<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML><HEAD>
<META http-equiv=Content-Type content="text/html; charset=iso-8859-2"></HEAD><BODY bgColor=#ffffff><BR>Kedves Kemecs,<BR><BR>Ha láttad Kis Istvánt táncolni Magyarlapádon akkor miért nem fejted ki bővebben a véleményed ?<BR><BR>-- Eredeti üzenet --<BR>
<DIV style="BACKGROUND: #e4e4e4; font-color: black"><B>Feladó: </B><A href="mailto:Pávai István <pavai@chello.hu>">Pávai István &lt;pavai@chello.hu&gt;</A></DIV>
<DIV><B>Címzett: </B><A href="mailto:lista@list.folkradio.hu">lista@list.folkradio.hu</A></DIV>
<DIV><B>Elküldve: </B>2005.08.16.&nbsp;&nbsp;22:50</DIV>
<DIV><B>Téma: </B>[Folklista] pontozó a legényesversenyen</DIV><BR><BR>Nem lehet a Folkrádió tallózóban olvashatóvá tenni a cikkeket, hogy mindeki<BR>értse, miről van szó?<BR>Pávai István <BR><BR>-----Eredeti üzenet-----<BR>Feladó: <A href="mailto:lista-bounces@listfolkradio.hu">lista-bounces@list.folkradio.hu</A><BR>[mailto:<A href="mailto:lista-bounces@list.folkradio.hu]">lista-bounces@list.folkradio.hu]</A> Meghatalmazó Kemecsei Gábor<BR>Küldve: 2005. augusztus 16. 20:09<BR>Címzett: <A href="mailto:lista@list.folkradio.hu">lista@list.folkradio.hu</A><BR>Tárgy: RE: [Folklista] pontozó a legényesversenyen<BR><BR>Kedves Jozsi!<BR>En olvastam az emliett cikket es nagyon erdekesnek tartottam, bar nem<BR>ertettem a temahoz. Mar akor sejtettem hogy lesz "utorezgese" Azota lattam<BR>Lapadon tancolni a kozonsegdijas Kiss Istvant is, es igy mar kezdtem sejteni<BR>mi lehetett a pontozo versenyen es mirol irt Fugedi Janos. <BR>Azota az uj Folkmagazinban olvastam a folytatast is Dr. Nagy Zoltan<BR>tollabol. Sajnos nem merek velemenyt formalni, mert nem voltam a versenyen<BR>es a tanchoz sem ertek, de sok tanulsagos dolgot olvastam mindket cikkben. <BR>Csak ajanlani tudom mindenkinek azzal, hogy a Te irasodnak is minden szavat<BR>joleso erzessel olvastam.<BR>Udv: kemecs<BR><BR><BR>&gt;-----Eredeti üzenet-----<BR>&gt;Feladó: <A href="mailto:lista-bounces@list.folkradio.hu">lista-bounces@list.folkradio.hu</A> <BR>&gt;[mailto:<A href="mailto:lista-bounces@list.folkradio.hu]">lista-bounces@list.folkradio.hu]</A> Meghatalmazó Szász József <BR>&gt;Árpád<BR>&gt;Küldve: 2005. augusztus 11. 13:40<BR>&gt;Címzett: <A href="mailto:lista@list.folkradio.hu">lista@list.folkradio.hu</A><BR>&gt;Tárgy: [Folklista] pontozó a legényesversenyen<BR>&gt;<BR>&gt;<BR>&gt;Sziasztok, az alábbiakban küldök egy friss, még meleg anyagot, <BR>&gt;kíváncsian várom az esetleges hozzászólásokat:<BR>&gt;<BR>&gt; A Korond-i Lorincz Lajos bátyánk mondotta volt egyszer egy kerek <BR>&gt;asztalbeszélgetés félén az éppen hozzászólni készülo fiatalembernek, <BR>&gt;miután az ifjú azzal vágott neki beszédének, hogy "én nem értek hozzá <BR>&gt;de elmondanám a véleményemet", hogy "hát, ha nem ért hozzá, akkor üljön <BR>&gt;is le".