<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML><HEAD>
<META http-equiv=Content-Type content="text/html; charset=windows-1252">
<META content="MSHTML 6.00.2900.2722" name=GENERATOR>
<STYLE></STYLE>
</HEAD>
<BODY bgColor=#ffffff>
<DIV><FONT size=2>
<DIV><FONT size=4>A levél egy ékezetes és egy ékezet nélküli változatban
olvasható!</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4>
<DIV><FONT size=4>A level egy ekezetes es egy ekezet nelkuli valtozatban
olvashato!</FONT></DIV></FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4></FONT> </DIV>
<DIV><FONT size=4>Kedves listatagok, dudások, és a dudazene iránt
érdekl<FONT size=4><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt; FONT-FAMILY: 'Comic Sans MS'; mso-bidi-font-size: 12.0pt"><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt; FONT-FAMILY: 'Comic Sans MS'; mso-bidi-font-size: 12.0pt"><FONT
size=4>ő</FONT></SPAN></SPAN>dő</FONT><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt; FONT-FAMILY: 'Comic Sans MS'; mso-bidi-font-size: 12.0pt">
<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office"
/><o:p></o:p></SPAN>barátaim!</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4></FONT> </DIV>
<DIV><FONT size=4>Június elejétől egy hónapot töltöttem Romániában az immár
nyolcadik éve húzódó csángó-magyar dudás-kutatásom eddig kimaradt falvainak
felkeresésével! </FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4>Kitűzött célom Moldvában néhány eddig "mell<SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt; FONT-FAMILY: 'Comic Sans MS'; mso-bidi-font-size: 12.0pt"><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt; FONT-FAMILY: 'Comic Sans MS'; mso-bidi-font-size: 12.0pt"><FONT
size=4>ő</FONT></SPAN></SPAN>zött" falu látogatása, valamint a Tatros völgyében,
és a Gajcsána környékén valaha élt dudások emlékének felkutatása volt.
</FONT><FONT size=4>A céljaimat képező településeket környező völgyek
falvait évekkel korábban alaposan átfésültem, és
ezen településeken még ma is élő dudásról már
nem tudtak . Valószínűtlennek tartottam hogy újabb <FONT
size=4>magyar dudásra akadhatnék, u</FONT>tam tehát
afféle önmegnyugtatásnak szántam. D</FONT><FONT size=4>e ez az út is csak
úgy mint a korábbiak* meglepetéssel szolgált, méghozzá nem is
akármilyennel. </FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4>Már harmadik hete jártam Moldvát amikor is
eljutottam a legdélebbi csángó településre Vizantára. Bíztam abban hogy itt
valami újat tapasztalhatok, mivel a település a "világ végén" van, és a környék
híres a román csimpolyosairól.</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4>A falu határában az első szembejövő lelket
megszólítottam, és a helyi hangszeres hagyományokról érdeklődtem az idős
embertől. Amikor a csimpolyra terelődött a szó az illető válasza az volt hogy
neki van három eladó! Először nem értettem miről beszél, mi van neki három
eladó!</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4></FONT> </DIV>
<DIV><FONT size=4>A helyi csimpolykészitő-csimpolyos Csobotáru András
fogadott Vizánta hatarában! Erre nem voltam felkészülve.</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4></FONT> </DIV>
<DIV><FONT size=4>Mint hamarosan kiderült sógorától, Atomi Miklostól (72)
tanulta a csimpolyozást, aki ma is él, de nincs jó egészségben. Atomi
édesapjáról mint kitűnő furulyásról a helyi mokány pásztorok is nagy
tisztelettel beszéltek . </FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4>Soha gyüjtő nem kereste fel őket, mivel a falu távol esik a
népszerű folk-turista célpontoktól, és a moldvai hangszeres zenére
öszpontosító kutatók figyelmét valahogy elkerülték ezek a zenészek.
