<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML><HEAD>
<META http-equiv=Content-Type content="text/html; charset=iso-8859-2">
<META content="MSHTML 6.00.2900.2722" name=GENERATOR>
<STYLE></STYLE>
</HEAD>
<BODY bgColor=#ffffff>
<DIV>Kedves Listatagok!</DIV>
<DIV>Talán nem tekintitek nem ide valónak az alábbi írást. Mindenesetre jó egy
kicsit elgondolkodni fölötte.</DIV>
<DIV>Üdvözlettel:<BR> Szabó
László</DIV>
<DIV>
<P class=MsoTitle
style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><STRONG><EM><U></U></EM></STRONG> </P>
<P class=MsoTitle style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><STRONG><EM><U>Őseink feltámadnak
gyermekeinkben</U></EM></STRONG></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: justify"><SPAN
style="mso-ansi-language: HU"> <?xml:namespace prefix = o ns =
"urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: justify"><SPAN
style="mso-ansi-language: HU">Csonka családban élni: befele síró, fájdalmas
keserűség. Ezt a kegyetlen érzést, hála a Fennvalónak, én soha, de soha nem
érezhettem. Mert meg se tapasztaltam.<o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: justify"><SPAN
style="mso-ansi-language: HU"> <o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: justify"><SPAN
style="mso-ansi-language: HU">Családjukért sokat gyötrődő, egyszerű, de
tisztességes szülők hajlékában láttam meg a napvilágot. A nótára kanyargó, (elég
gyakran kiöntő) Nyárád melletti székely-magyar faluban: Baczka-Madarason. Épp
abban a „dicsőséges” kollektivizáló időben, amikor a második világháborút alig
kiheverő, erdélyi magyar világot a kommunizmus terjedő mételye rágcsálta. És
kulákcsúfolókkal sorvasztotta.<o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: justify"><SPAN
style="mso-ansi-language: HU"> <o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: justify"><SPAN
style="mso-ansi-language: HU">Statisztikailag is fontos volt, hogy a világra
jöttem. Hiszen azelőtt két világháború is megtizedelte Székelyföld, Erdély
magyar ajkú férfi lakosságát. Kicsiny településem sok hősi halottat siratott a
küzdelmek végeztével. Nem őseimen múlott, hogy mindkét világégés balul végződött
magyar hazánk és erdélyi magyar népünk számára. Hiába folyt magyar vér, mindkét
háború után Romániához csatolták szülőföldünket. Hogy az őseim egy addig még
soha nem tapasztalt, hitvány, komisz román világra ébredjenek. Megcsonkult
családjaikkal egyetemben. Számbelileg is jól
megfogyatkozva.<o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: justify"><SPAN
style="mso-ansi-language: HU"> <o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: justify"><SPAN
style="mso-ansi-language: HU">Én szép családba, de akaratom ellenére is, már
ebbe a kétszeresen is zsivány világba érkeztem. Elnyomóink két marokkal fogták
torkainkat. A kommunista nyomulás és a román megszállás proletár markában
nyöszörögve érkeztem. De reménykedve vártak, megörvendtek nekem. Mert
családunkat vérveszteség érte, ezért fel kellett támadjunk épp születő
gyermekeinkben. Remélem, ez a pótlás évszázadok múlva is
meglesz.<o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: justify"><SPAN
style="mso-ansi-language: HU"> <o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: justify"><SPAN
style="mso-ansi-language: HU">Dacolni fogunk az idővel, akárcsak református
cintermünk öreg fái, amelyeket 1849-ben ültetett az akkori református lelkész:
Losontzi József. Annak tiszteletére, hogy a magyar hadsereg ostrommal bevette
Buda várát. Ezek a három nagy háborút és sok rendszerváltást eltűrő fák, abban
az évben fogantak, amikor a magyar nemzet költője elesett Segesvár mellett a
csatatéren. Ezért Petőfi Sándor emlékét is őrzik kegyelettel. Akinek dicső nevét
sok falumbeli hordozza azóta az elvénült időben.<o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: justify"><SPAN
style="mso-ansi-language: HU"> <o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: justify"><SPAN
style="mso-ansi-language: HU">Gondolom, őseim is ezért adták gyakran
gyermekeiknek ezt a nevet. A Kicsi utcában, ahol a porban mezítláb szaladgáltam,
s szép lassacskán felnőttem, igencsak népszerű volt ez a keresztnév. A tucatnyi
családi házból háromban a családapa és a fia is, ezt a nevet viseli. Mivel ezen
a helyen sok harmadik generációs fiúgyermek is erre a névre hallgatott, Sándor
napi rügyfakadáskor elég gyakran nótaszótól visszhangzott Nyárád martján
dülöngélő Kicsi utcám. Miközben zsákokban hoztuk az ünnepre a
meleget.<o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: justify"><SPAN
style="mso-ansi-language: HU"> <o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: justify"><SPAN
style="mso-ansi-language: HU">Jó volt ideszületni, ebbe a barátságos,
biztonságos, nótás kisfaluba és a meleg családi fészekbe. Jó volt háborúkban
elesett ősapáink porából feltámadni és ugyanott lenni, ahová valamikor a sors
őket vetette. Szeretettel körülvéve élni egy fájdalmasan kidőlt oszlop
sarjadásaként. Világra jövéssel gyógyítani az alig behegedt
sebeket.<o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: justify"><SPAN
style="mso-ansi-language: HU"> <o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: justify"><SPAN
style="mso-ansi-language: HU">Az első világháborúban negyven falumbeli ember
lelte halálát a csatatéren. Az 1926-ban leleplezett és a református templom
falán őrzött emléktáblán névrokonom neve is ott díszeleg. Aki a családjára
szakadó legelső román világban így már a tartóoszlop szerepét nem tölthette be.
