<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML><HEAD>
<META http-equiv=Content-Type content="text/html; charset=iso-8859-2">
<META content="MSHTML 6.00.2900.2523" name=GENERATOR></HEAD>
<BODY>
<DIV dir=ltr align=left><SPAN class=687332112-14102004>Kedves
Viktor!</SPAN></DIV>
<DIV dir=ltr align=left><SPAN class=687332112-14102004>Az alábbiakban nem azért
idézem a mondataidat, hogy azokat cáfoljam, hanem azt írom le alattuk, hogy mi
jut róluk az eszembe, mivel tudom azokat kiegészíteni, pontosítani. Ezt csupán
azért mondom, hogy ne vedd támadásnak, ha valamiben nem értünk egyet, hiszen a
lista gondolataink, véleményeink cseréjére jött létre, nem egymás
minősítésére, ahogyan ezt némely listatag tévesen gondolja.</SPAN></DIV>
<DIV dir=ltr align=left><SPAN class=687332112-14102004></SPAN> </DIV>
<DIV dir=ltr align=left><SPAN class=687332112-14102004>Pávai István</SPAN></DIV>
<DIV dir=ltr align=left><SPAN class=687332112-14102004><FONT
color=#ff0000></FONT></SPAN> </DIV>
<DIV dir=ltr align=left><SPAN class=687332112-14102004><FONT
color=#ff0000>Fótányi Viktor írta: "Írországban van egy fenegyerek, aki már
sajnos nem táncol. Michael Flatley-re gondolok. Ő és a csapata
megcsinálta a Riverdance-t, aminek hatására ír fiatalok ezrei kezdék el a
már-már feledésbe merülő saját néptáncukat tanulni."</FONT></SPAN></DIV>
<DIV dir=ltr align=left><SPAN class=687332112-14102004></SPAN> </DIV>
<DIV dir=ltr align=left><SPAN class=687332112-14102004>P.I.: A Riverdance nem ír
néptánc, hanem egy show. Általában az ír, illetve kelta revival mozgalmak pont
azért erősen problematikusak, mert nem eredeti népzenén alapulnak, hanem
nagymértékben "csinált" folklórra építenek. Az ír népzene-néptánc revival
viszont nem a Riverdance-szel kezdődött, számos korábbi előzménye
volt.</SPAN></DIV>
<DIV><SPAN class=687332112-14102004></SPAN> </DIV>
<DIV><SPAN class=687332112-14102004><SPAN class=687332112-14102004><FONT
color=#ff0000>Fótányi Viktor írta: "<SPAN
class=781445608-14102004>Magyarországon ez miért nem történt meg? Pedig vannak
fenegyerekeink úgy a táncban, úgy a zenében! Román Sándor is csinált egy
pár koreográfiát, és persze itt a Naplegenda is!"
</SPAN></FONT></SPAN></SPAN></DIV>
<DIV><SPAN class=687332112-14102004><SPAN class=687332112-14102004><SPAN
class=781445608-14102004></SPAN></SPAN></SPAN> </DIV>
<DIV><SPAN class=687332112-14102004><SPAN class=687332112-14102004><SPAN
class=781445608-14102004>P.I.: A 19. században már megtörtént a "képzelt",
"kreált" folklróból létrehozott műtermékek bevitele a városi kultúrába, szintén
show formában, csak akkor nem így hívták. Olvasd el Sárosi Bálint idevonatkozó
adatgyűjtését a korabeli sajtóból ("A cigányzenekar múltja 1776-1903 az egykorú
sajtó tükrében"), illetve Szijjártó Csaba könyvét ("A cigány útra ment... Magyar
cigányzenészek külföldjárása a kiegyezés előtt"). Táncvonatkozásban is vannak
hasonló adatok, kissé nehezebben hozzáférhetőek. A 19. században (kevés
kivétellel) nem a folklór gyűjtése volt a cél, nem is nagyon tudták, hogy
gyűjthető, hanem annak kitalálása. Ebből született is, ami született, s emiatt
késett az igazi népzene fölfedezése. Sem a Naplegenda, sem Román Sándor
koreográfiái nem tartoznak a folklór kategóriájába. Ettől persze még tetszhetnek
bárkinek, de nyilván a folklór megismertetésének feladatát nem oldhatják
meg.</SPAN></SPAN></SPAN></DIV>
<DIV><SPAN class=687332112-14102004><SPAN class=687332112-14102004><SPAN
class=781445608-14102004></SPAN></SPAN></SPAN> </DIV>
<DIV><SPAN class=687332112-14102004><SPAN class=687332112-14102004><SPAN
class=781445608-14102004><FONT color=#ff0000><SPAN
class=687332112-14102004><SPAN class=687332112-14102004>Fótányi Viktor írta:
</SPAN></SPAN>"Megmondom őszintén, nekem Bartók, mint klasszikus zeneszerző, nem
jön be!"</FONT></SPAN></SPAN></SPAN></DIV>
<DIV><SPAN class=687332112-14102004><SPAN class=687332112-14102004><SPAN
class=781445608-14102004><FONT color=#ff0000><FONT
color=#000000></FONT></FONT></SPAN></SPAN></SPAN> </DIV>
<DIV><SPAN class=687332112-14102004><SPAN class=687332112-14102004><SPAN
class=781445608-14102004><FONT color=#ff0000><FONT color=#000000>P.I.:</FONT>
</FONT><FONT color=#000000>A lista több leveléből valami olyasmi kezd sejleni
számomra, hogy sokan úgy gondolják, Bartók zenéje a népzenének valamféle
folytatása, továbbfejlesztése. Ez nem így van. Bartók az európai műzene ezeréves
áramlatának egy huszadik századi képviselője, aki számos kortársához és elődéhez
hasonlóan ihletforrásként a folklór felé IS fordult. Ezt nyilván másként
tette, mint mások, vagy akár Kodály, de a vitatott téma szemszögéből itt most
csak az a lényeg, hogy ami így létrejött, az nem népzene. Bartók sem annak
szánta. A Ghymes sem népzenének szánja a szerzeményeit. Ettől lehetnek valaki
számára jók vagy rosszak ezek a művek, egy biztos, hogy ezektől a művektől nem
azt kell várni, amit a népzenétől várunk, mert pont akkor fogunk csalódni, ha
azt várjuk. Ehhez persze tudnunk kellene, hogy mi is a népzene, de ez a vitázók
körében láthatóan nem ugyanazt jelenti, ezért is van annyi egymás mellett való
elbeszélés. Bartók műveivel az európai műzene hagyományait követi, ugyanakkor
jelentős újításokat hozott pontosan a népzene sajátos felhasználásával. Bartók
zenéjét tehát az "érti" jobban, aki a gregorián zenét, a reneszánsz és barokk
polifóniát, a bécsi klasszikusokat, a romantikusokat, a francia
impresszionistákat stb. minél jobban ismeri, mert ezekre az előzményekre épül az
ő zenéje, minden népzenei ihletettség mellett.</FONT></SPAN></SPAN></SPAN></DIV>
<DIV><SPAN class=687332112-14102004><SPAN class=687332112-14102004><SPAN
class=781445608-14102004></SPAN></SPAN></SPAN><SPAN
class=687332112-14102004><SPAN class=687332112-14102004><SPAN
class=781445608-14102004></SPAN></SPAN></SPAN> </DIV>
<DIV><SPAN class=687332112-14102004><SPAN class=687332112-14102004><SPAN
class=781445608-14102004>
<DIV><SPAN class=687332112-14102004><SPAN class=687332112-14102004><SPAN
class=781445608-14102004><FONT color=#ff0000><SPAN
class=687332112-14102004><SPAN class=687332112-14102004>Fótányi Viktor írta:
</SPAN></SPAN>"<SPAN class=781445608-14102004>Bartók vitathatatlan érdemeket
szerzett azzal, hogy elkezdte felkutatni az akkori magyarországi népzenét.
Amihez később Kodály is csatlakozott. Az eredmény is hamar megvolt, a Háry János
című daljátékban öltött testet. És Bartók meg Kodály nyomdokain indult el nagyon
sok kutató. Halmosék
is.</SPAN>"</FONT></SPAN></SPAN></SPAN></DIV></SPAN></SPAN></SPAN></DIV>
<DIV><SPAN class=687332112-14102004><SPAN class=687332112-14102004><SPAN
class=687332112-14102004><SPAN class=781445608-14102004><FONT
color=#ff0000><FONT
color=#000000></FONT></FONT></SPAN></SPAN></SPAN></SPAN> </DIV>
<DIV><SPAN class=687332112-14102004><SPAN class=687332112-14102004><SPAN
class=687332112-14102004><SPAN class=781445608-14102004><FONT
color=#ff0000><FONT color=#000000>P.I.:</FONT> </FONT>Csak a történeti hűség
kedvéért említem, hogy Kodály hívta fel Bartók figyelmét a népzenére, nem
fordítva, vitathatatlan érdemeket pedig nemcsak a zeneszerzés, és népzenekutatás
területén szereztek mindketten, hanem a zenepedagógia területén is, közíróként
is (kár, hogy írásaik olvasásának mellőzésével írnak egyesek róluk), Bartók
pedig korának jeles zongoristája volt. Akár szeretjük a műveiket, akár nem,
pontosan </SPAN></SPAN></SPAN></SPAN><SPAN
