<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML><HEAD>
<META HTTP-EQUIV="Content-Type" CONTENT="text/html; charset=ISO-8859-1">
<TITLE></TITLE>
<META content="MSHTML 6.00.2715.400" name=GENERATOR></HEAD>
<BODY>
<P><FONT size=2><FONT size=3>> Sziasztok!<BR>> Akit erdekel annak felhivom
a figyelmet arra hogy a FolkMAGazin (XII.<BR>> evf. 6.) most megjelent
szamaban, olvashato Fugedi Janos valasza Szasz<BR>> Jozsefnek.<BR>>
ui.:-"Izles es velemeny" 40. oldal<BR><BR>Tisztelt listatagok,<BR>az alábbiakban
mellékelem az arra történt friss, meleg reagálásomat. Használjátok
egészséggel!</FONT><BR><BR></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0mm 0mm 0pt; TEXT-INDENT: 35.4pt"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt; TEXT-TRANSFORM: uppercase">í</SPAN><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt; mso-bidi-font-size: 10.0pt">zlés-e? Vélemény-e?
Avagy…<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office"
/><o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0mm 0mm 0pt; TEXT-INDENT: 35.4pt"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt; mso-bidi-font-size: 10.0pt"><SPAN
style="mso-spacerun: yes"> </SPAN><o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0mm 0mm 0pt; TEXT-INDENT: 35.4pt"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt; mso-bidi-font-size: 10.0pt">Bizonyára vannak sokan, akik
elolvasva Fügedi János „</SPAN><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt; TEXT-TRANSFORM: uppercase">í</SPAN><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt; mso-bidi-font-size: 10.0pt">zlés és vélemény” című
cikkét kielégülten gondolják magukban: no ezt jól megmondta. Megérdemelte az a
Szász Jóska, miért is szól bele a más dolgába, főleg ha nem ért hozzá?
<o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0mm 0mm 0pt; TEXT-INDENT: 35.4pt"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt; mso-bidi-font-size: 10.0pt">Hát semmiképp sem szeretném
őket megfosztani a káröröm által nyújtott élvezettől, még akkor sem, ha az csak
a felszín, és a mögöttes értelem úgyis megszületik később, de bízva abban hogy a
véleményformálások befolyásolásáért saját magunk őszinteségével (elsősorban
magunkhoz) vállalhatjuk a legtöbb felelősséget, szeretném pontosítani, esetleg
továbbvinni korábbi gondolataimat. Azt is be kell vallanom, hogy ez nem egy
könnyű vállalkozás, hisz a fent említett cikk sorait olvasva elsőre nekem is az
volt az érzésem, mintha a szerző az én írásom minden sorában a hibát kereste
volna, a kötekedési pontokat. Ugyan meglepő, hogy ezt épp egy „hozzáértőtől”
kapom meg, akit tudtom szerint a hiúság, beképzeltség, féltékenység, magányosság
ellenkezői jellemeznek általában.<o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0mm 0mm 0pt; TEXT-INDENT: 35.4pt"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt; mso-bidi-font-size: 10.0pt">Rögtön az elején
kihangsúlyoznám, hogy nem a tudomány értelméről és nem az ízlésről szeretnék
beszélni, főleg nem párbajozni, mégha lőnek is rám, hisz megvéd a céljaim iránti
elkötelezettségem: azaz hogy hozzájáruljak a népzenét és néptáncot kedvelők
önkifejező és ezáltal tartalmasabb, nagyobb aktivitást igénylő magatartásának
kialakulásához, e közlési mód felhasználásával is. Éppen ezért is örültem meg
Fügedi János írásának, és üdvözlöm hogy reflektált az én cikkemre is,
megtisztelt vele, és sajnálnám ha így felcsigázva magamra
hagyna.<o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0mm 0mm 0pt; TEXT-INDENT: 35.4pt"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt; mso-bidi-font-size: 10.0pt">Felcsigázott mert a régi
vágyamat hozta felszínre. Ugyanis gyermekkoromban (Korondon) nyaranta majdnem
minden hétvégét lakodalomban töltöttem. Egymást váltották a különböző zenészek
és táncosok (hisz nem csak korondiak keltek egybe, került más vidékről is eladó
leány). És az akkori mulatságok elképzelhetetlenek voltak élő tánc és élő zene
nélkül. Azon nyomban beleszerettem e zene és tánc közös kavalkádjába. Sajnos
röpke idő alatt tapasztalhattam az elmúlás fájdalmát is (szemlélhettem a Lagzi
Lajcsitól, kacsatáncon át egészen a passzív bedrogozott, önfeladott állapotig
jutást). Hiába fogtam neki lelkesen a zenélésnek, hamarosan kiürült a tér. És
csak a kitartásom maradt, és a hitem, hogy a szép világ eljön még, lesz még
világosság és győz még az ember, kitör még egyszer a depresszió börtönéből.