Ezen tábla mellé 1974-ben jókora késéssel egy másik emlék is
felkerült.<o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: justify"><SPAN
style="mso-ansi-language: HU">Erre az emlékplakettre negyvennégy madarasi ember
neve van feljegyezve, akik mind idegen földön egy jeltelen sírba kerültek a
második világégés végeztével. Nagyapám is velük ment el. Istentiszteleteken
azért fogja unokakezemet.<o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: justify"><SPAN
style="mso-ansi-language: HU"> <o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: justify"><SPAN
style="mso-ansi-language: HU">Őseim neveit és tragikus tetteit magam előtt
görgetem. Örök talány marad számomra, hogy vajon melyik sors a hitelesebb? Élni
másodrangú emberként, megaláztatva saját szülőföldeden? Vagy pihenni valahol
csendben a jeltelen sírban? Tisztességből példát mutatva gyermekeidnek,
leszármazottaidnak.<o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: justify"><SPAN
style="mso-ansi-language: HU"><SPAN
style="mso-spacerun: yes"> </SPAN><o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: justify"><SPAN
style="mso-ansi-language: HU">Hajlongva tűrni álnok, hazug megszállóinknak? Vagy
megbékélt lélekkel nyugodni a márványtáblán ősi, tiszta templomod évszázadokat
tartó fehér falán.<o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: justify"><SPAN
style="mso-ansi-language: HU"> <o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: justify"><SPAN
style="mso-ansi-language: HU">Csonka családban élni: befele síró, fájó
keserűség. Hatalmas szívbéli fájdalom. Hála a Fennvalónak, én ezt soha, de soha
nem érezhettem. De megérezték örökre falumbeli atyámfiai: özvegyek, árvák,
gyermekeiket elveszítő, idősödő, fiaikat temető emberek.<o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: justify"><SPAN
style="mso-ansi-language: HU"> <o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: justify"><SPAN
style="mso-ansi-language: HU">Akik keservesen énekelték néhanapján
mulattságokon, hogy: „Hol vagytok székelyek, Erdélyt bíztam rátok? Mit is
szólanátok, elveszett hazátok.” Mert magyar feltámadást soha, de soha nem
érhettek meg. Pedig elveszített családtagjaik drága vére hűséggel áztatja az
anyaföldet. Árvákat hagyva maga helyett.<o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: justify"><SPAN
style="mso-ansi-language: HU"> <o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: justify"><SPAN
style="mso-ansi-language: HU">Hálát adok a sorsnak, hogy nem csonka családban
születtem. Hanem egyszerű, de két szülővel védett hajlékba, gerinces faluba, egy
csodás vidékre érkeztem. Ahol a szülők vállvetve gyötrődtek azért, hogy
jólétben, tisztességben felneveljék Isten ajándékaként érkező gyermekeiket.
Elesett nagyapák maradékait.<o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: justify"><SPAN
style="mso-ansi-language: HU"> <o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: justify"><SPAN
style="mso-ansi-language: HU">Gyermekeikbe oltva, hogy a sok véráldozat és a
számtalan elbukás ellenére mégis van feltámadás, magyar kikelet. Hisz
mindannyian feltámadunk újra és újra: utódainkban. Neveinket hordozó
gyermekeinkben.<o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: justify"><SPAN
style="mso-ansi-language: HU"> <o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: justify"><SPAN
style="mso-ansi-language: HU">Csíki Sándor<o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: justify"><SPAN
style="mso-ansi-language: HU"> <o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: justify"><SPAN
style="mso-ansi-language: HU">Megjelenés előtt az Európai Idő 2005/22.
számában.<o:p></o:p></SPAN></P></DIV></BODY></HTML>