<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML dir=ltr><HEAD>
<META http-equiv=Content-Type content="text/html; charset=iso-8859-2">
<META content="MSHTML 6.00.2800.1276" name=GENERATOR>
<STYLE></STYLE>
</HEAD>
<BODY bgColor=#ffffff>
<DIV dir=ltr align=left><SPAN class=632214119-04122003>OK, Péter, azt hiszem, 
hogy hasznos volt a részletes összefoglalásod a lista számára.</SPAN></DIV>
<DIV dir=ltr align=left><SPAN class=632214119-04122003>Igen sok téren tehát 
egyetértünk. Van még néhány idetartozó gondolatom.</SPAN></DIV>
<DIV dir=ltr align=left><SPAN class=632214119-04122003></SPAN><SPAN 
class=632214119-04122003></SPAN><SPAN 
class=632214119-04122003></SPAN>&nbsp;</DIV>
<DIV dir=ltr align=left><SPAN class=632214119-04122003>Én </SPAN><SPAN 
class=632214119-04122003>nem mondtam, hogy annak alapján ítélkezem, "hogy 
egyetlenegy ember egy bizonyos munkájában egy régi korban hogy tüntet fel egy 
helynevet", pontosan azért soroltam föl (vagy fel) több más érvet, de 
sorolhattam volna további 19. és 20. századi írott forrást, csak nem akartam a 
listát túlterhelni. Ezért hivatkoztam egy olyan névre, aki szerintem nem 
"egyetlenegy ember" a sok közül, hanem egy olyan valaki, aki bejárta az egész 
Székelyföldet, s még azon túli területeket is falvanként, hogy adatokat 
gyűjtsön. Mi meg az összes gyimesi "patak"-ot sem jártuk be, mégis ítélkezünk. 
Távol áll tőlem a tekintélyelvű szemlélet, akár Bartók munkáiban is tudok 
tévedéseket kimutatni, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy ő vagy Orbán Balázs 
inkább tekinthető a téma szakértőjének, mint a gyimesieket Magyarországra való 
utaztatás céljából fölkereső, az egzotikumokat, egzotikus kifejezéseket 
kereső&nbsp;jószándékú érdeklődő.</SPAN></DIV>
<DIV dir=ltr align=left><SPAN class=632214119-04122003><FONT face=Arial 
color=#0000ff size=2></FONT></SPAN>&nbsp;</DIV>
<DIV dir=ltr align=left><SPAN class=632214119-04122003>A helynevek 
szabványosságának (egyediségének) okait, értelmét egyik előző levelemben 
leírtam. Emiatt az egyediség miatt nem lehet összehasonlítani&nbsp;Sötétpatakot 
a vörös-veres, vödör-veder esetével, amelyek közül mindkettő helyes. Amint a 
személyeknek van egy&nbsp;szabványos egyedi nevük, úgy a helységneveknek is. Ez 
a szabványosság nem tűr meg alternatív elnevezéseket egy bizonyos nyelvi 
környezetben, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben ne lehetne a tájnyelvi 
formát használni. Csak nem mindegy, hogy milyen esetben. Pl. egy CD-borító 
szövegében én Sötétpatakot írnék, s zárójelben megjegyezném, hogy a helybeliek 
Setétpataknak ejtik (ha valóban úgy ejtenék). Egy adatbázisban nagy zűrzavar 
keletkezhet a sokféle névből, a keresőnek tudnia kell mindenik formát, mert hol 
ez, hol az szerepel. Mi ezt úgy oldjuk meg a gyűjtések nyilvántartásában, hogy 
készítünk egy&nbsp;szabványos helységnévtárat, de szinonimaként felviszünk 
minden tájnyelvi, korábbi vagy más etnikum által használt változatot, így 
bármelyiket keresik, az összeset megtalálják.</SPAN></DIV>
<DIV dir=ltr align=left><SPAN class=632214119-04122003></SPAN><SPAN 
