<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML><HEAD>
<META http-equiv=Content-Type content="text/html; charset=iso-8859-2">
<META content="MSHTML 6.00.2734.1600" name=GENERATOR>
<STYLE></STYLE>
</HEAD>
<BODY bgColor=#ffffff>
<DIV><FONT face=Arial size=2>&nbsp;&nbsp; Tisztelt Listatagok!</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2></FONT>&nbsp;</DIV>
<DIV align=justify><FONT face=Arial size=2>&nbsp;&nbsp; 1. Gabriella jogos média 
elvárásaira reagálva: hozzászólásomban éppen azt próbáltam érzékeltetni, hogy a 
műsorokban a táncházi zene hiánya arra utal, hogy e kultúra ismerete drámai 
módon hiányzik a média embereinek többségéből, azt pedig még kevesebben értik, 
milyen funkciót kell /kellene betölteni a hagyományos kultúrának a mai 
társadalomban. Évtizedes rádiós tapasztalatom, hogy&nbsp; a táncházi zene 
"kiszabadítása" a szakműsorok rezervátumából, s megjelenítése más típusú 
műsorokban, a hallgatók körében - korosztálytól, foglalkozástól függetlenül - 
sikert arat, -&nbsp; sokak számára a felfedezés örömét nyújtja - , az az állítás 
tehát, hogy a táncházi zene csak rétegigényt elégít ki, egyszerűen nem 
igaz.&nbsp;Ugyancsak személyes tapasztalatom, hogy&nbsp;e műfajnak sajnos más 
szemléleti korlátai is vannak, de erre - bár tanulmányt érdemelne - most csak 
röviden utalok. Ausztria valamennyi tartományi rádiójából&nbsp;közvetítettem 
&nbsp;műsorokat. Vajon elképzelhető-e, hogy a tiroli rádió munkatársát a tiroli 
zene leadása miatt valaki "lenacionalistázza"? Nem, ez csak pl. a Magyar 
Rádióban fordulhat elő. Itt tartunk, ennyire "alulról" kell kezdenünk 
mindent.</FONT></DIV>
<DIV align=justify><FONT face=Arial size=2>&nbsp;&nbsp;&nbsp; Megoldás: a 
Kárpát-medencei hagyományos kultúra ismeretét már a médiaképzésbe be kell 
építeni /ezzel próbálkozom a Pázmány Egyetem kommunikációs szakán/, aktuálisan 
azonban az intézményi-civil szervezeti összefogást tartom a legfontosabbnak, a 
hallgatóknak ugyanis joguk van megkövetelni, hogy milyen rádiót akarnak 
hallgatni. Miután az értékközvetítés a közmédiumok számára nem fakultative 
választható feladat, hanem kötelezettség, a Folkrádió kezdeményezésére - a 
Hagyományok Háza segítségével - nyilvános fórumon kellene elemeznünk a média 
mulasztásait és feladait, ráirányítva minderre a közvélemény 
figyelmét.</FONT></DIV>
<DIV align=justify><FONT face=Arial size=2>&nbsp;&nbsp; </FONT></DIV>
<DIV align=justify><FONT face=Arial size=2>&nbsp;&nbsp;&nbsp; 2./&nbsp; Nagy 
örültem Tamás bölcs gondolatainak, egytelen kiegészítést fűznék hozzá. 
Rengeteget beszélünk arról, mennyiben veszélyezteti majd a "globális" Európa 
hagyományos értékeinket, s majdnem tényként fogadjuk el ennek bekövetkező 
hatását. Csakhogy van egy "lokális" Európa is, amelyről sajnos - ugyancsak a 
média mulasztásaként - keveset tudunk, pedig volna mit tanulnunk a módszerekből. 
Elnézve pl. az osztrák falvak hagyományőrző építészeti környezetét, 
hagyományápoló önszerveződéseit, gondolnánk, hogy mindez egy töretlen ívű 
parasztpolgári fejlődésnek, erős, gazdag helyi társadalmaknak köszönhető, könnyű 
nekik. Az ottani "elmaradott" térségek tanulmányozása számomra más tanulságokkal 
szolgált. A kultúra eróziója ott is bekövetkezett, csakhogy tudatosan, 
szervezetten védekeznek ellene, mégpedig úniós pályázati pénzekből! Mit 
finanszíroznak? Népviseleti ruhák varrását, hagyományőrző ének- és 
táncegyüttesek újbóli megalakítását, falusi ünnepek rendszeres 
megtartását.&nbsp;Amikor észlelték, hogy a társasági élet "áttelepült"&nbsp; a 
bevásárlóközpontokba, több tartományban elindították azt a kisvárosi "városmag" 
programot, amelynek következtében&nbsp;üzletekkel, szórakozóhelyekkel, a 
hagyományos heti piac visszaállításával újra társadalmi életet vittek a 
városközpontokba, újjáélesztették a főterek közösségi tereit. És a kedvenc 
példám Kelet-Stájerországból: a tartományi uniós iroda több százezer euróval 
támogatja a használaton kívüli pajták /!/ közösségi terekké átalakítását. Miért? 
Mert pontosan tudják, hogy közösségi élet, társadalmi kohézió nélkül nem jutnak 
semmire, ez a felzárkóztatás alapfeltétele. S ennek része a zene, a tánc, a 
közösségi alkalmak megteremtése, stb.</FONT></DIV>
<DIV align=justify><FONT face=Arial size=2>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 
</FONT></DIV>
<DIV align=justify><FONT face=Arial size=2>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 
Hát, ez is Európa. S ha valamit hiányolhatunk nálunk, éppen ez a tudatosság, 
szervezettség. A táncházi, zenei szakmának azért kell nem csupán szakmai 
ügyekben szervezettebben, hatékonyabban érvényesítenie érdekeit, mert társadalmi 
hivatása több a szakma gyakorlásánál. Ha ezt sikerül megértetni a közművelődési 
támogatási rendszerek felelőseivel, az jótékonyan&nbsp;hatna a szűkebb szakmai 
érdekekre is. Csak kezdjük a munkát mielőbb, mert az értékvesztés gyorsuló 
folyamatai gyors választ követelnek mindnyájunktól.</FONT></DIV>
<DIV align=justify><FONT face=Arial size=2></FONT>&nbsp;</DIV>
<DIV align=justify><FONT face=Arial size=2>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 
Üdvözlettel:</FONT></DIV>
<DIV align=justify><FONT face=Arial 
size=2>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 
Szitnyai Jenő</FONT></DIV></BODY></HTML>