</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4>Az eladó csimpolyok sem valami városi zenész, hanem egy
"oláh csobán" rendelésére készültek, aki szerencsémre nem érkezett meg a
hangszerekért, tehát megvásárolhattam azokat. Igy három hangszert hasonlíthatok
össze ugyanattól a készítőtöl, részletesebben tanulmányozhatom, pontosabban
meghatározhatom az elkészítés módját, stb.</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4></FONT> </DIV>
<DIV><FONT size=4>A vizántai "dudások" nyolc játszólyukú csimpolyon játszanak.
</FONT><FONT size=4>Fontosnak tartom felhívni a figyelmet arra, hogy az eddig
tudott, a moldvai csángók által használt két
duda-típus újabb hangszerrel bővül, a vizántai 8 játszólyukú
csimpollyal. Fénykép a hangszerről: </FONT><FONT size=4><FONT size=2><A
href="http://www.baratsag.com/journal/announcements.htm">http://www.baratsag.com/journal/announcements.htm</A></FONT></DIV>
<DIV>
<DIV><FONT size=4></FONT> </DIV>
<DIV><FONT size=4>A negyedmilliós moldvai magyar csángóság zenészei a XXI.
század elején még három külömböző féle dudát tartottak
kézben!</FONT></DIV></FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4></FONT> </DIV>
<DIV><FONT size=4>Ezek a hangszerek: </FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4> a "sip" a magyar
dudával egyező felépítésű hangszer (Nagypatak, Klézse,
Külső-rekecsin)</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4> a hat játszólyukú
csimpoly (Ploszkucén)</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4> a nyolc
játszólyukú csimpoly ( Vizánta)</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4></FONT> </DIV>
<DIV><FONT size=4></FONT> </DIV>
<DIV><FONT size=4>A nyolc játszólyukú csimpolyról bővebben is írnék. Ez a
csimpoly típus Bákó megye délnyugati részén, valamint Vráncsa megyében és
attól délre a Kárpátok keleti lejtőjének völgyeiben a román falvakban
elterjedt. A hangszerek a sípszár formájában a játszólyukak száma alapján
a bolgáriai dudákkal mutatnak rokonságot, de a csimpolyokon nem
ismerik a "bolhalyukat", ami a dallam hangjainak vibrálására vagy ezen
hangok fél hangal való emelésére szolgál. A basszus cső vagy burdon két darabból
készül. </FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4>Csobotáru saját maga készíti hangszerét, ami a
csángó-magyaroknál egyedülálló. </FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4>Különösen érdekes a csimpoly elkészítésének módja, mivel
az illető az erdőben a csimpolynak való tökéletes bodza-ágakat,
csöveket kiválogatja, majd szinte megmunkálás nélkül szereli össze
azokat hangszernek. A bodza csöveket kitisztítja, szárítja, a </FONT><FONT
size=4>kérgét lehámozza, majd méretre vágja, a sípszárra a lyukakat
ráégeti. Ekkor a famunka lényegében elkészült. A sípoknak nádat használ. A
bőrt sózza majd két hétre savóban áztatja amitől a tömlő megpuhul, amiután
az kész lesz a bekötésre. Egy hangszer elkészítése 3-4 napi munka, a
szárítási időket nem beszámítva.</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4>
<DIV><FONT size=2></FONT> </DIV>
<DIV><FONT size=4> Az elkészítést illetően az Európában
készült dudák egyik legegyszerübbikével találkozhatunk Vizántában.