<BR>&gt; Ez a kis történet jut eszembe elolvasva Fügedi János "Pontozó a <BR>&gt;legényesversenyen" címu cikkét, melyben oly nagy szakértelemrol, <BR>&gt;hozzáértésrol tett bizonyságot, hogyha hozzá szeretnék szólni, bizony <BR>&gt;elég erosen fel kellene kötnöm a gatyámat, vagy esetleg üljek vissza én <BR>&gt;is a székembe. Jelen soraimmal jelzem, hogy makacs székely létemre <BR>&gt;mégis az állva maradást választottam és engedelmükkel elmondanám <BR>&gt;véleményemet, annál is inkább mivel a cikk írója tanú jelét adta <BR>&gt;vitázási szándékának.<BR>&gt; Mindenek elott szeretném jelezni, minden tiszteletem és elismerésem<BR>a <BR>&gt;tudomány és a tudományos munkát végzo emberek elott és mondandómat nem <BR>&gt;a hozzájuk való felnövésem, erofitogtatás érdekében, hanem a saját <BR>&gt;tapasztalataim megosztása miatt fogalmazom meg, remélve, hogy a <BR>&gt;tisztelt érdeklodo számára is hasznosíthatóvá válik.<BR>&gt; Véleményem szerint Fügedi János remekül írta le a pontozót, és <BR>&gt;elemezte a vele szorosan kapcsolódó formabeli, muködésbeli <BR>&gt;jelenségeket. Mindezt, a négy oldal ellenére is, tömören sikerült <BR>&gt;elénktárnia, és gondolom, még így is csupán egy ízelítonek szánta abból <BR>&gt;a rendkívül izgalmas és hálás feladatkörbol, amit a néptánccal való <BR>&gt;tudományos munka kiaknáz. Mélyen osztozom azzal a szomorú <BR>&gt;megállapításával,<BR>&gt;hogy: ". a táncpedagógia lenne azon a színvonalon, hogy észrevegye és <BR>&gt;tudatosítsa ezeket a részleteket, ha módszereket dolgozna ki <BR>&gt;tanításukra, ha mentené az értékeket, amíg még menthetok. Ha nem <BR>&gt;elégedne meg a mozdulatok legnyilvánvalóbb, közhelyszeru eloadásaival, <BR>&gt;hanem egy-egy tánc megismerésében elmélyülve a forma titkait <BR>&gt;fürkészné.".<BR>&gt;Abban is egyetértek, hogy ".az eredeti táncosok nagyon is tudatában <BR>&gt;vannak eloadásaik részleteinek..." és hogy a táncban minden egyes <BR>&gt;mozdulatnak, gondolatnak megvan a maga helye és értelme, funkciója, <BR>&gt;hogy ". e technikák táncaik alapelemei.".<BR>&gt;De, véleményem szerint ezek önmagukban nem képesek eloadásaik sajátos <BR>&gt;ízét és különlegességét megadni. Az értelem, a tudat, a racionalitás <BR>&gt;nem tudja felvenni a mindenség szerepét. Nem tudja biztosítani a <BR>&gt;fennmaradást, az életet. Hiszen akkor elég lenne egy kello adattal, <BR>&gt;logikai sémával feltöltött számítógép, robot és eloadná a különbözo <BR>&gt;táncokat típusra, falura, sot eloadó egyéniségekre lebontva. És <BR>&gt;fokozatosan újabb és újabb verziókkal töltenénk fel, ami miatt esetleg <BR>&gt;életszagúvá tetszeleghet (hiszen változik idorol-idore ugyebár), de nem <BR>&gt;nehéz elképzelni annak látványát, hogy milyen ürességet hordozna <BR>&gt;magával.