<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML dir=ltr><HEAD>
<META http-equiv=Content-Type content="text/html; charset=iso-8859-2">
<META content="MSHTML 6.00.2800.1276" name=GENERATOR>
<STYLE></STYLE>
</HEAD>
<BODY bgColor=#ffffff>
<DIV align=justify><FONT color=#008000><FONT size=2><SPAN
class=718521020-05112003>P.I.: >>Péter! </SPAN><SPAN
class=718521020-05112003><SPAN class=718521020-05112003>Javaslom, hogy mint
nyelvészetben járatos, röviden foglald össze a tudnivalókat arról, hogy milyen
nyelvi rétegek vannak, azokra miért van szükség, vagy ha nincs, akkor miért
nincs, mi lenne ha nem lenne köznyelv stb. Ez segíthet a vita mederben
tartásához.<<</SPAN></SPAN></FONT></FONT></DIV>
<DIV><SPAN class=718521020-05112003><SPAN class=718521020-05112003><FONT
face=Arial size=2></FONT></SPAN></SPAN> </DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN
class=718521020-05112003><FONT face=Garamond color=#000080
size=2><STRONG>Valóban, annyi levél jött azóta ebben a témában, hogy
szükségesnek tartom a részletesebb ismertetőt...
:))))</STRONG></FONT></SPAN></SPAN></DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN
class=718521020-05112003><FONT face=Garamond color=#000080
size=2><STRONG></STRONG></FONT></SPAN></SPAN> </DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN
class=718521020-05112003><FONT face=Garamond color=#000080 size=2><STRONG>A
teljesség igénye nélkül (hiszen nincs is meg nekem Bartha Csillának
szocioligvisztikai témájú könyve, ha minden igaz "A kétnyelvűség alapkérdései"
címmel. Rájöttem, hogy ezt mindig valamelyik könyvtárból vettem ki; de
egyszer szinte kizárólag ennek a tartalomjegyzéke alapján írtam egy
dolgozatot a nyelvi rétegekről, amit nagyon értékeltek, hogy milyen kitűnő,
rendszerezett munka... :))) ), meg amennyit ez a nem nyelvészeti
témájú lista elbír, ill. a konkrét téma
megkíván.</STRONG></FONT></SPAN></SPAN></DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN
class=718521020-05112003><FONT face=Garamond
color=#000080><STRONG></STRONG></FONT></SPAN></SPAN> </DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN
class=718521020-05112003><FONT color=#008000 size=2>P.I. >>...azokra miért
van szükség, vagy ha nincs, akkor miért
nincs...<<</FONT></SPAN></SPAN></DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN
class=718521020-05112003><FONT face=Garamond
color=#000080><STRONG></STRONG></FONT></SPAN></SPAN> </DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN
class=718521020-05112003><FONT face=Garamond color=#000080 size=2><STRONG>Minden
<FONT color=#ff0000>nyelvi réteg</FONT>re szükség van! :) Nem véletlenül
alakultak ki; mindegyiknek eltérő a funkciója (dajkanyelv / gyermeknyelv, szleng
- korábban zsargon, argó -, szaknyelv, tolvajnyelv, sőt női-, ill. férfinyelv,
köznyelv, költői nyelv, stb.). Maga az élet teszi szükségessé, hogy pl. az
orvosok, vagy az informatikusok saját szakmai nyelvet alakítsanak ki
maguknak, hogy bizonyos dolgok pontosak, egyértelműek legyenek (hiába
próbálkozunk a szakkifejezések magyarításával, ha azok nem abszolút
konvencionálisak, vagyis pl. egy számítógépes program angol menüpontjaiból a
parancsikonok angol eredetijét mindenki más-más magyar szavakkal fordítja, csak
növekszik a zűrzavar az egyértelmű, mindenki által használt és ismert angol
eredeti helyett).</STRONG></FONT></SPAN></SPAN></DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN
class=718521020-05112003><FONT face=Garamond color=#000080
size=2><STRONG></STRONG></FONT></SPAN></SPAN> </DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN
class=718521020-05112003><FONT face=Garamond color=#000080 size=2><STRONG>A
nyelvi rétegeket az <FONT color=#ff0000>egyéni és csoportos
nyelvhasználat</FONT>ban vizsgálhatjuk a szociolingvisztikában. Minket ez
utóbbi érdekel, vagyis <FONT color=#ff0000>a társadalmi rétegek
nyelvhasználatának szempontja</FONT>, de csak utalok rá, hogy nyilván egy egyén
szókincséhez, nyelvhasználatához annak különböző életkoraiban más-más rétegek
hatása érvényesül (dajkanyelv, a környezet nyelvjárása, a tinédzserek szlengje,
a betöltött munkakör szakmai nyelve, stb.).</STRONG></FONT></SPAN></SPAN></DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN
class=718521020-05112003><FONT face=Garamond color=#000080
size=2><STRONG></STRONG></FONT></SPAN></SPAN> </DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN
class=718521020-05112003><FONT face=Garamond color=#000080 size=2><STRONG><FONT
color=#ff0000>Társadalmi rétegek</FONT> többféle szervező erő
alapján különülhetnek el (egy egyén, vagy csoport több ilyen "rétegbe"
is beletartozhat, tehát átfedések lehetségesek természetesen, hiszen eltérőek a
rendezési szempontok. Itt még fontos megemlíteni a dolog hierarchikus jellegét,
tehát egy kisebb csoport egy nagyobba tartozhat bele, stb.).
