalajvölgy, Sátorhegy, stb.</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2>Demecs, Mács, Karacs, Szoó (eredetileg diftongussal
"Szou", ami szerintem a 'su' = víz jelentést hordozza), Agócs (diftongussal
Agoucs, első írásos alakja Aguch, ami ugyanúgy az 'ak kuş' = fehér
sas, v. fehér sólyom jelentésre vezethető vissza, mint az Ákos, sőt
családnévként is máig előfordul az Akócs, ill. Akucs változata is), Madács (ill.
Madách), stb. </FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2>További jó bogarászást!</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2>Agócs Gergely</FONT></DIV>
<BLOCKQUOTE
style="PADDING-RIGHT: 0px; PADDING-LEFT: 5px; MARGIN-LEFT: 5px; BORDER-LEFT: #000000 2px solid; MARGIN-RIGHT: 0px">
<DIV style="FONT: 10pt arial">----- Original Message ----- </DIV>
<DIV
style="BACKGROUND: #e4e4e4; FONT: 10pt arial; font-color: black"><B>From:</B>
<A title=peterpomozi@gmail.com href="mailto:peterpomozi@gmail.com">peter
pomozi</A> </DIV>
<DIV style="FONT: 10pt arial"><B>To:</B> <A title=lista@list.folkradio.hu
href="mailto:lista@list.folkradio.hu">lista@list.folkradio.hu</A> </DIV>
<DIV style="FONT: 10pt arial"><B>Sent:</B> Tuesday, April 04, 2006 12:38
PM</DIV>
<DIV style="FONT: 10pt arial"><B>Subject:</B> Re: [Folklista] z , zs,
dzs</DIV>
<DIV><BR></DIV>
<DIV>A cseresnyében igazad van, ez majdnem azonos a szó megfelelő szlovák és
lengyel nyelvjárási alakjaival. A zs-zéshez nem tudok történetileg
hozzászólni, de pl. Vázs megyében is van kiterjedt zs-zés, ami eddig mintha
nem került volna szóba. Egyébként bizonyos hangtani jellenségek, hogy x
hangkapcsolat pontosan hogy realizálódik egy adott nyelvterületen, nem igényel
feltétlen történetei magyarázatot. Vannak fonológiai lehetőségek, melyek
egymás mellett élhetnek a jelenben is, adott nyelvterületen, pl. a magyar
jön~gyün, jer~gyere párok j~gy-je egyszerű fonológiai alternációs lehetőség is
lehet, és van aminek világos nyelvi kapcsolat a magyarázata. A
múlkorjában felmerült palóc dió~gyió példa is ilyen. A két példa közt az a
különbség, hogy a palóc gyió esetében szlovák hatásra pozicionális
(pozíciófüggő, konkrétan palatái si előtti) lágyulásról van szó, vö, pl.
palóc infinitívuszrag -nyi, a j~gy szálai viszont esetleg a magyarság Magna
Hungaria-beli idejéhez vezetnek. De hangsúlyozom, csak ESETLEG. Ezt a
nyelvészeti ötletet arra alapozom, hogy a finnugor nyelvek közül ez
a jelenség nem világosan másodlagos orosz hatásra csak a tatárral érintkező
udmurt és mari nyelvjárásokban van meg. Azaz elképzelhető hogy legkésőbb
a KR. sz. utáni VI-VII. századból, egy ős volga-kámai nyelvi area jelenségéről
van szó, melyet az ősmagyar is átvett. Ebből az okfejtésből kiderül, hogy egy
hangtani jelenség lehet történeti távlatú, de lehet egyszerű fonológiai
alternatívák megvalósulása is a jelenben. A zs-vel nem biztos, hogy az
ősmagyarig lehet ásni. </DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV>Üdvözlettel:</DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV>Pomozi Péter</DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV><BR><BR> </DIV>
<DIV><SPAN class=gmail_quote>2006/4/4, Nagy Gábor <<A
href="mailto:hogyakutyam@freemail.hu">hogyakutyam@freemail.hu</A>>:</SPAN>
<BLOCKQUOTE class=gmail_quote
style="PADDING-LEFT: 1ex; MARGIN: 0px 0px 0px 0.8ex; BORDER-LEFT: #ccc 1px solid">Keves
Nyelvművelő Barátaim!<BR>Nálunk, Abaúj-Zemplénben a csizmát csizsmának, a a
cseresznyét<BR>cseresnyének, a tarisznyát meg tarisnyának mondják. nekem ez
<BR>szlávosan hangzik. A küzsdelmet viszont nem érzem szlávosnak.<BR>Nekem
is van egy kérdésem:<BR>Nálunk az ünnepet üdnepnek mondják. Vajon ez utalhat
a szó<BR>eredetére?<BR>Üdv:<BR>Gábrusz<BR><BR>Pávai István <<A
href="mailto:pavai@chello.hu"> pavai@chello.hu</A>> írta:<BR><BR>> Sőt
a Székelyföldön is van küZSdelem. (Ott mi nincs?)<BR>> Pávai
István<BR>><BR>> -----Eredeti üzenet-----<BR>> Feladó: <A
href="mailto:lista-bounces@list.folkradio.hu">lista-bounces@list.folkradio.hu</A><BR>>
[mailto:<A
href="mailto:lista-bounces@list.folkradio.hu">lista-bounces@list.folkradio.hu</A>]
Meghatalmazó Farkas Endre<BR>> Küldve: 2006. március 29. 12:30<BR>>
Címzett: <A
href="mailto:lista@list.folkradio.hu">lista@list.folkradio.hu</A><BR>>
Tárgy: [Folklista] z, , zs, dzs<BR>><BR>> Sziasztok!<BR>><BR>>
Felfigyeltem a kazah-kazak-mazsar-madzsar.... témára.<BR>><BR>> Pávai
István kérdésére én is kíváncsian várom a választ a tőlem
<BR>okosabbaktól<BR>> (a moldvai "dzsermek",
"Adzsud"...kapcsán).<BR>><BR>> Friss tapasztalatom pl., hogy a
"Küzdelem", "küzdés"<BR>> helyett "küzsdelem", "küzsdés" teljesen
tudatosan hangzik el (tehát <BR>nem<BR>> tévesztésből). Ez Tázló-menti
tapasztalat, kíváncsi vagyok a<BR>magyarázatára,<BR>> illetve a jelenség
elterjedésére.<BR>><BR>> Üdv Bákóból!<BR>><BR>>
endre<BR>><BR>> --------------------------------- <BR>> Támogasd a
Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!<BR>> <A
href="http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html">http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html</A><BR>><BR><BR><BR>---------------------------------
<BR>Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!<BR><A
href="http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html">http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html</A><BR></BLOCKQUOTE></DIV><BR>
<P>
<HR>
<P></P>---------------------------------<BR>Támogasd a Folkrádió Közhasznú
Alapítványt adód 1
százalékával!<BR>http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html
<BR></BLOCKQUOTE></BODY></HTML>