<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML xmlns="http://www.w3.org/TR/REC-html40" xmlns:o =
"urn:schemas-microsoft-com:office:office" xmlns:w =
"urn:schemas-microsoft-com:office:word"><HEAD>
<META http-equiv=Content-Type content="text/html; charset=iso-8859-2">
<META content="MSHTML 6.00.2800.1458" name=GENERATOR>
<STYLE>
<!--
/* Style Definitions */
p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal
{margin:0cm;
margin-bottom:.0001pt;
font-size:12.0pt;
font-family:"Times New Roman";}
a:link, span.MsoHyperlink
{color:blue;
text-decoration:underline;}
a:visited, span.MsoHyperlinkFollowed
{color:#606420;
text-decoration:underline;}
span.E-mailStlus17
{mso-style-type:personal-reply;
font-family:Arial;
color:navy;}
@page Section1
{size:595.3pt 841.9pt;
margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt;}
div.Section1
{page:Section1;}
-->
</STYLE>
</HEAD>
<BODY lang=HU vLink=#606420 link=blue>
<DIV dir=ltr align=left><SPAN class=484261019-26082004><SPAN
style="FONT-SIZE: 10pt; COLOR: navy; FONT-FAMILY: Arial"><SPAN
class=484261019-26082004><FONT color=#000000>
<DIV class=OutlookMessageHeader lang=hu dir=ltr align=left><SPAN
style="FONT-SIZE: 10pt; COLOR: navy; FONT-FAMILY: Arial"><SPAN
style="FONT-SIZE: 10pt; COLOR: navy; FONT-FAMILY: Arial">SzP<SPAN
class=484261019-26082004> : "</SPAN></SPAN>Kérdés: ha rábízom a kultúrámnak
egy szeletét (itt zene) egy másik népre úgy 150-180 évig, egy olyan népre,
akinek kultúrája teljes mértékben eltér a miénktől (ugye, 600éve közelíteni sem
sikerült), vajon ez a nép ennyi idő alatt nem formálja-e a maga képére ezt a
szeletet? Kezdődött azzal, hogy ők alkalmasak voltak a XIX.sz.-ban megváltozott
zenei igények kielégítésére. Ez a folyamat mai napig tart. Előbb falusi
cigányzene, városi cigányzene, majd magyar nóta, azután alföldi lakodalmas
stílus (3+2), jelenleg pedig Lajcsi és a feketeszemek.<SPAN
class=484261019-26082004> </SPAN></SPAN><FONT face=Arial color=navy size=2><SPAN
style="FONT-SIZE: 10pt; COLOR: navy; FONT-FAMILY: Arial">Első hallásra
megdöbbentő, de gondolkozzunk el rajta. </SPAN></FONT><FONT face=Arial
color=navy size=2><SPAN
style="FONT-SIZE: 10pt; COLOR: navy; FONT-FAMILY: Arial">Akkor el kellene
dönteni, hogy mi a folklór? Egy közel 100 évvel ezelőtti állapot visszahozása
néhány órára (egy esti táncház), vagy átélni azt, amiről Juhász Zoltán írt? Az
első az egy állapot, amiben az ember jól érezheti magát néhány órára, amiről
pedig Juhász Zoltán ír, az őseink hite, gondolkodása, ami végigkíséri az embert
a életének minden percében egészen haláláig.</SPAN></FONT><FONT face=Arial
color=navy size=2><SPAN
style="FONT-SIZE: 10pt; COLOR: navy; FONT-FAMILY: Arial"><FONT
face="Times New Roman"><FONT color=#000000><FONT size=3><SPAN
class=484261019-26082004>"</SPAN></FONT></FONT></FONT></SPAN></FONT></DIV>
<DIV class=Section1>
<P class=MsoNormal><FONT face=Arial color=navy size=2><SPAN
style="FONT-SIZE: 10pt; COLOR: navy; FONT-FAMILY: Arial"><FONT
face="Times New Roman"><FONT color=#000000><FONT size=3><SPAN
class=484261019-26082004></SPAN><o:p></o:p></FONT></FONT></FONT></SPAN></FONT> </P></DIV></FONT></SPAN></SPAN>
<P class=MsoNormal><SPAN
style="FONT-SIZE: 10pt; COLOR: navy; FONT-FAMILY: Arial"><SPAN
class=484261019-26082004><FONT color=#000000>Ez nem népek szintjén történik,
hanem az emberek konkrét életterében, falun és városon. Nem arról van szó, hogy
