<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML><HEAD>
<META http-equiv=Content-Type content="text/html; charset=iso-8859-2">
<META content="MSHTML 6.00.2800.1400" name=GENERATOR>
<STYLE></STYLE>
</HEAD>
<BODY bgColor=#ffffff>
<DIV><FONT face=Arial size=2>Barátaim!</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2>Én egyszer mentem az Astoria aluljárójában és a
(csíkos!) tarisznyámból kikandikált a hosszifuruglám. Odaléptem a jegyárúsító
papához, és jegyet kértem. Az öreg így szólított meg a hosszira mutogatva:
</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2>– Uram, ez netalán egy hangszer?</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2>– Igen, hosszifurugla. - mondtam némi
jóérzéssel, hogy valaki figyelmét egyáltalán felkeltik az
ilyenek.</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2>– És ön netán ennek a művésze?</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2>És erre csak egy bizonytalan "Hát..." tudott
kimászni belőlem, hiszen ez így nékem annyira abszurdnak tűnik: "Agócs Gergely
hosszifuruglaművész". Hát nem röhely? Én biztosan nem tartom magam művésznek a
szó polgári, illetve városi értelmében. Ebben az olvasatban ugyanis a művész az,
aki alkalmazásban</FONT> <FONT face=Arial size=2>áll valamilyen
intézménynél (pl. színház, rádió, operaház, stb.), vagy szabadúszóként megél a
művészetéből (írók, festőművészek, filmrendezők, stb.). Nomármost: én nem
ismerek a mai magyar népzenei palettán olyan, saját markáns előadói profillal
kocertező zenekart, melynek minden tagja abból élne, hogy az adott zenekarban
muzsikál. (A hivatásos néptáncegyüttesek kísérőzenekarainak kocertező funkciója
alkalmi jellegű.) Egy-egy előadó persze akad, aki nem kényszerül másféle munkát
vállalni, de ezek ritka kivételek (most utánaszámoltam, kb hat ilyet ismerek az
egyész országban). Ha pedig a művészeteket az esztétikum oldaláról ítéljük meg,
az független az előadói kvalitásoktól, hiszen a Fehér László
balladája, mint alkotás nem attól szép, hogy azt valaki szépen is énekli,
ugye... A művésziség megítélésében egy francia művészettörténész, René Berger
megállapítását tartom mérvadónak, miszerint "A művészet nem arra való, hogy
kápráztasson, hanem arra, hogy eszméltessen..." (ez ott részeletesebben van
kifejtve, de most a lényeg elég, lásd: R.B. A festészet felfedezése - A látás
művészete, 16. o.). Úgy vélem, ez a mozzanat a leglényegesebb
ismérve a művészetnek, és legfontosabb vezéreszméje kell, hogy legyen
a művésznek. Eszerint a művész azért él az önkifejezés művészi
eszközeivel, mert el akar valami olyat mondani, amire a köznapi nyelvi eszközök
nem elegendőek. Hozzáteszem, az önkifejezés igénye ez a különleges,
izgalmas késztetés, általában olyan személyiségben fejlődik ki, akinek
eleve van valamilyen mondanivalója. </FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2> Mindent összevetve nem gondolom,
hogy ha a népművészeti alkotások áttevődnek a folklórból a folklorizmusba,
azaz hogy a hagyományőrző ("survival") előadóktól megtanulnak valamit
a városi ("revival") mozgalmárok, ellől már az művészetnek számítana, és -
következésképpen - én annak okán lennék művész, mert Pista bácsitól
megtanultam dudálni, és ezzel fellépek a Fonóban. Ez lehet, hogy önmagában
dícséretes, vagy hasznos, de az esztétikai értékítélet, vagy az előadói
minősítés szempontjából mellékes. A népművész kategóriát pedig egy rosszul
megfogalmazott, pejoratív felhangoktól terhes találmánynak tartom, és úgy
vélem, hogy a mai magyar társadalmi olvasata szerint leginkább az
életművész, dilettáns, amatőr, vagy álművész fogalmakkal áll
rokonságban. Kérem, ezért ne használjuk.</FONT></DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2>Határtalan bizalommal</FONT></DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2>Agócs Gergely</FONT> </DIV>
<BLOCKQUOTE dir=ltr
style="PADDING-RIGHT: 0px; PADDING-LEFT: 5px; MARGIN-LEFT: 5px; BORDER-LEFT: #000000 2px solid; MARGIN-RIGHT: 0px">
<DIV style="FONT: 10pt arial">----- Original Message ----- </DIV>
<DIV
style="BACKGROUND: #e4e4e4; FONT: 10pt arial; font-color: black"><B>From:</B>
<A title=endre.kiraly@hp.com href="mailto:endre.kiraly@hp.com">Kiraly,
Endre</A> </DIV>
<DIV style="FONT: 10pt arial"><B>To:</B> <A title=lista@list.folkradio.hu
href="mailto:lista@list.folkradio.hu">Folklista a Folkrádió levelező
listája</A> </DIV>
<DIV style="FONT: 10pt arial"><B>Sent:</B> Friday, February 04, 2005 2:29
PM</DIV>
<DIV style="FONT: 10pt arial"><B>Subject:</B> [Folklista] Művész-e a
népzenész?</DIV>
<DIV><BR></DIV>
<DIV dir=ltr align=left><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN
class=524251313-04022005>Persze, hogy az. Legalábbis a mai városi népzenészek.