class=632214119-04122003><FONT face=Arial color=#0000ff 
size=2></FONT></SPAN>&nbsp;</DIV>
<DIV dir=ltr align=left><SPAN class=632214119-04122003>Nagyon érdekes a 
hangzókat elemző okfejtésed, számomra teljesen érthető is, hiszen én ismerem és 
használom a román î, â, ă hangzókat. A magyarországiak kiejtése a sârba 
stb.&nbsp;esetében&nbsp;viszont azzal is magyarázható, hogy valaki közülük CD-re 
tesz egy táncnevet, egy helységnevet egy adott írásmóddal, s attól kezdve ezt 
sorozatosan átveszik. Én valahogy arra próbálom felhívni a figyelmet, hogy 
nincs&nbsp;esélyegyenlőség a folklórt még őrző emberek tájnyelve és a 
magyarországias (táncházas) köznyelv között. Egyrészt azért nincs, mert 
sokszorosított lehetősége van akár egyetlen városi táncházasnak is arra, hogy 
egy esetleg téves táncnevet végelegesen elterjesszen CD-borítón, rádió és 
TV-interjún, Folkmagazinon, (Folkrádión?) keresztül, hiszen itt írta valaki, 
hogy nem kell ezeket lektorálni, sőt ha én ajánlásokat fogalmaznék meg a 
CD-kiadással kapcsolatosan, az beleszólás lenne a "szerkesztők" "műveibe". Pedig 
én csakis ajánlásról, tanácsról beszéltem, amit nem kötelező elfogadni. A másik 
probléma az, hogy az erdélyi falusiak a városiakat mindenképpen "hozzáértőknek" 
gondolják, különösen elméleti tekintetben, hiszen a muzsikálásban tudják, hogy 
mi a valós helyzet. Így természetes, hogy mindenfélét eltanulnak a városi 
táncházasoktól, pl. azt, hogy ez meg ez a dallam a "rókatánc", pedig ennek ők 
másként mondják. De olyan esetekről is tudok, hogy erdélyi kontrások olyan 
akkordokat tanultak el a magyarországiaktól, amilyeneket ők korábban nem 
használtak. Szóval azt is jó lenne eldönteni, hogy meg akarjuk-e őrizni a 
falusiak "zenei tájnyelvét" vagy köznyelvesítjük? Mert én&nbsp;nem azt 
&nbsp;mondtam&nbsp;Sötétpatak esetében sem, hogy a gyimesiek kiejtését javítsuk 
ki, hanem azt, hogy a saját köznyelvünket ne tájnyelvesítsük mesterkélt módon, 
ugyanakkor tegyünk valamit azért, hogy a&nbsp;beszélt és a zenei tájnyelvek sőt 
a táncnyelv is megőrizze helyi sajátosságait, egyéni ízét.</SPAN></DIV>
<DIV dir=ltr align=left><FONT face=Arial color=#0000ff 
size=2></FONT>&nbsp;</DIV>
<DIV dir=ltr align=left><SPAN class=632214119-04122003>Pávai István</SPAN></DIV>
<BLOCKQUOTE dir=ltr 
style="PADDING-LEFT: 5px; MARGIN-LEFT: 5px; BORDER-LEFT: #0000ff 2px solid; MARGIN-RIGHT: 0px">
  <DIV class=OutlookMessageHeader lang=en-us dir=ltr align=left>
  <HR tabIndex=-1>
  <FONT face=Tahoma size=2><B>From:</B> lista-bounces@list.folkradio.hu 
  [mailto:lista-bounces@list.folkradio.hu] <B>On Behalf Of 
  </B>Petyko<BR><B>Sent:</B> 2003. december 4. 15:28<BR><B>To:</B> A Folkrádió 
  levelező listája<BR><B>Subject:</B> Setétpatak...? :) 2. rész [Re: [Folklista] 
  Sötétpatak]<BR></FONT><BR></DIV>
  <DIV></DIV>
  <DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN 
  class=718521020-05112003><FONT face=Arial color=#008000 size=2>P.I. 
  &gt;&gt;Írásodból úgy tűnik sajnálod, hogy nincs nyelvművelés a magyar 
  felsőoktatásban. Miért kellene nyelvművelés, ha a tájnyelvekkel úgyis minden 
  megoldható. Vagy mégsem oldható minden meg? 