<o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0mm 0mm 0pt; TEXT-INDENT: 35.4pt"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt; mso-bidi-font-size: 10.0pt">Úgyhogy mindegy számomra,
hogy a forma, vagy az életerő, vagy bármi egyéb tudja felkapni és hordozni a
tartalmat, az értéket csak tegye. És ha ilyen szempontból vizsgáljuk a tánc, a
mozgás elemeit mindenek előtt az embert kell szem előtt tartani. Az embert, mint
közösségi lény. Miért is kezd táncolni? Természetesen nem a különböző
mozgássorozatok előadásáért. E fajta ambícióit egy másik műfaj keretében
kiélheti, akár a sport, akár a cirkusz vagy a különböző médiumok keretein belül
felkínált alternatívákban. De hát, véleményem szerint táncbéli mozgásainak
alapvető célja a kifejezés. A mások felé fordulás, akár önmaga felé is. És éppen
ezért az adott környezetben felismerhető jelrendszerek használata
nélkülözhetetlen, a kölcsönös megértés eléréséhez. Ettől válhat értékké, mert
érthető és használható mindenki számára az adott közösségen belül, és mert az
önkifejezések halmaza a közösséget önmeghatározásához is vezeti. Tehát, igenis
egyetértek Fügedivel, a forma lehető legteljesebb elemzése nélkülözhetetlen,
főleg egy kívülálló számára. Hisz az adott közösség jelrendszereiben felnőve, ha
nem is tudatosan de ugyanez megtörténik (persze ha nem túl erősek a külső
hatások). Minden egyes lépés, gesztus, mimika jelentése elsajátításra kerül a
használat, tapasztalás során. Magáévá válik. Addig csiszolódik, érik, míg
egyértelmű üzenetté, hitelessé nem válik a közösség
számára.<o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0mm 0mm 0pt; TEXT-INDENT: 35.4pt"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt; mso-bidi-font-size: 10.0pt">No de nézzünk is bele a
forma világába. Bizonyára sokunkkal megesett, hogy egy adott táncfolyamatot nem
tudtuk annyiszor megnézni, hogy újabb és újabb elemeket ne fedeztünk volna fel
benne. Majdnem mint az anyagvizsgálatoknál, mikor a szemrevételezéstől egészen a
mikroszkopikus megfigyelésig újabb és újabb részletek és jellemzők feltárásával
kerülnek elő a különbségek, esetleg a korábban másként diagnosztizált
törvényszerűségek. <o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0mm 0mm 0pt; TEXT-INDENT: 35.4pt"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt; mso-bidi-font-size: 10.0pt">A tánc esetében nyilvánvaló,
hogy a kiindulási pont a testtartás, és az egész mozgató rugója a zene. A tánc a
különböző zenei ritmus vagy esetleg dallamcsoportokra sajátos, egyénre jellemző
tartás mellett illesztett a lehető legtermészetesebb, egyszerű, testhez álló
mozgáscsoport sokaságából áll össze. A bonyolultságot ezeknek az összehangolása
adja. És itt jön be ismét az emberi tényező. A tudat és a lélek
összekapcsolódásának tudása. A tánc szépségét ez emelheti ki a csupán látványos
gyönyörből, a szívet melengető, embert aktivizáló világába.
