<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML><HEAD>
<META http-equiv=Content-Type content="text/html; charset=iso-8859-1">
<META content="MSHTML 6.00.2800.1400" name=GENERATOR>
<STYLE></STYLE>
</HEAD>
<BODY bgColor=#ffffff>
<DIV><FONT face="Book Antiqua"><STRONG>Kedves listások!</STRONG></FONT></DIV>
<DIV><FONT face="Book Antiqua"></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face="Book Antiqua"> Előrebocsájtom, hogy nem én
találtam fel a melegvizet.</FONT></DIV>
<DIV><FONT face="Book Antiqua"> A felvetett témában viszont
szerénytelenül szeretném megosztani veletek a nézeteimet. Szerénytelenül azért,
mert leginkább a saját tapasztalatom, sokszor saját károm vezetett ezen
felismerésekig, így aztán szentenciaként szűrődtek le bennem, itt pedig
változatlan formában szeretném elétek tárni. Ha valaki érzékenységét ez a
tankönyv-stílus sérti, bocs. (Bárkivel szívesen kelek értelmes vitára.)
</FONT></DIV>
<DIV><FONT face="Book Antiqua"></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face="Book Antiqua"> A mindmáig egyetlen
ismert Világban az utánzás hozta létre a kultúraként számontartott
jelenségcsoportot. (Ezt most nem boncolgatom tovább, vegyétek
alaptételnek.) Minden tanulási folyamat legalapvetőbb lényege az utánzás.
Képzelem, mit mondott volna a matekos tanténi, ha a háromszöget nem
<STRONG>utánzás útján</STRONG> háromszögletűnek, hanem négyszögletűnek rajzoltam
volna csak azért, mert az ízlésem, vagy az ösztöneim, az egyéni lelki alkatom,
vagy a művészi kifejezés igénye azt olyannak láttatja velem. Persze,
rajzolhatom én azt négyszögletűnek is, csak az már akkor nem
háromszög. Annak ugyanis kötött a formája, hogy úgy mondjam, annak is
stílusa van, amitől eltérni lényeges szempontok miatt tilos. Hát így van ez a
széki, meg az egyéb zenével is. A Széken rögzített népzenei hangfelvételek,
leírások, népzenei lejegyzések összessége ismeretében viszonylag biztos
kézzel (ill. füllel) meghatározható a csakis Székre jellemző zenei
kifejezésmódnak a stílusa. Minél több széki felvételt hallgatsz, annál
inkább el tudod különíteni a széki stíluselemeket az előadó egyéni invenciója,
lelki alkata, tehetsége, életkori, nemi, és egyéb sajátosságai (hangszín,
artikuláció, stb.), illetve a gyűjtés körülményei által meghatározott elemektől.
Ha már tehát elemezni akarjuk egy falu, tájegység, korszak, stb. kultúráját,
akkor a <STRONG>stíluselemek </STRONG>különválasztása és tanulmányozása a
célravezető. Persze, az ilyen tudatosság nélkül is meg lehet tanulni
bármilyen stílusban biztonsággal mozogni. Leülök, éjt nappallá téve hallgatom a
széki (vagy bármilyen más) zene felvételeit, sűrűn elzarándokolok az adott
szocio-kulturális környezetbe, kiköltözök Székre, stb., semmit nem elemzek,
csak megpróbálok feltöltődni az őserővel, a hely szellemével, ki
hogyan nevezi. </FONT></DIV>
<DIV><FONT face="Book Antiqua"> Fontos tudatosítani, hogy
mindkét módszer elvezethet oda, hogy felismerhető lesz, kinek az egyéni
előadásmódja hatott ránk a legjobban. És akkor mi van? A Világ legtermészetesebb
dolga, hogy a szemlélődés során egy-egy jellegzetes kifejezésmód jobban magával
ragad, mint a másik, egyes előadók "nem fognak meg", mások példaképekké
válnak. Üssetek fel egy irodalom-tankönyvet, vagy bármilyen
művészettörténeti értekezést. Az egyes alkotók művészetének értékelése egyébről
sem szól, min hogy kik, mikor, hogyan hatottak a szerző egyéni stílusának a
