<DIV>Szász Józsi, olyan szépen és (bevallom számomra kissé meghatóan) írtál! Bizony ezt a fajta mentalitást az élet más területén is érvényesíteni kellene, nemcsak a néphagyományokkal kapcsolatban!</DIV>
<DIV>Még egy gondolat: ha mi nem őrízzük a magyar kultúrát, akkor ki? Már így is a 'védett fajok' közé tartozi ez a dolog!</DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV>Fülöp Jutka</DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV><BR><BR><B><I>Szász József Árpád <SzaszJ@olajterv.hu></I></B> wrote:</DIV>
<BLOCKQUOTE class=replbq style="PADDING-LEFT: 5px; MARGIN-LEFT: 5px; BORDER-LEFT: #1010ff 2px solid">Nagyon örültem a néptánc, népzeneoktatással kapcsolatos hozzászólásoknak, főleg annak, hogy még "aktív" diákok is hozzászóltak (köszi nektek, és biztatnék másokat is, szóljatok bele a saját stílusotokban, hadd lássuk egymást). Emellett azért szomorúságot is hoztak az információk, éspedig: milyen állapotban van ma az oktatás... is...<BR>Ahol én végeztem az általános és középiskolát (Korond és Székelyudvarhely), ott nem volt népzene, néptánc tanítás semmilyen szinten és mégis érdekelt sokunkat (beleértve a falusi (jó értelemben vett) paraszt, értelmiségi, munkás, stb. családok gyerekeit egyaránt). Ráadásul, akit nem érdekelt, az sem nevette ki a többit, sőt azt mondhatnám általánosan: felnéztek mindazokra, akik e területen bármennyire is részt vettek, és mindez természetes volt...<BR>Mi történik gyerekek itt? Figyeljük meg az áldóját neki! Hát odajutottunk, hogy cikis néptáncolni,
énekelni a legkiforrottabb, legteljesebb dalokat, amelyekbe az őseink is belerakták összes tudásukat, érzelmeiket? Sorolhatnám a többi kérdést, de jobb, ha már most leállok és mondom, hogy nem és nem. Nem mi vagyunk a cikisek, a kinevetni valók...hacsak valóban nem díszből tesszük mindezt... Ha már túl vagyunk ezen, akkor felegyenesedhetünk, és büszkén képviselhetjük magunkat. Nem szükséges a mások kinevetése, lenézése, és nem is kell bűnbakot keresni, hanem dolgozni azon, hogy mit tegyünk.<BR>Először is figyelni egymásra, mert együtt többre megyünk. Megszólítani a nagy kinevetőket, szembesíteni hogy mi jól vagyunk és sajnáljuk, hogy nem csatlakoznak hozzánk, mert mi értjük egymást ebben a miliőben (hisz "anyanyelvünkön" beszélünk). Megszólítani a tanárokat, osztályfőnököket, igazgatókat. Szülőértekezleteket tartani és megbeszélni a dolgokat. Segítséget kérni, vagy egyáltalán kérni, megtanulni kérni stb... Hajrá legények, leányok, hajrá felnőttek!<BR><BR>u.i: jó lenne visszatérni a
természetesség hazájába, ahol anyanyelven beszélni érték, a tudás érték, a munka érték és ezek megőrzése és folyamatos elérése minennapi feladat: ez az élet maga, a boldog, saját élet.<BR><BR>Üdvözlettel,<BR>Szász József<BR>2004-06-03 Budapest</BLOCKQUOTE><p>
<hr size=1><font face=arial size=-1>Do you Yahoo!?<br>Friends. Fun. <a href="http://messenger.yahoo.com/">Try the all-new Yahoo! Messenger</a>