</STRONG></FONT></SPAN></SPAN></DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN
class=718521020-05112003><FONT face=Garamond color=#000080
size=2><STRONG></STRONG></FONT></SPAN></SPAN> </DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN
class=718521020-05112003><FONT face=Garamond color=#000080 size=2><STRONG>Honnan
is kezdjem...? Talán "lentről". Az <FONT color=#ff0000>egyéni
nyelvhasználat</FONT> felett áll a <FONT color=#ff0000>családi
nyelvhasználat</FONT>, amely egy nagyobb területnek, <FONT
color=#ff0000>egy falunak, városnak a nyelvhasználatá</FONT>ba ágyazódik bele,
és el is térhet attól (biztos mindenki tud példát mondani saját családjából,
hogy egy olyan kifejezést használnak, amit más nem ért meg, vagy
félreérthet, mert más /esetleg többlet-/ jelentéssel ruháztak fel egy
bizonyos dolgot, vagy fogalmat, stb. kifejezendő. (Ha már itt tartunk, a
nyelvüket őrző <FONT color=#ff0000>kisebbségek</FONT> saját <FONT
color=#ff0000>nyelvük használatá</FONT>ban is legelőször és elsősorban, sokszor
kizárólagosan és manapság egyre inkább a családra
szorítkoznak.) </STRONG></FONT></SPAN></SPAN></DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN
class=718521020-05112003><FONT face=Garamond color=#000080
size=2><STRONG></STRONG></FONT></SPAN></SPAN> </DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN
class=718521020-05112003><FONT face=Garamond color=#000080 size=2><STRONG>Itt
már át is tértünk a <FONT color=#ff0000>területi nyelvi rétegek</FONT>re. Ezeket
mondhatjuk <FONT color=#ff0000>nyelvjárások</FONT>nak. Ezek - megint a
hierarchia aljáról indulva - külön réteget jelenthetnek <FONT color=#ff0000>egy
falura nézve</FONT>, tehát egy falunak eltérő nyelv-, ill. szóhasználata
lehet egy nagyobb nyelvjárási egységen belül (külön a <FONT
color=#ff0000>szegek</FONT>nek, <FONT color=#ff0000>utcák</FONT>nak, tehát
<FONT color=#ff0000>falurészek</FONT>nek az <FONT
color=#ff0000>elkülöníthető nyelv- vagy szóhasználatá</FONT>ról nem tudok,
de nem is nagyon tartom elképzelhetőnek a magyar nyelvterületen - ha valaki
tud ilyenről, szóljon - a magyar nyelv jellegéből adódóan, hiszen nálunk - az
egységes köznyelv, irodalmi nyelv szerepét leszámítva most - nincsenek akkora
nyelvjárási, elsősorban kiejtésbeli eltérések - az északi csángót
leszámítva persze -, amelyek a kölcsönös megértés rovására mennének).