</SPAN></FONT></DIV>
<DIV dir=ltr align=left><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN
class=524251313-04022005>Népművészek.</SPAN></FONT></DIV>
<DIV dir=ltr align=left><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN
class=524251313-04022005></SPAN></FONT> </DIV>
<DIV dir=ltr align=left><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN
class=524251313-04022005>Pedig azok, akiket mi ma a legnagyobb "művészeknek"
tartunk, igazából egyáltalán nem tartják és pláne
nem tartották magukat művésznek. Azt se tudták, mi az. Jól tudtak
zenélni, és ebből úgy-ahogy megéltek. A szépen éneklő "adatközlőink"
se művészek. És a furulyázó, faragó pásztorember se tartotta magát művésznek.
Mesterség volt, meg időtöltés, nem művészet.</SPAN></FONT></DIV>
<DIV dir=ltr align=left><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN
class=524251313-04022005></SPAN></FONT> </DIV>
<DIV dir=ltr align=left><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN
class=524251313-04022005>Aki pedig a mai világban szépen,
autentikusan énekelve, játsszva, faragva, díszítve bánik ezzel az
örökséggel, az MŰVÉSZ.</SPAN></FONT></DIV>
<DIV dir=ltr align=left><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN
class=524251313-04022005></SPAN></FONT> </DIV>
<DIV dir=ltr align=left><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN
class=524251313-04022005>Érdekes, de ez így van.</SPAN></FONT></DIV>
<DIV dir=ltr align=left><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN
class=524251313-04022005></SPAN></FONT> </DIV>
<DIV dir=ltr align=left><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN
class=524251313-04022005>Endre</SPAN></FONT></DIV>
<DIV dir=ltr align=left><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN
class=524251313-04022005></SPAN></FONT> </DIV>
<DIV dir=ltr align=left><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN
class=524251313-04022005></SPAN></FONT> </DIV>
<DIV dir=ltr align=left><FONT face=Arial color=#0000ff size=2><SPAN
class=524251313-04022005></SPAN></FONT> </DIV><BR>
<DIV class=OutlookMessageHeader lang=en-us dir=ltr align=left>
<HR tabIndex=-1>
<FONT face=Tahoma size=2><B>From:</B> lista-bounces@list.folkradio.hu
[mailto:lista-bounces@list.folkradio.hu] <B>On Behalf Of </B>Fehér
Anikó<BR><B>Sent:</B> Friday, February 04, 2005 2:02 PM<BR><B>To:</B>
Folklista a Folkrádió levelező listája<BR><B>Subject:</B> Re: [Folklista]
Táncos Politika<BR></FONT><BR></DIV>
<DIV></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2>Kedves József, igen, Mozart élete nagy részében
másoknak megfelelendő írta a zenéit. Üdv.: Anikó</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2>(Rossz volt a példa!)</FONT></DIV>
<BLOCKQUOTE dir=ltr
style="PADDING-RIGHT: 0px; PADDING-LEFT: 5px; MARGIN-LEFT: 5px; BORDER-LEFT: #000000 2px solid; MARGIN-RIGHT: 0px">
<DIV style="FONT: 10pt arial">----- Original Message ----- </DIV>
<DIV
style="BACKGROUND: #e4e4e4; FONT: 10pt arial; font-color: black"><B>From:</B>
<A title=SzaszJ@olajterv.hu href="mailto:SzaszJ@olajterv.hu">Szász József
Árpád</A> </DIV>
<DIV style="FONT: 10pt arial"><B>To:</B> <A title=lista@list.folkradio.hu
href="mailto:lista@list.folkradio.hu">Folklista a Folkrádió levelező
listája</A> </DIV>
<DIV style="FONT: 10pt arial"><B>Sent:</B> Friday, February 04, 2005 11:55
AM</DIV>
<DIV style="FONT: 10pt arial"><B>Subject:</B> RE: [Folklista] Táncos
Politika</DIV>
<DIV><BR></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2><SPAN class=828464610-04022005>A művészet nem
valamely zsűriző bizottság számára születik. Gondoiljatok bele: Mozart azért
írt olyan zenét, hogy valakinek az ízlésének megfeleljen? Hát senki sem. A
művész a benne megszületett jeleket fordítja le mások számára
elérhető módon. És a publikum reagálására nagyon is kiváncsi, mert abból
látja meg a környezete befogadási felületeit. Ez jelenti
a gyakorlatot az elmélete számára. És az elmélet a gyakorlattal jöhet
le a földre és működhet a rendeltetésnek megfelelően.</SPAN></FONT></DIV>
<DIV><FONT face="Times New Roman CE">Szász József</FONT>
</DIV></BLOCKQUOTE></BLOCKQUOTE></BODY></HTML>