<BR>&gt;E tudatosság összekuszált hálójából, fura módon tudatossággal <BR>&gt;kikuszálódva (hogy Fügedi állításait megerosítsem) láthatjuk, hogy <BR>&gt;igenis a technikai tudás mellett szükség van valami másra is, ahhoz <BR>&gt;hogy megteremtsük és megélhessük a tánc és táncolás örömét, szépségét, <BR>&gt;vagyis hogy élové tegyük. És mi az az egyéb? No, ezt szeretném én is <BR>&gt;megtalálni, és erre kapóra jött éppen a cikkben említett közönségdíjas, <BR>&gt;valamint a másik két táncos eloadása. Itt is leszögezném, hogy nem <BR>&gt;kívánom sem egyik, sem másik táncos fölött az ítélkezo bíró szerepét <BR>&gt;felvenni, nem is vagyok abban a helyzetben, egyszeruen csak a <BR>&gt;gondolataim összefogása érdekében szeretném mégis felhasználni <BR>&gt;kísérleti alanyokként, illusztrációként. Ezúton is elnézést kérek <BR>&gt;tolük. Tisztelettel kérem, ne vegyék magukra, hisz a gondolataimról van <BR>&gt;csupán szó, és nem az abszolút igazságról.<BR>&gt;Az én szememben, Fügedi észrevételeit is használva, egyfelol valóban <BR>&gt;két igencsak helyre tett mozdulatokat eloadó táncos, másfelol pedig egy <BR>&gt;esetlegesen nem annak a mércének megfelelni vágyó, és voltaképp ezeket <BR>&gt;nem is teljesíto táncos jelenik meg. És én nem helyezném oket a nyertes <BR>&gt;- vesztes, jó - rossz, hiteles - nem hiteles kategóriába, hanem az <BR>&gt;erényeiket, a kéznyújtásaikat fogadnám el. Hisz amit nem tudott az <BR>&gt;egyik nyújtani, megkaphattuk a másiktól. Például, azt az élni akarást, <BR>&gt;életerot elsosorban az igencsak leírt táncostól kaphattuk. És ezt <BR>&gt;semmiképp nem nevezném erofeszítésnek, giccsnek, paródiának, hanem <BR>&gt;forrásnak, energiasugárzónak, amibol csak úgy árad a szeretet, az öröm, <BR>&gt;amivel minket szeretne megszólítani. Velünk közösen ünnepelni. Az is <BR>&gt;igaz, hogy ez nem teljesen felhotlen, mint ahogyan az sem, ahogyan a <BR>&gt;másik két táncos is kitárulkozott. Hisz nem éreztem, hogy a pontozóra <BR>&gt;való ráérzésen és annak megértésén kívül bármit is szeretnének velünk. <BR>&gt;Velünk, mint nézokkel. Értünk és értük.<BR>&gt;Mintha csak úgy meglennének magukban, és kész. Miért az egész? <BR>&gt;A versenyért? A figurákért? A ritmusért? Az eszközökért? <BR>&gt;Bármennyire is szépek, ha nincs kivel megosztani, megélni nem tudom mit <BR>&gt;ér. Mit ér a tudomány önmagában? Szeretném elhinni és megélni, hogy a <BR>&gt;tudomány nem a tudomány fejlodéséért van, hanem értünk. Magunkért. A <BR>&gt;földön való boldogulásunkért. Az élet öröméért. Hát nem errol szól a <BR>&gt;tánc? A muzsika? Az emberi élet? Úgyhogy nem elég érezni és érteni, meg <BR>&gt;is kell szólítani egymást, és nem elég megszólítani, de tudni is kell, <BR>&gt;mit szeretnénk. És ekkor érthetjük meg egymást és kerülhetünk <BR>&gt;kapcsolatba egymással, ami úgy az eloadó-muvészetben, mint a hétköznapi <BR>&gt;életben bizony hiányán van.<BR>&gt;<BR>&gt;Szász József<BR>&gt;Budapest, 2005-08-11<BR><BR>

<br>_________________________________________
<br>TANDÍJMENTES SZAKKÉPZÉSEK ÉRETTSÉGI UTÁN!<br>Nem sikerült a felvételid? Szeretnél még 1-2 évig diák maradni? Tanulj tovább az ATALANTA államilag elismert közép- és felsőfokú szakképzésein!<a href="http://ad.adverticum.net/click.prm?zona=2201&kampany=126372&banner=67982">www.atalanta.hu</a></BODY></HTML>