<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML xmlns="http://www.w3.org/TR/REC-html40" xmlns:o =
"urn:schemas-microsoft-com:office:office" xmlns:w =
"urn:schemas-microsoft-com:office:word"><HEAD>
<META http-equiv=Content-Type content="text/html; charset=iso-8859-2">
<META content="MSHTML 6.00.2900.2722" name=GENERATOR>
<STYLE>
<!--
/* Style Definitions */
p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal
{margin:0cm;
margin-bottom:.0001pt;
font-size:12.0pt;
font-family:"Times New Roman";}
a:link, span.MsoHyperlink
{color:blue;
text-decoration:underline;}
a:visited, span.MsoHyperlinkFollowed
{color:purple;
text-decoration:underline;}
span.E-mailStlus17
{mso-style-type:personal-compose;
font-family:Arial;
color:windowtext;}
@page Section1
{size:612.0pt 792.0pt;
margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt;}
div.Section1
{page:Section1;}
-->
</STYLE>
</HEAD>
<BODY lang=HU vLink=purple link=blue>
<DIV><SPAN class=000141519-11102005>Örülök a Szánthó Zoli hozzászólásának, mert
ő sokunknál többet tud a csávási zenészek 1900 utáni karrierjének hátteréről,
mint mi, s köszönjük, hogy ezt megosztja velünk.</SPAN></DIV>
<DIV><SPAN class=000141519-11102005></SPAN> </DIV>
<DIV><SPAN class=000141519-11102005>Azért tisztázzunk néhány dolgot! (Ezt nem
Zolinak, hanem mindenkinek üzenem, illetve főleg azoknak, akik valamilyen
okból nem így ismerik a csávásiakkal kapcsolatos dolgokat, ami nem csoda, a
tévé, a sajtó és a mozgalmon belüli infófolklór (Kallós Zoli bácsi szerint:
csepütelefon) hatása miatt.</SPAN></DIV>
<DIV><SPAN class=000141519-11102005></SPAN> </DIV>
<DIV><SPAN class=000141519-11102005> KIT KÉPVISELNEK A CSÁVÁSIAK? Hát nem a
Kis-Küküllő menti folklórt, hanem mindazt a zenét (benne a Kis-Küküllő mentinek
nevezett folklór egy részét), amire a közönségük igényt tartott, amerre jártak,
akár belföldön, akár külföldön. A helyi zenészek számának csökkenésével egyre
gyakrabban kezdtek járni pl. a Kis-Küküllő mentének nem nevezhető ún.
Kutasföldre (Magyarszentbenedek, Magyarózd és környéke), ahol a táncrend nem
azonos a Kis-Küküllő mentivel, a közös táncok tempója, részben dallamanyaga is
eltérő. De mivel Csávás a Küküllő mentén van, ezért a mozgalom már kezdte a
magyarózdi, magyarszentbenedeki, sőt magyarlapádi táncokat is Kis-Küküllő
mentinek nevezni. Ez nagy tévedés.</SPAN></DIV>
<DIV><SPAN class=000141519-11102005>Másrészt úgy a Kis-Küküllő mentén, mint a
Kutasföldön (de főleg előbbin) a helyi lakosság már nincs ugyanabban a
folklórfenntartó állapotban, mint 100 évvel ezelőtt. Ezt is figyelembe kell
venni, tehát amit otthon játszanak, az sem mind folklór, sőt egyre nagyobb
mértékben nem az, még az 1980-as évekhez képest is. Ez nem jelenti azt, hogy a
gyűjtők nem találnak régies anyagot napjainkban is a csávásiak repertoárjában,
de kérdés, hogy mennyit, s hogy az az aktív vagy passzív repertoárban van-e. Ők
emlékeznek arra is, amit régen kértek tőlük az öregek, de kérdés, hogy
ebből ma a Kis-Küküllő mentiek mit kérnek még hagyományosnak nevezhető
mulatságok alkalmával. Sőt már ez sem teljesen igaz. Tavaly próbáltam tőlük
kérdezni a nyolcvanas években ugyancsak tőlük felvett ritkább dallamokból.
Egy része nem jutott eszébe még Dumnyezó Pistának sem, vagy nagyon bizonytalan
volt benne, sőt a jó memóriájú Csángáló sem tudta elsőre jól lekísérni
egyiket-másikat, a fiatalabbak meg hozzá sem tudtak szólni, válaszként
belekezdtek valamelyik virtuóz cigánycsárdásba, minél nagyobb
tempóban, mert valamilyen okból azt gondolják, ez a legfontosabb. (Ne
csodálkozzunk, hiszen a leg-ek, a Guiness rekordok korszakát
éljük.)</SPAN></DIV>
<DIV><SPAN class=000141519-11102005></SPAN> </DIV>
<DIV><SPAN class=000141519-11102005>Előző hozzászólásomban, amikor az első
GYŰJTÉS ÖLTÖZETÉRŐL írtam, azzal azt jeleztem, hogy csávási zenészek számára
jeles alkalomnak számított, hogy valaki eljön Marosvásárhelyről őket
meghallgatni, addig nem volt ilyen, ezért úgy öltöztek fel, mintha templomba
vagy lakodalomba mennének. De látták, hogy sem én, sem Te, Zoli, sem más gyűjtők
ezt nem viszonozzuk, tarka-barka ingekben, pulóverekben jelenünk meg, barátként
kezeljük őket, tegeződünk velük stb., így mi adtuk az első példát rá, hogy ne
hagyományosan öltözzenek minden muzsikáláshoz. De a gyűjtéskori öltözet nem is
annyira lényeges, hanem az, amikor a helyi közösséget kell kiszolgálniuk. Akkor
van (vagy inkább volt) irányukban egy elvárás, aminek eleget is tettek régen,
azt tartották természetesnek. Ha ezt ma már nem várják tőlük, az is jelzi, hogy
a helyi közösség fellazult, s részben már a városi divatorientált kultúraformák
szerint működik. Ez viszont már nem folklór. Tehát nem ezen a listán tárgyalandó
kérdés. Ha viszont a helyi közösség még elvárná, hogy hogyan öltözzenek, de ők
ezzel már nem törődnek, a külföldön sikeresnek bizonyult városi divatot követik,
akkor egy erős értékrendváltás következett be, s ezzel ők, a csávási zenészek is
eszközeivé válnak a városi divat-kultúra terjeszkedésének, amely az ő vonójukkal
üt egyre nagyobb rést a Kis-Küküllő vidéki hagyományos közösségi kultúra amúgy
is erősen repedezett falán.</SPAN></DIV>
<DIV><SPAN class=000141519-11102005></SPAN> </DIV>
<DIV><SPAN class=000141519-11102005>Pávai István</SPAN></DIV></BODY></HTML>