</STRONG></FONT></SPAN></SPAN></DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN
class=718521020-05112003><FONT face=Garamond color=#000080
size=2><STRONG></STRONG></FONT></SPAN></SPAN> </DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN
class=718521020-05112003><FONT face=Garamond color=#000080 size=2><STRONG>Ezen
felül vannak a <FONT color=#ff0000>területeken (néprajzi egységeken)
elkülöníthető nyelvjárások</FONT> (hetési, göcseji, tolnai, stb.), amely szintén
egy nagyobb egységbe (a példánál maradva esetünkben a dunántúli nyelvjárásba)
tömörülnek, tehát pl. a dunántúli nyelvjárásoknak még mindig vannak olyan
megkülönböztethető elemeik, amelyek minden dunántúli nyelvjárásra
jellemzőek az alföldi ellenében (pl. bizonyos szavak: spenót vs.
paraj, kukorica vs. tengeri, stb.; vagy a nyílt és a zárt "e" megkülönböztetése;
nagyvonalakban igaz ez persze, hiszen bizonyos somogyi részeken ez a szegedihez
hasonló "ö"-zésbe megy át; azonkívül a vajdaságban, és a keleti nyelvterületen,
Erdélyben is van, hogy megkülönböztetik e kétféle "e"-hangot - a csángók,
székelyek még többet is, mint kettő! :)) )</STRONG></FONT></SPAN></SPAN></DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN
class=718521020-05112003><FONT face=Garamond color=#000080
size=2><STRONG></STRONG></FONT></SPAN></SPAN> </DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN
class=718521020-05112003><FONT face=Garamond color=#000080 size=2><STRONG>A
nyelvjárások és a köznyelv között áll a <FONT color=#ff0000>regionális
köznyelv</FONT>. Erről fontos beszélni, mert kevesen tudnak ennek a létezéséről
(lehet, hogy vannak, akik tagadják is), stb.</STRONG></FONT></SPAN></SPAN></DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN
class=718521020-05112003><FONT face=Garamond color=#000080
size=2><STRONG></STRONG></FONT></SPAN></SPAN> </DIV>
<DIV align=justify><FONT face=Garamond><FONT color=#000080><STRONG><SPAN
class=718521020-05112003><SPAN class=718521020-05112003><FONT size=2>Ennek a
lényege az, hogy - <FONT color=#ff0000>a köznyelv szempontjából nézve</FONT> - a
köznyelvet élesebb vagy tompább területi jellegzetességek különböztetik meg egy
másik terület köznyelvétől. Itt elsősorban beszélt nyelvi dolgokra kell
gondolni; mert a köznyelvnek ugye van írott és beszélt formája; a területi
jellegzetességek az írott köznyelvben természetesen
nem</FONT></SPAN></SPAN><SPAN class=718521020-05112003><FONT size=2> jelennek
meg, hiszen itt elsősorban hangtani dolgokról van szó<FONT size=3>
</FONT></FONT><FONT size=2>(a már említett kétféle "e") - bár megérne egy
kutatást, hogy az írott szavak szintjén van-e, lehet-e eltérés a
regionális köznyelvekben... (Biztos egyébként, hogy egy kicsi van, de kérdés,
hogy ennek a kicsinek van-e
jelentősége.)</FONT></SPAN></STRONG></FONT></FONT></DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Garamond
color=#000080><STRONG></STRONG></FONT></SPAN> </DIV><SPAN
class=718521020-05112003>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Garamond
color=#000080 size=2><STRONG>A regionális köznyelv egyszerűen és érthetőbben
fogalmazva szerintem <FONT color=#ff0000>a(z írott) köznyelv beszélt nyelvi
megvalósulása.</FONT> Ez gyakorlatilag minden területen más; ne gondoljuk, hogy
pl. Pesten, vagy Bécsben beszélik _"A"_ köznyelvet, és az összes többi az
regionális köznyelv; mert azok is azok, sőt... (a Bécsben beszélt németet
kifejezetten "wiener Dialekt"-ként, tehát
nyelvjárásként definiálják).</STRONG></FONT></SPAN></DIV></SPAN>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Garamond
color=#000080><STRONG></STRONG></FONT></SPAN> </DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Garamond
color=#000080 size=2><STRONG>A regionális köznyelvet <FONT color=#ff0000>a
forrást adó nyelvjárás szempontjából nézve</FONT> annak jellegzetességeinek
tompulásával, finomodásával találkozhatunk. Az egyszerűség kedvéért a nyílt és
zárt e-nél maradva ezek nem annyira élesen elkülönülve jelennek meg pl. a
zalaegerszegi köznyelvben, mint mondjuk valamelyik göcseji falu nyelvjárásában.