kialakulására. </FONT></DIV>
<DIV><FONT face="Book Antiqua"> A népzene, és egyáltalán, a
hagyományos kultúra viszont abban a speciális helyzetben van, hogy a benne
fogant "alkotások" többségének az esztétikai funkciókon túl egyéb,
társadalmi, lélektani, identitásmeghatározó, sőt, rituális, vagy erotikus
funkciói is lehetnek. Ha mindezeket tudatosítjuk, és a tánczenét pl. tánckíséret
funkcióban (is) használjuk, akkor még közelebb kerültünk az organikus kulturális
állapothoz. És ebből a szempontból az se baj, ha a CD-lemezeinken nem csak
"egy az egyben" táncrendeket és "gyűjtési folyamatokat", hanem a zenehallgatás
képzelt körülményeihez (azaz egy következő funkcióhoz)
igazított, tudatosan szerkesztett összeállításokat is muzsikálunk. És ehhez
az adott falu, vag tájegység stílusán egy millimétert se kell változtatnunk. De
nem is szabad, mert a stílus – amíg a produkciót népzenének nevezzük –
szent és sérthetetlen. </FONT></DIV>
<DIV><FONT face="Book Antiqua"> Ha meg kitalálunk egyéb
neveket (world, etno, folk, vagy bármi), akkor mindenki azt csinál, amit akar,
meg amit tud.</FONT></DIV>
<DIV><FONT face="Book Antiqua"></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face="Book Antiqua">Határtalan jóindulattal</FONT></DIV>
<DIV><FONT face="Book Antiqua"></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face="Book Antiqua">Agócs Gergely</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2></FONT> </DIV>
<DIV>----- Original Message ----- </DIV>
<BLOCKQUOTE
style="PADDING-RIGHT: 0px; PADDING-LEFT: 5px; MARGIN-LEFT: 5px; BORDER-LEFT: #000000 2px solid; MARGIN-RIGHT: 0px">
<DIV
style="BACKGROUND: #e4e4e4; FONT: 10pt arial; font-color: black"><B>From:</B>
<A title=annamari_albert@yahoo.com
href="mailto:annamari_albert@yahoo.com">Annamari Albert</A> </DIV>
<DIV style="FONT: 10pt arial"><B>To:</B> <A title=lista@list.folkradio.hu
href="mailto:lista@list.folkradio.hu">lista@list.folkradio.hu</A> </DIV>
<DIV style="FONT: 10pt arial"><B>Sent:</B> Tuesday, January 18, 2005 8:24
AM</DIV>
<DIV style="FONT: 10pt arial"><B>Subject:</B> [Folklista] RE: icsánosan vagy
doboskárolyosan</DIV>
<DIV><BR></DIV>
<DIV>
<DIV><BR><BR>És miért nem lehet csak tudni a széki (vagy bármely
vidékét) dallamot, és úgy visszaadni, ahogy 1. lehetséges a technikai
tudásodból kifolyólag</DIV>
<DIV> 2. ahogy te
akarod, azaz úgy, amilyen te vagy ? Nem attól lesz hiteles valaki, ha önmagát
adja, s a saját érzéseit ? Ahogy a <EM>Leves </EM>Mezei Levente mondta egyszer
a marosvásárhelyi rádió műsorában : " ahogy érzed, s ahogy táncolnak az
emberek ". Mit kell ennél többet tudni ? azt mondtátok, úgysem lehet Icsánt
meg Dobost leutánozni, akkor meg minek ? Ha tetszik valaki, úgyis leutánozod,
ösztönösen, ha meg nem, akkor minek, azért, hogy székiesen szóljon? Nem tom,
ez nekem igen fura. Biztos nagyon kívülről, és messziről szólok bele, annyit
el tudnék képzelni, hogy elmegy valaki Székre a bálba, és ott muzsikál, és
esetleg ragad rá valami, belekerül a hangulatba, az ízbe, de tudatosan
leutánozni valamit, ami esetleg nem is tetszik neked (pl. sima és nyers
hegedűhangzás ellentéte), hát nem tom. </DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV>Minden jókat nektek, </DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV>Csingerka</DIV></DIV>
<P>
<HR SIZE=1>
Do you Yahoo!?<BR>The <A href="http://my.yahoo.com">all-new My Yahoo!</A> –
Get yours free! </BLOCKQUOTE></BODY></HTML>