  :)&lt;&lt;</FONT></SPAN></SPAN></DIV>
  <DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN 
  class=718521020-05112003><FONT face=Arial 
  size=2></FONT></SPAN></SPAN>&nbsp;</DIV>
  <DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN 
  class=718521020-05112003><FONT face=Arial color=#000080 size=2>Nem is arra 
  vonatkozott a kijelentésem, hogy nyelvművelés maga, mint tevékenység nincs a 
  felsőoktatásban, hanem hogy az alkalmazott nyelvészeti tanulmányokon belül 
  külön nincs oktatva annak egyik ága, a nyelvművelés, nem fordítanak rá elég 
  figyelmet, vagyis magáról a nyelvművelésről, mint tudományágról nem tanulnak a 
  hallgatók. </FONT></SPAN></SPAN></DIV>
  <DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN 
  class=718521020-05112003><FONT face=Arial color=#000080 
  size=2></FONT></SPAN></SPAN>&nbsp;</DIV>
  <DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN 
  class=718521020-05112003><FONT face=Arial color=#000080 size=2>Az a tendencia, 
  hogy a tájnyelvi jellegzetességek egyre inkább regionális köznyelvi 
  jellegzetességekké tompulnak, puhulnak, finomulnak. Illetve azt is 
  elmondhatjuk, hogy a nyelvjárások szerepét (a hagyományos paraszti életforma 
  megszűnésével) fokozatosan a regionális köznyelvek veszik át; tehát az emberek 
  többsége (a főiskolai / egyetemi hallgató meg pláne) nem használja már 
  a&nbsp;hagyományos értelembe vett tiszta nyelvjárásokat, tehát a kérdésedre 
  válaszolva a tájnyelvekkel&nbsp;(már) egyáltalán nem oldható meg 
  minden.&nbsp;</FONT></SPAN></SPAN></DIV>
  <DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN 
  class=718521020-05112003><FONT face=Arial color=#000080 size=2>[Nem értem 
  pontosan, mire gondolsz, talán arra, hogy a "nyelvművelést", 
  nyelvújítást&nbsp;kiki a maga nyelvjárásából (ami nincs...) oldja meg...? 
  ...és ez biztosítaná a magyar nyelv további színes voltát, változatosságát, 
  stb. ...?]</FONT></SPAN></SPAN></DIV>
  <DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Arial 
  size=2></FONT></SPAN>&nbsp;</DIV>
  <DIV dir=ltr align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Arial 
  color=#008000 size=2>&gt;&gt;Az alábbiakban tehát felsorolok, az előző 
  leveleimben írtak mellett néhány további okot, ami miatt&nbsp;én a Sötétpatak 
  formát használom:</FONT></SPAN></DIV>
  <DIV dir=ltr align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Arial 
  color=#008000 size=2></FONT></SPAN>&nbsp;</DIV>
  <DIV dir=ltr align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Arial 
  color=#008000 size=2>mert Orbán Balázs a Székelyföld leírása című 6 kötetes 
  monumentális művében (<SPAN 
  style="FONT-SIZE: 12pt; FONT-FAMILY: 'Times New Roman'; mso-bidi-font-size: 10.0pt; mso-fareast-font-family: 'Times New Roman'; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-language: HU; mso-bidi-language: AR-SA">1868&#8211;1873</SPAN>)&nbsp;is 
  ezt használja;&lt;&lt;</FONT></SPAN></DIV>
  <DIV dir=ltr align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Arial 
  size=2></FONT></SPAN>&nbsp;</DIV>
  <DIV dir=ltr align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Arial 
  color=#000080 size=2>Nem akarok minden egyes érvedre egyenként kitérni, ezek 
  végülis elfogadhatóak, de itt muszáj - inkább általánosságban - arra utalnom, 
  hogy az, hogy egyetlenegy ember egy bizonyos munkájában egy régi korban hogy 
  tüntet fel egy helynevet, az még nem lehet mindent elsöprő érv (főleg, ha 