A köznyelvet beszélő törekszik is ezen területi jellegzetességek leküzdésére, de
ez nem biztos, hogy (teljesen) sikerül neki, mert amit mi itthon nem hallunk
egymás beszédén az "e" hangok tekintetében, azt lehet, hogy egy pesti meghallja,
érzékeli. Vagy vegyük föl magnóra saját beszédünket... Ez lehet, hogy az én
beszédemben is érződik, még ha küzdök / közdenék is ellene, de pl. nemrég
hallgattam az egerszegi politikust, Szalai Annamáriát, akinek a beszédjén eddig
én se éreztem semmi "zalait", de most csak erre koncentrálva felfedeztem...
</STRONG></FONT></SPAN></DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Garamond
color=#000080 size=2><STRONG></STRONG></FONT></SPAN> </DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Garamond
color=#000080 size=2><STRONG>A regionális köznyelv (jellegéből adódóan az adott
területen <FONT color=#ff0000>nyelvi normá</FONT>vá emelkedhet; tehát "az beszél
szépen, aki így beszél"; emiatt olyanok is használják, akiknek eredetileg semmi
közük a paraszti származáshoz, csak egyszerűen a nyelvi normának akarnak
megfelelni (vagy rájukragad). (Érdemes megvizsgálni egyébként azoknak a
szociális elhelyezkedését, akik a regionális köznyelvet használják: mennyire
jöttek paraszti közegből, "feltornászva" magukat úgymond "magasabb" társadalmi
szintre; ha jobban kötődnek falusi gyökereikhez, akkor "regionálisabb"
köznyelvet beszélnek-e, mint akik nem annyira,
stb.)</STRONG></FONT></SPAN></DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Garamond
color=#000080 size=2><STRONG></STRONG></FONT></SPAN> </DIV>
<DIV align=justify><FONT face=Garamond><FONT color=#000080><STRONG><SPAN
class=718521020-05112003><FONT size=2>El is érkeztünk magához <FONT
color=#ff0000>a köznyelv</FONT>hez. </FONT></SPAN><SPAN
class=718521020-05112003><FONT size=2>Ez tkp. a nyelvjárásokon felülemelkedő
sztenderdizált (egységesített) nyelv, nem pontosan, nem szakszerűen fogalmazva
az "irodalmi nyelv" (értsd: írott nyelv).
</FONT></SPAN></STRONG></FONT></FONT></DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Garamond
color=#000080 size=2><STRONG></STRONG></FONT></SPAN> </DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT><FONT color=#008000
size=2>P.I. >>...mi lenne ha nem lenne
köznyelv...<<</FONT></FONT></SPAN></DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Garamond
color=#000080 size=2><STRONG></STRONG></FONT></SPAN> </DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Garamond
color=#000080 size=2><STRONG>A köznyelvnek azért van jelentősége, hogy
(általában modellálva most) egyrészt bizonyos országok országrészeinek eltérő
nyelvjárást beszélő állampolgárai megértsék egymást. Ezért alakították ki pl. a
"Hochdeutschot", mert különben egy észak-német nem értene meg egy burgenlandi
parasztot, de még jobban érzékelhető fontossága van ennek pl. Kínában, ahol az
önkényesen nyelvjárásoknak kinevezett nyelvek egymás számára tökéletesen
érthetetlenek lennének, ha nem lenne az egységes kínai írás. Itt elérkeztünk
ahhoz, hogy a köznyelv elsősorban az írott formában fontos, ebben a közegben
mozog, ebben a keretben definiálható igazán. Vagyis kell egy írásbeli standard,
amit mindenki megért és mindenki egyformán értelmez (mégha nyilvánvalóan az
írott formát mindenki másképp ejti is ki - lásd fentebb a regionális
köznyelvről írottakat). Ebben viszont kompromisszumokat kell kötni a különböző
nyelvjárások kiejtésbeli sajátosságai között, hogy mindenkinek érthető és
értelmezhető legyen a leírt szó. </STRONG></FONT></SPAN></DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Garamond
color=#000080 size=2><STRONG></STRONG></FONT></SPAN> </DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Garamond
color=#000080 size=2><STRONG>Itt át is tértünk a <FONT color=#ff0000>magyar
vonatkozás</FONT>ra, visszakanyarodva a <FONT color=#ff0000>Setétpatak -