</FONT></DIV></FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4></FONT> </DIV>
<DIV><FONT size=4>Utam további dudás eredményeiről későbbi levelemben
írok.</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4></FONT> </DIV>
<DIV><FONT size=4>Szomorú hírrel zárom levelem. Június 9-én elhunyt Dima Mihály
(1926-2005) a ploszkucéni csimpolyos. </FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4>Nyogodjon békében. </FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4></FONT> </DIV>
<DIV><FONT size=4>Üdvőzlettel:</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4>Tobak Ferenc</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4>
<DIV><FONT size=4>Fort Bragg CA 2005. augusztus 12.</FONT></DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV>* az 1998-as, és 1999-es útjaimról Juhász Katalin tollából jelent meg
tudósítás a magyarországi "folkMAGazin"-ban (1999/4, 2000/1) . 2001-ben az
Agócs G. szerkesztette "A duda, a furulya és a kanásztülök" című
tanulmánykötetben megjelent írásom a moldvai dudásokról "Fújják és
táncolnak utána" címmel.</DIV></FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4></FONT> </DIV>
<DIV><FONT size=2><A
href="http://www.baratsag.com/journal/announcements.htm"></A></FONT> </DIV>
<DIV>
<DIV><FONT size=4></FONT> </DIV>
<DIV><FONT size=4></FONT> </DIV>
<DIV><FONT size=4>Kedves listatagok dudasok, es a dudazene irant
erdeklodo barataim!</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4></FONT> </DIV>
<DIV><FONT size=4>Junius elejetol egy honapot toltottem Romaniaban az immar
nyolcadik eve huzodo csango-magyar dudas-kutatasom eddig kimaradt falvainak
felkeresesevel! </FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4>Kituzott celom Moldvaban nehany eddig "mellozott" falu
latogatasa, valamint a Tatros volgyeben, es a Gajcsana kornyeken valaha elt
dudasok emlekenek felkutatasa volt. </FONT><FONT size=4>A celjaimat kepezo
telepuleseket kornyezo volgyek falvait evekkel korabban alaposan
atfesultem, es ezen telepuleseken meg ma is elo dudasrol mar
nem tudtak . Valoszinutlennek tartottam hogy ujabb <FONT
size=4>magyar dudasra akadhatnek, u</FONT>tam tehat
affele onmegnyugtatasnak szantam. D</FONT><FONT size=4>e ez az ut is csak
ugy mint a korabbiak meglepetessel szolgalt, meghozza nem is akarmilyennel.
</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4>Mar harmadik hete jartam Moldvat amikor is
eljutottam a legdelebbi csango telepulesre Vizantara. Biztam abban hogy itt
valami ujat tapasztalhatok, mivel a telepules a "vilag vegen" van, es a kornyek
hires a roman csimpolyosairol.</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4>A falu hataraban az elso szembejovo lelket
megszolitottam, es a helyi hangszeres hagyomanyokrol erdeklodtem az idos
embertol. Amikor a csimpolyra terelodott a szo az illeto valasza az volt hogy
neki van harom elado! Eloszor nem ertettem mirol beszel, mi van neki harom
elado!</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4></FONT> </DIV>
<DIV><FONT size=4>A helyi csimpolykeszito-csimpolyos Csobotar Andras
fogadott Vizanta hataraban! Erre nem voltam felkeszulve.</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4></FONT> </DIV>
<DIV><FONT size=4>Mint hamarosan kiderult sogoratol Atomi Miklostol (72) tanulta
a csimpolyozast, aki ma is el, de nincs jo egeszsegben. Atomi edesapjarol mint
kituno furulyasrol a helyi mokany pasztorok is nagy tisztelettel
beszeltek . </FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4>Soha gyujto nem kereste fel oket, mivel a falu tavol esik a
nepszeru folk-turista celpontoktol, es a moldvai hangszeres zenere
oszpontosito kutatok figyelmet valahogy elkerultek ezek a zeneszek.
</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4>Az elado csimpolyok sem valami varosi zenesz, hanem egy
"olah csoban" rendelesere keszultek, aki szerencsemre nem erkezett meg a
hangszerekert, tehat megvasarolhattam azokat. Igy harom hangszert hasonlithatok
ossze ugyanattol a keszitotol, reszletesebben tanulmanyozhatom,
pontosabban meghatarozhatom az elkeszites modjat, stb.</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4></FONT> </DIV>
<DIV><FONT size=4>A vizantai "dudasok" nyolc jatszolyuku csimpolyon jatszanak.