  történetesen ez az egyetlen hivatkozott&nbsp;mű korábbi időben látott volna 
  napvilágot, mint ahogy az egységes magyar irodalmi nyelv kialakult), hanem 
  több korabeli munkában szereplő adatokat kell összegezni, és amelyik 
  "kvantitatíve" győz, azt lehet talán (az adott korban) sztenderdizáltnak, 
  konvencionálisnak tekinteni.</FONT></SPAN></DIV>
  <DIV dir=ltr align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Arial 
  color=#000080 size=2></FONT></SPAN>&nbsp;</DIV>
  <DIV dir=ltr align=justify><FONT face=Arial color=#000080 size=2><SPAN 
  class=718521020-05112003>Ami viszont mindenek fölött álló, (számomra is :) ) 
  abszolút elfogadható érved, az az, hogy maguk a helyiek hogy használják az 
  illető helynevüket. Erről szólnak ezek a soraid:</SPAN></FONT></DIV>
  <DIV dir=ltr align=justify><FONT face=Arial size=2><SPAN 
  class=718521020-05112003></SPAN></FONT>&nbsp;</DIV>
  <DIV dir=ltr align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT 
  color=#008000><FONT face=Arial><FONT size=2><SPAN 
  class=718521020-05112003>&gt;&gt;Én nem mondtam, hogy az Akadémia döntött 
  arról, hogy&nbsp;SÖTÉTPATAK a helyes forma. </SPAN><SPAN 
  class=718521020-05112003>Más összefüggésben hivatkoztam rá, a szabályozott 
  köznyelv kialakítása tekintetében. </SPAN><SPAN class=718521020-05112003>A 
  helységneveket általában a mindenkori közigazgatási hatóság 
  szabványosítja...&gt;&gt;</SPAN></FONT></FONT></FONT></SPAN></DIV>
  <DIV dir=ltr align=justify><FONT face=Arial color=#008000 size=2><SPAN 
  class=718521020-05112003><SPAN 
  class=718521020-05112003></SPAN></SPAN></FONT>&nbsp;</DIV>
  <DIV dir=ltr align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN 
  class=718521020-05112003></SPAN></SPAN><SPAN class=718521020-05112003><SPAN 
  class=718521020-05112003><FONT face=Arial color=#008000 size=2>&gt;&gt;...mert 
  a gyimesközéploki helyi önkormányzat magyarul ezt 
  használja...&lt;&lt;</FONT></SPAN></DIV>
  <DIV dir=ltr align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Arial 
  color=#008000 size=2></FONT></SPAN>&nbsp;</DIV></SPAN>
  <DIV dir=ltr align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Arial 
  color=#008000 size=2>&gt;&gt;...mert Antal Imre, gyimesközéploki születésű 
  helytörténész&nbsp;ezt használja a Gyimesi krónika című könyvében 
  (1992)...&lt;&lt;</FONT></SPAN><SPAN class=718521020-05112003></SPAN></DIV>
  <DIV dir=ltr align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Arial 
  color=#008000 size=2></FONT></SPAN>&nbsp;</DIV>
  <DIV dir=ltr align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Arial 
  color=#008000 size=2>&gt;&gt;...mert amikor még létezett Romániában a Magyar 
  Autonóm Tartomány (1953-1968), akkor magyar nyelven hivatalosan ezt 
  használták...&lt;&lt;</FONT></SPAN></DIV>
  <DIV dir=ltr align=justify><FONT face=Arial><FONT size=2><SPAN 
  class=718521020-05112003></SPAN><SPAN 
  class=718521020-05112003></SPAN></FONT></FONT>&nbsp;</DIV>
  <DIV dir=ltr align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Arial 
  color=#000080 size=2>További érvek, más vonatkozásban:</FONT></SPAN></DIV>
  <DIV dir=ltr align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Arial 
  size=2></FONT>&nbsp;</DIV>
  <DIV dir=ltr align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Arial 
  color=#008000 size=2>&gt;&gt;mert a gyimesi és csíki nyelvjárásban a 
  helységnév első magánhangzója&nbsp;nem a köznyelvi <EM>e</EM> hangzónak felel 
