<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML><HEAD>
<META http-equiv=Content-Type content="text/html; charset=iso-8859-2">
<META content="MSHTML 6.00.2800.1400" name=GENERATOR>
<STYLE></STYLE>
</HEAD>
<BODY bgColor=#ffffff>
<DIV>Kedves Ildikó, és mindazok, akik felhördültek a "pávakörök és 
citerazenekarok" kifejezésen!</DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV>Lehet, hogy most egy kicsit hosszabb leszek, mint általában, de szeretném 
lezárni a vitát azzal, hogy mindenki számára világosan és részletesen kifejtem a 
véleményemet a táncházmozgalom és a szóban forgó művészeti mozgalom 
viszonyáról.</DIV>
<DIV>Először is azzal kezdeném, hogy néhány hónappal korábban feltettem egy 
írásomat a listára, ami a bonyhádi találkozó 20. évfordulójára íródott, és 
amiből sokminden kiderül. Ha teheted, nézd meg a lista archívumában, de a 
lényege az, hogy az indulás pillanatában szerettük volna a résztvevők körét oly 
módon behatárolni, hogy az részben egyértelmű legyen, másrészt pedig ne legyen 
sértő. Eddig senkinek sem volt vele problémája. Azért volt erre szükség, 
mert abban az időben a "népzene" hívószóra főleg ezek a csoportok 
mobilizálódtak, és mi inkább a táncházi muzsikát szerettük volna népszerűsíteni. 
Lehet, hogy Budapesten nem így festett a kép, de nálunk vidéken, ahol néha 
megyénként egy-két zenekar és néhány magára hagyatott szólista képviselte ezt az 
értékrendet, közel sem volt olyan rózsás a helyzet.</DIV>
<DIV>Ja, igen, az értékrend!</DIV>
<DIV>Nos, erről röviden nehéz írni, de megpróbálom. Véleményem szerint a 
táncházmozgalom azt a - néhány ezer évnyi - folyamatosságot viszi tovább, amitől 
itt a Kárpát-medencében még ma is magyarul beszélünk, éneklünk és táncolunk. Azt 
a természetes funkcionalitást, amitől a dolgok, eszközök és folyamatok a 
lényeget igyekeznek erősíteni, és minden mást, ami nem ezt szolgálja, idegen 
testként vetnek ki magukból. Ezért nem hiszek abban, hogy a magyar népzenét fel 
kell öltöztetni, szalonképessé kell tenni, hogy a hangversenytermekbe 
bebocsáttatást nyerhessen. Még akkor sem hiszem el ezt, ha Bartók, vatgy Kodály 
vélekedett eképpen. Ha a hangversenytermeknek nem elég szalonképes, vagy 
fésületlen a népzenénk, akkor nélkülözze a jelenlétét, nem hiszem, hogy rá lenne 
szorulva a csillárok fényére. Nem az a dolga, hanem az, hogy az őt létrehozók 
lelkét és a világba vetett hitét erősítse.</DIV>
<DIV>Sajnos, a pávakörök és a citerazenekarok egy másfajta szemlélet mentén 
szerveződtek. Egy fentről kezdeményezett, kicsit a "szocialista tábor" 
összkohéziós mintájára, mojszejevi recept alapján igyekeztek őket létrehozni. 
Más kérdés, hogy a "szövet" kissé lazára sikerült, hiszen az alapanyag nem 
bizonyult olyan kívánatos minőségűnek, mint a mintát adó országokban. Nagyjából 
a pávakörök is kicsit a munkás dalárdák mintájára szerveződtek. Az általad 
említett népdalkörök már sokat levetkőztek ebből az örökségből, de - főleg a 
műsorszerkesztésben - még sok régi maradványt őríznek.</DIV>
<DIV>Ami pedig a közösségi szerepüket illeti, az vitathatatlanul pozitív, mivel 
az a bizonyos XX. századi nagy robbanás szétzúzta a természetes közösségeket, 
így a mesterségesen kreált, és az idő próbáját kiállt közösségek vették át a 
szerepüket. De azért vannak már önszerveződő közösségek is, amelyek talán lassan 
megerősödnek, és a dolgok szépen visszaállnak a saját természetrajzuk szerinti 
működés mezsgyéjére.</DIV>
<DIV>Persze - ha ez megnyugtat - ugyanígy téves iránynak, sikertelen kísérletnek 
tartom a Magyar dudazenekar, Magyar tekerőzenekar próbálkozásait is. Nálunk 
nincs talaja a skót királyi gárda mintájára "kórust" szervezni egy alapvetően 
szólisztikus hangszer művelőiből. És amiért ezeket a csoportokat különválasztom 
a táncházmozgalom égisze alatt működőktől, az azért van, mert nem tartom 
szerencsésnek és kívánatosnak a különböző értékrendek összemosását.</DIV>
<DIV>Nagyjából ezeket a gondolatokat tudtam most így kapásból összeszedni, 
remélem elég világosak, és nem sértőek. Eszem ágában sincs bárkit is megsérteni, 
de a szőnyeg alá söprésnek sem látom értelmét.</DIV>
<DIV>Szeretettel üdvözlök mindenkit, még a pávakör- és citerazenekar-barátokat 
is: Szabó Laci</DIV></BODY></HTML>