<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML><HEAD><TITLE></TITLE>
<META http-equiv=Content-Type content="text/html; charset=iso-8859-2">
<META content="MSHTML 6.00.2900.2802" name=GENERATOR></HEAD>
<BODY><!-- Converted from text/plain format -->
<P><FONT size=2><FONT size=3>Igen, Endre, csakhogy a kert végében való
piknikezés is városi szokás, amit most már falun is átvesznek, mint minden mást.
Akkor lehet "folklorizálódásról" beszélni, ha pl. a csíkszendomokosi
lakodalomban is miccset szolgálnának fel, vagy más tradicionális alkalmakkor ez
lenne a "kötelező" ételféleség, mint pl. adott esetekben a töltöttkáposzta stb.
De lehet, hogy lassan ide is eljutunk, ezt Te jobban látod, ha gyakran
megfordulsz Szentdomokosn ilyen alkalmakkor is.</FONT></FONT></P>
<P><FONT size=2><FONT size=3>Mielőtt bárki félreértené, hogy esetleg
miccsellenes vagyok, ahogy a mahalánál is gondolták tévesen egyesek, elmondom,
hogy mint Budapesten élő erdélyi magyarnak nagyon hiányzik a miccs az életemből.
Ha hazautazom, a Bihari hegyekben mindig megállok azon a bizonyos micssütő
helyen, el is neveztem Miccsigennek. Ugyanígy vagyunk a szintén a románoktól
tanult zakuszkával és a padlizsánkrémmel is, amit Magyarországon sosem
tudják úgy készíteni, ahogy mi szeretjük. Persze ugyanígy hiányzik a székely
túróspuliszka (és még sok más), amit viszont mi székelyek nem úgy készítünk mint
a regáti románok. De a székely ételek közül kevés terjed itt Magyarországon,
amúgy a táncok és a zene közül is kevés, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy
ez a legnagyobb magyarok által lakott terület Erdélyben (nem a Mezőség vagy
Kalotaszeg), s hogy mind az egyes székely székekben, sőt a fiúszékekben is
részben eltérő a tánc meg a zene, vagy legalábbis sajátos jellege, stílusa van.
Persze nem annyira élő ez a zene, mint a Mezőségen, sok munkába kerül
rekonstruálni, s a tánházzenekarok nem szívesen vállalnak fel ilyen
rekonstrukciós munkát, könnyebb egy az egyben megtanulni a palatkai zenét vagy
Neti Sanyit.</FONT></FONT></P>
<P><FONT size=2><FONT size=3>Üdv. </FONT><A href="http://www.pavai.hu/"
target=_blank><FONT size=3>Pávai István</FONT></A></P>
<P><FONT size=3></FONT><FONT size=3></FONT><BR>-----Eredeti
üzenet-----<BR>Feladó: lista-bounces@list.folkradio.hu [<A
href="mailto:lista-bounces@list.folkradio.hu">mailto:lista-bounces@list.folkradio.hu</A>]
Meghatalmazó Farkas Endre<BR>Küldve: 2006. február 14. 8:16<BR>Címzett:
lista@list.folkradio.hu<BR>Tárgy: [Folklista] MICCS<BR><BR><BR><BR>A
"MICCS"-sütés és evés már-már Erdélyben is falusi hagyománnyá nőtte ki magát.
Legalábbis ezt tapasztalom, amióta feleségem szüleinél gyakorta megfordulok
Csikszentdomokoson.<BR>A "hegyen" eltöltött hétvégék elmaradhatatlan kellékévé
vált a miccs, a de a kert végében is megsütjük, ha úgy
aalkul!:-)<BR><BR><BR>Amit lényeges még elmondani szerintem ehhez a témához,
hogy a miccs semmit sem ér, ha nem parázs fölött, rácson van elkészitve.<BR>A
vendéglőkben legtöbbször olajban sütött miccset árulnak, aminek nem sok köze van
a szén felett sütötthöz, amit még sörrel is meg szoktunk locsolni a megfelelő
pillanatban... (és persze, sörrel érdemes leöbliteni fogyasztás után
is)<BR><BR>Hát ennyit tudok hozáfűzni a mititei-hez.<BR><BR>Üdv
Bákóból!<BR><BR>endre</FONT></P></BODY></HTML>