class=687332112-14102004>zeneszerzői szándékaiknak köszönhetjük, hogy ma itt a
listán igazi népzenéről (is) beszélhetünk, táncházba járhatunk stb. Ők ugyanis
nem népzenekutatóknak készültek, azért kezdtek ezzel foglalkozni, hogy zenei
nyelvezetüket megújítsák, s új alapokra helyezzék az akkorra már kiégetté vált
német utóromantikához képest. Viszont amint kezdtek egyre közelebb kerülni a
népzenéhez, pillanatokon belül felmérték, hogy ez egy igen fontos, az európai
műzenétől eltérő zenei modell, amelyet tudományosan fel kell tárni. A tudományos
alapú magyar népzenekutatás velük kezdődik, s ez adott nekik éppen elég munkát
ahhoz, hogy igazságtalanság legyen ma bármit a szemükre vetnünk, hogy még mit
nem végeztek el, hogy kevés hangszeres zenét gyűjtöttek stb.</SPAN></DIV>
<DIV><SPAN class=687332112-14102004></SPAN><SPAN
class=687332112-14102004> </SPAN><BR><FONT color=#ff0000><SPAN
class=687332112-14102004><SPAN class=687332112-14102004><SPAN
class=781445608-14102004><SPAN class=687332112-14102004><SPAN
class=687332112-14102004>Fótányi Viktor írta:
"</SPAN></SPAN></SPAN></SPAN></SPAN>És Bartók meg Kodály nyomdokain indult el
nagyon sok kutató. Halmosék is.<SPAN class=687332112-14102004>"</SPAN>
</FONT></DIV>
<DIV><FONT color=#ff0000></FONT> </DIV>
<DIV><SPAN class=687332112-14102004>PI: Valóban. Pl. a hangszeres
zene tényleges felfedezését a tánckutatás hozta meg, ami később történt, s
amiben már tanítványaik jeleskedtek. A Halmos-Sebő duó a kezdet kezdetén,
gitárral a kézben nem táncházat akart, hanem szintén valami ÚJ zenét, amihez
népzenét is használt, tehát kétségtelen előzményüknek az akkor már kialakult
magyar rockzenét is be kell tudnunk. Hogy aztán ebből más lett, az pont annak
köszönhető, hogy a néptánckutató Martin György hatása alá kerültek. Ezért érzem
igazságtalannak, amikor sokan a kutatást és a mozgalmat szét akarják választani,
holott a kutatás szülte a mozgalmat, a mozgalom meg pozitívan hatott vissza a
kutatásra. Nagyon kellene mindkét oldalon azon dolgozni, hogy ez a kapcsolat
újra olyan szoros legyen, amilyen volt Martin idejében, a táncházmozgalom
első évtizedében.</SPAN></DIV>
<DIV><SPAN class=687332112-14102004></SPAN> </DIV>
<DIV><SPAN class=687332112-14102004><FONT color=#ff0000><SPAN
class=687332112-14102004><SPAN class=687332112-14102004><SPAN
class=781445608-14102004><SPAN class=687332112-14102004><SPAN
class=687332112-14102004>Fótányi Viktor írta:
"</SPAN></SPAN></SPAN></SPAN></SPAN>az egész országban, ha vagyunk tízezren, az
a tízmillóhoz képest is csak 0,1%"</FONT></SPAN></DIV>
<DIV><SPAN class=687332112-14102004><SPAN
class=687332112-14102004></SPAN></SPAN> </DIV>
<DIV><SPAN class=687332112-14102004><SPAN class=687332112-14102004>PI: Az attól
függ, hogy ki az a "mi". A táncházmozgalom? Mert ha beleszámítjuk a mindenféle
hagyományápolókat, hagyományőrzőket, a határon túli ez iránt érdeklődő
magyarokat és nemmagyarokat, akkor azért ez a szám jóval magasabb. Én persze
örülök, ha bárhol egy új táncház alakul, de én nem lehetek jelen a világ összes
táncházában. Nekem lehet egy vagy néhány kedvenc helyem, ahová járok, ahol jól
érzem magam, s ezen semmit nem változtat, ha valahol a világban létrejön
vagy megszűnik egy másik táncház. Ha mindannyian azon munkálkodnánk, hogy a
szűkebb környezetünkben létrejöjjön a saját táncházunk, ahová mi járunk, akkor
összességében is megnőne a táncházak száma, országosan és világszerte. Nem
hiszem, hogy a táncház szellemiségét feláldozva, érdemes lenne a Riverdance-hez
hasonló show-vá hígítani a mozgalmat, pusztán azért, hogy valami statisztikában
ne tízezer aktív táncházas, hanem zsinóron mozgatott tudatú százezer ember
szerepeljen.</SPAN></SPAN></DIV></BODY></HTML>