  meg, hanem az <EM>ö</EM>-nek egy olyan sajátos ejtése, ahol az ajkakat nem 
  csücsörítik annyira, mint a köznyelvben, ezért a másvidékiek (főleg 
  magyarországiak) ezt <EM>e</EM>-nek hallják (hasonló eset, hogy a moldvai 
  román anyanyelvű cigányzenészek által <EM>sârba</EM>-nak ejtett táncnevet a 
  magyarországiak <EM>szerbá</EM>nak hallják, s úgy írják a 
  lemezborítóikra)...&lt;&lt;</FONT></SPAN></DIV>
  <DIV dir=ltr align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Arial 
  size=2></FONT></SPAN>&nbsp;</DIV>
  <DIV dir=ltr align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Arial 
  color=#000080 size=2>A leírás alapján ugyanarról a hangról van szó (nem a 
  sîrbára gondolok most, hanem a gyimesi-csíki példára), amit a románok, 
  bolgárok, franciák, stb.&nbsp;is használnak, tehát az ajakkerekítés nélküli 
  "ö" hangról!? Tehát ezt a hangot románosan így kéne írni (és úgy is ejteni), 
  hogy "Sătétpatak"...? Ha erről van szó, ha a fenti érvek,&nbsp;és&nbsp;a 
  magyar helyesírás mostani gyakorlata&nbsp;nem is léteznének, akkor is 
  "Sötétpatak"-ot kéne írni, hiszen ez a hang valóban az ö-höz áll közelebb, 
  mint a köznyelvi "e"-hez. </FONT></SPAN></DIV>
  <DIV dir=ltr align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Arial 
  color=#000080 size=2></FONT></SPAN>&nbsp;</DIV>
  <DIV dir=ltr align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Arial 
  color=#000080 size=2>(A sârbára rátérve: itt szerintem nem arról van szó, hogy 
  magyarországiak ezt szerbának <FONT color=#ff0000>hallják</FONT>, mert ennek 
  az átírása&nbsp;jobb híján a legpontosabban talán "szürba", vagy magyarosan 
  max. "szirba" lehetne; hanem inkább arról, hogy -&nbsp;általunk 
  annak&nbsp;létjogosultságát, helyességét jóváhagyva, vagy sem - &nbsp;<FONT 
  color=#ff0000>elemzik</FONT> annak eredetét - ugyanis "sz<FONT 
  color=#ff0000>e</FONT>rbest", "szerb /eredetű/ táncot" jelent, és ez jelenik 
  meg az átírásban. </FONT></SPAN><SPAN class=718521020-05112003><FONT 
  face=Arial color=#000080 size=2>Cáfolj meg, ha tévedek, de én úgy tudom, hogy 
  a román "â" /régebben "î"/ és "ă" nem ugyanaz; előbbi az ajakkerekítés nélküli 
  "ü", míg utóbbi az ajakkerekítés nélküli "ö", tehát a magyarországiak 
  semmiképpen nem hallhatják az "â"-t "e"-nek - az "ă"-t viszont 
  igen.)</FONT></SPAN></DIV>
  <DIV dir=ltr align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN 
  class=718521020-05112003><FONT face=Arial 
  size=2></FONT></SPAN></SPAN>&nbsp;</DIV>
  <DIV dir=ltr align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN 
  class=718521020-05112003><FONT face=Arial color=#008000 size=2>&gt;&gt;...mert 
  nem lehet a köznyelvben olyan tájnyelvi hangzókat visszaadni írásban, 
  amelyekre&nbsp;nincs jelölés...&lt;&lt;</FONT></SPAN></SPAN></DIV>
  <DIV dir=ltr align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN 
  class=718521020-05112003><FONT face=Arial 
  size=2></FONT></SPAN></SPAN>&nbsp;</DIV>
  <DIV dir=ltr align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN 
  class=718521020-05112003><FONT face=Arial color=#000080 size=2>Erről már írtam 
  az előző levelemben.</FONT></SPAN></DIV>
  <DIV dir=ltr align=justify><FONT face=Arial size=2></FONT></SPAN>&nbsp;</DIV>
  <DIV dir=ltr align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN 
  class=718521020-05112003><FONT face=Arial color=#008000 size=2>&gt;&gt;...mert 
  ellenkező esetben Széket Sziknek, Székelykeresztúrt Széköjkörösztúrnak, a 