<o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0mm 0mm 0pt; TEXT-INDENT: 35.4pt"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt; mso-bidi-font-size: 10.0pt">Ha tehát az ügyességet
követelő figurák önmagasztoló élvezetén és a sikerélményen túl, a tánc és zene
által nyújtott eufórikus, lélekgyógyító, személyiségfejlesztő hatásait is
kamatoztatni szeretnénk nemcsak a hiteles mozgások megértése és tudatosítása,
előadása a cél. A lelki gyakorlatra is figyelmet kell szánni. Meg kell tanulni
megbízni magunkban és a másikban, elengedni a görcsösen szorított dolgainkat.
Ráülni a zenére, a jó zene hintójára.<SPAN style="mso-spacerun: yes">
</SPAN>Elengedni, hogy átjárja az egész énünket, hisz ezért szól elsősorban az
igazi muzsika, legyen az bármely vidéken. És az tehet szabaddá, hogy
kifejezhessük magunkat. Ki kell nyitni a legféltettebb érzelmi kapuinkat, és
mindezt az egész tanulási, tudatosítási folyamatban is.<o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0mm 0mm 0pt; TEXT-INDENT: 35.4pt"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt; mso-bidi-font-size: 10.0pt">Hogy mi a jó zene, miként
szolgálhat a tánc katalizátoraként szintén megérdemelne gondolatébresztőnek egy
vita sorozatot (amúgy Fügedi János is utalt rá korábban). De addig is még hadd
térjek vissza a hitelességhez. Természetes hogy a szakember számára igen fontos
kérdés, hisz az adott tájegység vagy közösség jellemző vonásainak feltárásához,
a kölcsönhatások és a szociológiai, társadalmi összefüggések kutatásához
nélkülözhetetlen, de hogy álljunk hozzá mi, akik megélni szeretnénk a táncolás
örömét értékteremtő és értékmegtartó módon. Persze örvendetes jelenség lenne
visszahatni, esetleg újjáéleszteni az adott közösségek elvetett hagyományait, de
mi biztosítaná azt, hogy újból ne kerüljenek hasonló helyzetbe? Az már nehéz
kérdés, és valóban itt jelentkezik elsősorban a tudósok, de mindnyájunk
felelőssége is. Hogy a szakértelmük segítségével milyen intézkedéseket tudnak
foganatosítani, hogy a helyi kezdeményezésekkel karöltve a lehető legnagyobb
mértékben kialakulhasson az önrendelkezés, önmegvalósítás képessége és
helyreállhassanak a közösségek. Vagy fogadjuk el a mai normákat és lesz ami lesz
alapon sodródjunk az árral?<o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0mm 0mm 0pt; TEXT-INDENT: 35.4pt"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt; mso-bidi-font-size: 10.0pt">Nagy örömmel, alázattal
hallgatom a szakma intelmeit, de felmerül a kérdés benem is, mit kezdjünk itt
Budapesten egy közösségi házban a kalotaszegi, széki, küküllőmenti, stb.
táncokkal? Vagy a felgyorsult világban vagyunk mi is olyan gyorsak és
szuperinteligensek, hogy akár több tájegységet hitelesen megtestesítve
képviselhessünk? Lehet vagy kell ezt egyáltalán? Jó az, ha ránk mondják: mintha
odavaló lenne? Hova valók szeretnénk lenni? Mindenhová valók? Vagy rábízzuk
másra, aki odavaló. És mi meg vállaljuk magunkat. És örülünk a találkozásnak.
Tapasztalatot cserélünk, és megéljük az összetartozást a közös és különböző
vonásainkban egyaránt.<o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0mm 0mm 0pt; TEXT-INDENT: 35.4pt"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt; mso-bidi-font-size: 10.0pt"> <o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0mm 0mm 0pt; TEXT-INDENT: 35.4pt"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt; mso-bidi-font-size: 10.0pt">Szász
József<o:p></o:p></SPAN></P>
<P><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt; FONT-FAMILY: 'Times New Roman'; mso-bidi-font-size: 10.0pt; mso-fareast-font-family: 'Times New Roman'; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-language: HU; mso-bidi-language: AR-SA">2006-01-06,
Budapest</SPAN></FONT></P></BODY></HTML>