a magyarok rábízzák a mulatáshoz szükséges hangszeres zenélés feladatát a
cigányokra. A Juhász Zoli által említett, nem hivatásos (nem pénzért muzsikáló)
magyar hangszeres zenészek mellett, a magyarok, románok stb. között is voltak
hivatásos zenészek, akik ugyanúgy pénzért (vagy egyéb
javakért) muzsikáltak, mint a cigányok. Társadalmi-gazdasági okai vannak
annak, hogy a cigányok közül nagyobb számmal kerülnek ki hivatásos
zenészek. Földműves falvakban általában a parasztemberek, akiknek kaszálni,
szántani, erdőre járni kellett, nem volt sem idejük, sem lehetőségük, még ha
neki is fogtak zenélni, hogy a munkától elnehezült ujjakkal felvegyék a versenyt
a cigányprímásokkal</FONT></SPAN></SPAN><SPAN
style="FONT-SIZE: 10pt; COLOR: navy; FONT-FAMILY: Arial"><SPAN
class=484261019-26082004><FONT color=#000000>, akiknek rendeszerint nem volt
földjük, vagy ha igen, azt is "kalákában", muzsikálás fejében műveltették meg a
falu fiatalságával.</FONT></SPAN></SPAN></P>
<P class=MsoNormal><SPAN
style="FONT-SIZE: 10pt; COLOR: navy; FONT-FAMILY: Arial"><SPAN
class=484261019-26082004><FONT color=#000000>Ugyanakkor "mindenre van
ellenpélda", tehát jól muzsikáló földműves, földművelő cigány is van, de amit
itt leírtam, az nem kiragadott példa, hanem ez volt a gyakoribb, az
általánosabb.</FONT></SPAN></SPAN></P>
<P class=MsoNormal><SPAN
style="FONT-SIZE: 10pt; COLOR: navy; FONT-FAMILY: Arial"><SPAN
class=484261019-26082004><FONT color=#000000>A városi cigányzenészek általában
nem képeztek "etnikai csoportot", tehát csak származás szempontjából voltak
cigányok, "Uraknak" muzsikáltak, ezért ennek megfelelően öltözködtek,
viselkedtek, így rendezték be a lakásukat. Többnyire nem tudtak cigányul, csak
néhány cigány szót kevertek magyar beszédükbe (cigányzenész zsargon). A városi
cigányzenészek lenézték a falusi cigányzenészeket, és a mindenfajta egyéb
cigányokat, tehát ők a legkevésbé képviselhették a cigányság saját folklórját.
Itt persze városi cigányzenész alatt nem olyanokat értek, akik a kommunizmus
alatt panellakásokba faluról beköltöztek, hanem akik több generáción keresztül
városiak. Így tehát nem (ők) alakították a saját képükre a magyarság kultúráját.
A városi cigányzene a magyar kultúra része, ugyanakkor nem folklór, csupán
részben folklórszerű.</FONT></SPAN></SPAN></P>
<P class=MsoNormal><SPAN
style="FONT-SIZE: 10pt; COLOR: navy; FONT-FAMILY: Arial"><SPAN
class=484261019-26082004><FONT color=#000000>Az már elég rég óta, kb. 200 éve el
van döntve, hogy mi a folklór. Ennek értelmében az, ami a városi táncházban
történik, az szintén nem folklór, ezt folklorizmusnak nevezik, vagyis a
folklórnak egy tudatos (nem hagyományozott) adaptációja. Nagyjából ez a tudomány
álláspontja. Az már az én magánvéleményem, hogy a folklorizmus formái közül
(színpadi néptánc, koncert, feldolgozás stb.) a táncház áll a legközelebb a
folklórhoz, ezért ennek a támogatását tartom a legfontosabbnak, erre kellene
épüljön a többi, s nem fordítva.</FONT></SPAN></SPAN></P>
<P class=MsoNormal><SPAN
style="FONT-SIZE: 10pt; COLOR: navy; FONT-FAMILY: Arial"><SPAN
class=484261019-26082004></SPAN></SPAN><SPAN
style="FONT-SIZE: 10pt; COLOR: navy; FONT-FAMILY: Arial"><SPAN
class=484261019-26082004><FONT color=#000000>Pávai
István</FONT></SPAN></SPAN></SPAN><FONT face=Arial color=navy size=2><SPAN
style="FONT-SIZE: 10pt; COLOR: navy; FONT-FAMILY: Arial"><o:p> </o:p></SPAN></FONT></P></DIV></BODY></HTML>