<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML><HEAD>
<META content="text/html; charset=iso-8859-2" http-equiv=Content-Type>
<META content="MSHTML 5.00.3315.2870" name=GENERATOR>
<STYLE></STYLE>
</HEAD>
<BODY>
<DIV><FONT face=Arial size=2>Nagymértékben TÁMOGATOM Péter írását - főleg: <FONT 
color=#ff0000><STRONG>"Ne csináljunk "River Dance"-t a magyar táncból, zenéből. 
Sajnos volt már aki csinált ilyet, engem 
felháborított."</STRONG></FONT></FONT></DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2>nagy pista</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2>Szabadka</FONT></DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2>----- Original Message ----- </FONT>
<DIV><FONT face=Arial size=2>From: <</FONT><A 
href="mailto:szamelp@npp.hu"><FONT face=Arial 
size=2>szamelp@npp.hu</FONT></A><FONT face=Arial size=2>></FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2>To: <</FONT><A 
href="mailto:lista@list.folkradio.hu"><FONT face=Arial 
size=2>lista@list.folkradio.hu</FONT></A><FONT face=Arial 
size=2>></FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2>Sent: Wednesday, July 28, 2004 12:46 
PM</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2>Subject: RE: [Folklista] ORTT</FONT></DIV></DIV>
<DIV><BR></DIV><FONT face=Arial size=2>> Ez egy olyan kérdés, amire egy 100 
oldalas tanulmány is rövid lenne. Általában azért mindenki érzi ennek a 
problémának a lényegét. Biztosan eltérő vélemények is akadnak. Az én véleményem: 
Először is érdemes megvizsgálni az "átkos korszakban" a népzene, néptánc 
helyzetét. Egy régebbi levelemben Bartókról írtan néhány negatív gondolatot. 
Továbblépnék Kodályra. Lehet, hogy jót akart az öreg, csak nem jött be. A 
népzene oktatása állami szinten, "eröltetése" fél-, vagy negyedtehetségű 
oktatókkal (tisztelet a kivételnek) zsákutcának bizonyult. A népzene, néptánc 
egy olyan tevékenység, aminek a továbbadásához nem elég egy jó zenész, egy jó 
táncos. Meghatározó, karizmatikus egyéniségekre van szükség, akiken átsugárzik 
ennek a tevékenységnek a lényege. Ez savanyú, monoton iskolai keretek között 
szinte lehetetlen, vagy csak keveseknek sikerült. Sajnos ma ott tartunk - 
oktatásügyileg -, hogy többet "ér" ma egy diplomás népzenetanár, mint egy olyan 
muzsikus, aki a zenéjével bejárta az e!<BR>>  gész világot, mindenhol 
elismerést szerzett magának, és olyan személyiség, akinek saját jellemén 
keresztül sugároz a tanulók felé a tudása. Ma a papír a lényeg. Tudnék neveket 
említeni, de szerintem a listatagok jórésze tud ilyenről.<BR>> Visszatérnék 
Kodályra: számos esetben bebizonyosodott, hogy a népzene megerőszakolása rossz 
út. Kánonban, többszólamban, átharmónizálva népzenét átírni enyhén szólva 
szentségtörés, de lehetnék durvább is. (hozzáteszem: számomra már a vonós zene 
is a magyar népzene megerőszakolásának számít, ettől függetlenül minden 
tiszteletem a vonós zenekaroké, nem akarom én őket bántani, jól csinálják, amit 
csinálnak) Az én gyerekkoromban Kodály kórusművek dőltek a TV-ből, rádióból, az 
iskolai kórusból. A legutálatosabb élményeim közé tartoztak. És aki nem mozgott 
olyan környezetben, ahol igazi értékeket szívhatott volna magába, annak ezek a 
borzalmak jelentették, jelentik ma is a népzenét. És ez tovább megy a következő 
nemzedékre is, bár némi javulás tapasztalható.<BR>> Tegnap este egy kis 
gyerekcsoportnak (~25 gyerek,10-15 év körüliek) bemutattam néhány hangszert 
(magyar duda, koboz, furulyák), és beszélgettük is egy kicsit. Rögtön mondták: 
skót duda, gitár. Volt olyan gyerek, aki "járt néptáncra", kérdésemre nem tudta 
megmondani, hogy miféle táncot tanult ott. Senki nem volt tisztában azzal a 
kérdéssel, hogy mi az, hogy magyar, kik vagyunk, honnan jöttünk, mi végre is 
vagyunk mi. Azt meg sem mertem kérdezni, hogy miért is jó ez nekünk, mivel nekik 
ez nem biztos, hogy jó. Ők csak azt látják, hogy ahol jólét van az jó, ahol meg 
nincs az nem jó. Ez a legmagasabb értékrend. Szinte senki nem tudta melyik 
megye, tájegység merre van, hol folyik a Duna, a Tisza, senki nem hallott a 
csángókról, stb... És még én is mennyi mindent nem tudok, illetve sajnos én is 
keveset tudok. Többekben nem is hagyott sok nyomot a tegnap este, de nem is ez 
volt a cél. Annyit azért láttam, hogy egy-két értelmesebb gyerek elkezdett 
gondolkodni a hallottakon. Arra azér!<BR>>  t rá tudtam venni őket, hogy 
egy moldvai kecskést megpróbáljanak táncolni. Talán egyszer megérik bennük a 
gondolat és érdeklődni fognak a saját hagyományaik után. A kitekeredett 
értékrend helyrehozható, csak meg kell mutatni, hogy mit is tudunk.<BR>> 
Miért nem készül film a magyar néptáncról, zenéről? Szerintem még ne is 
készüljön, mert akiknek módjukban áll ma Magyarországon filmet készíteni, azok 
nem tudják, hogy mit jelent ez (félmunkát ne csináljon), a sajnálatosabb pedig 
az, hogy nem lenne kinek készíteni, az emberek többsége nem értené. Az meg 
végképp elfogadhatatlan, hogy csak azért, hogy a "mai kor emberének" is jó 
legyen a produkció, belevigyünk "laza" dolgokat. Ne csináljunk "River Dance"-t a 
magyar táncból, zenéből. Sajnos volt már aki csinált ilyet, engem felháborított. 
Akkor inkább ne legyen semmi, majd száz-kétszáz év múlva - ha esetleg megjön az 
emberek esze - előkaparják a régi dolgokat. Wass Albertben is felmerült az a 
gondolat: lehet, hogy el kell tűnnie ennek a kultúrának, ahhoz, hogy később 
tudjuk értékelni. Hát az eltüntetés majdnem sikeres volt.<BR>> <BR>> 
Péter<BR>> </FONT></BODY></HTML>