Sötétpatak vitá</FONT>hoz. A magyar "sztenderdnek", köznyelvnek nem abban áll a
jelentősége, hogy teremtsünk egy minden magyar nyelvjárási beszélő számára
érthető közös nyelvet, hiszen, mint már említettem, az egymástól messze lakó
magyarok is tökéletesen megértik egymást. Így nemcsak a "sötét", hanem a "setét"
is mindenki számára érthető (ez lehet egy érv a "Setétpatak" mellett...). Mégis
- mint ahogy Pávai István és Kánya Réka is bemutatta -, az "e"- és
rokon hangok ejtésében nagy különbségek is lehetnek, amit nem lehet, vagy
nem érdemes jelölni (sätét, setét, sëtét, stb.), mert azt úgy sem tudná mindenki
ugyanúgy ejteni, mint az adott nyelvjárásban, hanem valami olyan betűvel
kell jelölni, ami egyértelmű mindenki számára, és mindenki úgy ejtheti ki, ahogy
szokta. Ezért a magyar nyelvben, nyelvjárásokban fellelhető "e"-hangokat
(funkcionálisan a somogyi és szegedi nyelvjárásokban meglévő "ö"-zés
is ide tartozik) a magyar helyesírás kialakítása óta egységesen "e"-betűvel
jelöljük. Ami miatt azonban Kazinczyék annakidején a "sötét" írásmód
mellett dönthettek a "setét" ellenében, annak más oka van: az, hogy a standard
kialakításában szinte kizárólag a keleti (bizonyos erdélyi, alföldi, de
közelebbről a debreceni) nyelvjárás normáit vették alapul, ahol viszont nincs
nyílt és zárt "e" megkülönböztetés; így viszont sok e-betűs szavunk lett
(volna), és mivel ők azzal számoltak, hogy az "e"-hangok megkülönböztetése a
beszélt nyelvből előbb-utóbb eltűnik, és "mekegőssé" válhat a köznyelv, ezért
ezt ellensúlyozandó ahol - természetesen nyelvjárási adatok alapján - lehetett,
az "e"-ket "ö"-kre cserélték. Így vált írott sztenderddé a "sötét" szavunk is,
tehát akik a Setétpatak - Sötétpatak vitában az utóbbi mellett kardoskodnak,
azok ezt elsősorban az írott nyelvi hagyományokra hivatkozva
teszik.</STRONG></FONT></SPAN></DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Garamond
color=#000080 size=2><STRONG></STRONG></FONT></SPAN> </DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Garamond
color=#000080 size=2><STRONG>Tehát a </STRONG><FONT face="Times New Roman"
color=#008000>>>...mi lenne ha nem lenne köznyelv...<<
</FONT><STRONG>kérdésre magyar vonatkozásban úgy válaszolhatunk, hogy akkor
mindenki önkényesen írná le tájnyelvi / regionális szavait, önkényes, nem
konvencionális módon jelölve azok jellegzetes magánhangzóit. Ez a vita
azonban szerintem egy kicsit fel van fújva, mert mint már többször említettem,
az eltérő hangtan a magyar nyelvben nem megy a kölcsönös érthetőség rovására,
tehát a "setét" szó is ugyanúgy érthető mindenki számára. Mint már egy korábbi
levelemben utaltam rá, szerintem engedjük, hogy maga a közösségi nyelvhasználat,
ill. a helyiek döntsék el, a kérdéses településrész írásos "standardját" ( /
"sztenderdjét" ... változik a nyelvi divat is! :)) )
</STRONG></FONT></SPAN></DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Garamond
color=#000080 size=2><STRONG></STRONG></FONT></SPAN> </DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Garamond
color=#000080 size=2><STRONG>Ezzel kapcsolatban Pávai István levele további
részében reagált, amire konkrétan egy külön levélben válaszolok, hogy tényleg ne
legyek túl hosszú.</STRONG></FONT></SPAN></DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><STRONG><FONT face=Garamond
color=#000080 size=2></FONT></STRONG></SPAN> </DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><STRONG><FONT face=Garamond
color=#000080 size=2>Nagyon örülnék neki, ha Végvári József tanár úr, ha még
listatag, szintén hozzászólna a témához.</FONT></STRONG></SPAN></DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Garamond
color=#000080 size=2><STRONG></STRONG></FONT></SPAN> </DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Garamond
color=#000080 size=2><STRONG>Kovács
Péter</STRONG></FONT></SPAN></DIV></BODY></HTML>