</FONT><FONT size=4>Fontosnak tartom felhivni a figyelmet arra, hogy a 8
jatszolyuku csimpollyal a moldvai csangok altal eddig hasznalt ket
duda-tipus ujabb hangszerrel bovul. </DIV>
<DIV>
<DIV><FONT size=2><FONT size=4>Fenykep a hangszerrol</FONT>: <A
href="http://www.baratsag.com/journal/announcements.htm">http://www.baratsag.com/journal/announcements.htm</A></FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4></FONT> </DIV>
<DIV><FONT size=4>A negyedmillios moldvai csangosag a XXI. szazad elejen meg
harom kulombozo fele dudat tartott kezben!!!</FONT></DIV></FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4></FONT> </DIV>
<DIV><FONT size=4>Ezek a hangszerek: a "sip" a magyar dudaval egyezo felepitesu
hangszer (Nagypatak, Klezse, Kulso-rekecsin)</FONT></DIV>
<DIV><FONT
size=4>
a hat jatszolyuku csimpoly (Ploszkucen)</FONT></DIV>
<DIV><FONT
size=4>
a nyolc jatszojuku csimpoly ( Vizanta)</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4></FONT> </DIV>
<DIV><FONT size=4></FONT> </DIV>
<DIV><FONT size=4>A nyolc jatszojuku csimpolyrol bovebben is irnek. Ez a
csimpoly tipus Bako megye delnyugati reszen, valamint Vrancsa megyeben es
attol delre a Karpatok keleti lejtojenek volgyeiben a roman falvakban
elterjedt. A hangszerek a sipszar formajaban a jatszojukak szama alapjan a
balkani dudakkal mutatnak rokonsagot, de a csimpolyokon nem ismerik a
"bolhalyukat", ami a dallam hangjainak vibralasara vagy ezen hangok fel
hangal valo emelesere szolgal. A basszus cso vagy burdon ket darabbol
keszul.</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4>Csobotaru sajat maga kesziti hangszeret, ami a
csango-magyaroknal egyedulallo. </FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4>Kulonosen erdekes a csimpoly elkeszitesenek modja, mivel
az illeto az erdoben a csimpolynak valo tokeletes bodza agakat,
csoveket kivalogatja, majd szinte megmunkalas nelkul szereli ossze
azokat hangszernek. A bodza csoveket kitisztitja, szaritja, a </FONT><FONT
size=4>kerget lehamozza, majd meretre vagja, a sipszarra a lyukakat
raegeti. Ekkor a famunka lenyegeben elkeszult. A sipoknak nadat
hasznal. A bort sozza majd ket hetre savoban aztatja amitol a tomlo
megpuhul, amiutan az kesz lesz a bekotesre. Egy hangszer elkeszitese
3-4 napi munka, a szaritasi idoket nem beszamitva.</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4>
<DIV><FONT size=2></FONT> </DIV>
<DIV><FONT size=4>Az elkeszitest illetoen az Europaban keszult dudak
egyik legegyszerubbikevel talalkozhatunk Vizantaban. </FONT></DIV></FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4></FONT> </DIV>
<DIV><FONT size=4>Utam tovabbi dudas eredmenyeirol kesobbi levelemben
irok.</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4></FONT> </DIV>
<DIV><FONT size=4>Szomoru hirrel zarom levelem. Junius 9-en elhunyt Dima Mihaly
(1926-2005) a ploszkuceni csimpolyos. </FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4>Nyogodjon bekeben. </FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4></FONT> </DIV>
<DIV><FONT size=4>Tobak Ferenc</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4>Fort Bragg CA. 2005. augusztus 12. </FONT></DIV>
<DIV><FONT size=4></FONT> </DIV>
<DIV>* az 1998-as, és 1999-es utjaimrol Juhasz Katalin tollabol jelent meg
tudositas a magyarorszagi "folkMAGazin"-ban (1999/4, 2000/1). 2001-ben az Agocs
G. szerkesztette "A duda, a furulya es a kanasztülök" cimu tanulmanykötetben
megjelent irasom a moldvai dudasokrol "Fujjak es tancolnak utana"
cimmel.</DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV><FONT size=2></FONT> </DIV></DIV></FONT></DIV></BODY></HTML>