  Maros- előtagú erdélyi települések többségét Maras-nak kellene ejtenünk és 
  írnunk...&lt;&lt;</FONT></SPAN></SPAN></DIV>
  <DIV dir=ltr align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN 
  class=718521020-05112003><FONT face=Arial 
  size=2></FONT></SPAN></SPAN>&nbsp;</DIV>
  <DIV dir=ltr align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Arial 
  color=#000080 size=2><SPAN class=718521020-05112003>Azért nem ennyire 
  sarkosan&nbsp;kell elképzelni&nbsp;ezt a dolgot, mert a helyesírásunk sokszor 
  következetlen, tehát nem annyira következetesek ezek a szabályok, 
  mint&nbsp;ahogyan utalsz itt rá (én is csak az egyszerűség, az 
  érthetőség&nbsp;kedvéért modelláltam azokat&nbsp;úgy, ahogyan előző 
  levelemben, nem törődve a számos kivétellel). Másrészt a gyakorlat (a helyi 
  közigazgatás döntése, és az általános nyelvhasználat) és a használat 
  gyakorisága befolyásolja a nyelvérzék toleranciájának azt a mértékét, ami nem 
  tűri el írásban a Székölykörösztúrt, de eltűri a Setétpatakot; mert nyilván 
  Székelykeresztúr neve gyakrabban bukkan fel az összmagyar nyelvhasználatban, 
  mint Sötétpatak (ami nem is önálló település, stb.) 
  neve.</SPAN></FONT></SPAN></DIV>
  <DIV dir=ltr align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Arial 
  size=2><SPAN class=718521020-05112003></SPAN></FONT>&nbsp;</DIV>
  <DIV dir=ltr align=justify></SPAN></SPAN><SPAN class=718521020-05112003><FONT 
  face=Arial color=#008000 size=2>&gt;&gt;...mert a helységneveknél szükség van 
  egy szabványosított formára, az egyértelmű azonosítás miatt (Magyaros nem 
  azonos Magyaróssal, a nyárádszeredaiak és a csíkszeredaiak a hétköznapi 
  beszédben egyaránt csak szeredaiaknak mondják magukat, ugyanez van Szamosújvár 
  és Marosújvár esetében stb.)&lt;&lt;</FONT></SPAN></DIV>
  <DIV dir=ltr align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Arial 
  size=2></FONT></SPAN>&nbsp;</DIV>
  <DIV dir=ltr align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Arial 
  color=#000080 size=2>Ez Setétpatak esetében nem érv (egyébként, úgy általában 
  jó érv), mert Sötétpatakot nem kell megkülönböztetnünk más Sötétpataktól. Ha 
  meg kéne, annál inkább indokolt lenne a "Setétpatak" 
  írásmód.</FONT></SPAN></DIV>
  <DIV dir=ltr align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Arial 
  color=#000080 size=2></FONT></SPAN>&nbsp;</DIV>
  <DIV dir=ltr align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Arial 
  color=#008000 size=2>&gt;&gt;Mindez nem&nbsp;zárja ki, hogy ismerjük és számon 
  tartsuk&nbsp;a tájnyelvi, történelmi vagy&nbsp;más etnikum által használt 
  névváltozatokat, s akár használjuk is a megfelelő nyelvi- és 
  szövegkörnyezetben...&lt;&lt;</FONT></SPAN></DIV>
  <DIV dir=ltr align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Arial 
  size=2></FONT></SPAN>&nbsp;</DIV>
  <DIV dir=ltr align=justify><FONT face=Arial color=#000080 size=2><SPAN 
  class=718521020-05112003>Hova lennénk, ha ez nem így lenne...!? Akkor tényleg 
  véglegesen eltűnnének a nyelvjárások, de a regionális köznyelvek is, de még 
  talán a herderi jóslat is bekövetkezne...</SPAN></FONT></DIV>
  <DIV dir=ltr align=justify><FONT face=Arial color=#000080 size=2><SPAN 
  class=718521020-05112003></SPAN></FONT>&nbsp;</DIV>
  <DIV dir=ltr align=justify><FONT face=Arial color=#000080 size=2><SPAN 
  class=718521020-05112003>KP</SPAN></FONT></DIV></BLOCKQUOTE></BODY></HTML>