<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML dir=ltr><HEAD>
<META http-equiv=Content-Type content="text/html; charset=iso-8859-2">
<META content="MSHTML 6.00.2800.1276" name=GENERATOR>
<STYLE></STYLE>
</HEAD>
<BODY bgColor=#ffffff>
<DIV align=justify><FONT color=#008000><FONT size=2><SPAN 
class=718521020-05112003>P.I.: &gt;&gt;Péter! </SPAN><SPAN 
class=718521020-05112003><SPAN class=718521020-05112003>Javaslom, hogy mint 
nyelvészetben járatos, röviden foglald össze a tudnivalókat arról, hogy milyen 
nyelvi rétegek vannak, azokra miért van szükség, vagy ha nincs, akkor&nbsp;miért 
nincs, mi lenne ha nem lenne köznyelv stb. Ez segíthet a vita mederben 
tartásához.&lt;&lt;</SPAN></SPAN></FONT></FONT></DIV>
<DIV><SPAN class=718521020-05112003><SPAN class=718521020-05112003><FONT 
face=Arial size=2></FONT></SPAN></SPAN>&nbsp;</DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN 
class=718521020-05112003><FONT face=Garamond color=#000080 
size=2><STRONG>Valóban, annyi levél jött azóta ebben a témában, hogy 
szükségesnek tartom a részletesebb ismertetőt... 
:))))</STRONG></FONT></SPAN></SPAN></DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN 
class=718521020-05112003><FONT face=Garamond color=#000080 
size=2><STRONG></STRONG></FONT></SPAN></SPAN>&nbsp;</DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN 
class=718521020-05112003><FONT face=Garamond color=#000080 size=2><STRONG>A 
teljesség igénye nélkül (hiszen nincs is meg nekem Bartha Csillának 
szocioligvisztikai témájú könyve, ha minden igaz "A kétnyelvűség alapkérdései" 
címmel. Rájöttem, hogy ezt mindig valamelyik könyvtárból vettem ki; de 
egyszer&nbsp;szinte kizárólag ennek a tartalomjegyzéke alapján írtam egy 
dolgozatot a nyelvi rétegekről, amit nagyon értékeltek, hogy milyen kitűnő, 
rendszerezett munka... :))) ), meg amennyit&nbsp;ez a&nbsp;nem nyelvészeti 
témájú lista elbír, ill. a konkrét téma 
megkíván.</STRONG></FONT></SPAN></SPAN></DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN 
class=718521020-05112003><FONT face=Garamond 
color=#000080><STRONG></STRONG></FONT></SPAN></SPAN>&nbsp;</DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN 
class=718521020-05112003><FONT color=#008000 size=2>P.I. &gt;&gt;...azokra miért 
van szükség, vagy ha nincs, akkor&nbsp;miért 
nincs...&lt;&lt;</FONT></SPAN></SPAN></DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN 
class=718521020-05112003><FONT face=Garamond 
color=#000080><STRONG></STRONG></FONT></SPAN></SPAN>&nbsp;</DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN 
class=718521020-05112003><FONT face=Garamond color=#000080 size=2><STRONG>Minden 
<FONT color=#ff0000>nyelvi réteg</FONT>re szükség van! :) Nem véletlenül 
alakultak ki; mindegyiknek eltérő a funkciója (dajkanyelv / gyermeknyelv, szleng 
- korábban zsargon, argó -, szaknyelv, tolvajnyelv, sőt női-, ill. férfinyelv, 
köznyelv, költői nyelv, stb.). Maga az élet teszi szükségessé, hogy pl. az 
orvosok, vagy az informatikusok&nbsp;saját szakmai nyelvet alakítsanak ki 
maguknak, hogy bizonyos dolgok pontosak, egyértelműek legyenek (hiába 
próbálkozunk a szakkifejezések magyarításával, ha azok nem abszolút 
konvencionálisak, vagyis pl. egy számítógépes program angol menüpontjaiból a 
parancsikonok angol eredetijét mindenki más-más magyar szavakkal fordítja, csak 
növekszik a zűrzavar az egyértelmű, mindenki által használt és ismert angol 
eredeti helyett).</STRONG></FONT></SPAN></SPAN></DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN 
class=718521020-05112003><FONT face=Garamond color=#000080 
size=2><STRONG></STRONG></FONT></SPAN></SPAN>&nbsp;</DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN 
class=718521020-05112003><FONT face=Garamond color=#000080 size=2><STRONG>A 
nyelvi rétegeket az <FONT color=#ff0000>egyéni és csoportos 
nyelvhasználat</FONT>ban vizsgálhatjuk a&nbsp;szociolingvisztikában. Minket ez 
utóbbi érdekel,&nbsp;vagyis <FONT color=#ff0000>a társadalmi rétegek 
nyelvhasználatának szempontja</FONT>, de csak utalok rá, hogy nyilván egy egyén 
szókincséhez, nyelvhasználatához annak különböző életkoraiban más-más rétegek 
hatása érvényesül (dajkanyelv, a környezet nyelvjárása, a tinédzserek szlengje, 
a betöltött munkakör szakmai nyelve, stb.).</STRONG></FONT></SPAN></SPAN></DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN 
class=718521020-05112003><FONT face=Garamond color=#000080 
size=2><STRONG></STRONG></FONT></SPAN></SPAN>&nbsp;</DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN 
class=718521020-05112003><FONT face=Garamond color=#000080 size=2><STRONG><FONT 
color=#ff0000>Társadalmi rétegek</FONT> többféle szervező erő 
alapján&nbsp;különülhetnek el&nbsp;(egy egyén, vagy csoport több ilyen "rétegbe" 
is beletartozhat, tehát átfedések lehetségesek természetesen, hiszen eltérőek a 
rendezési szempontok. Itt még fontos megemlíteni a dolog hierarchikus jellegét, 
tehát egy kisebb csoport egy nagyobba tartozhat bele, stb.). 
</STRONG></FONT></SPAN></SPAN></DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN 
class=718521020-05112003><FONT face=Garamond color=#000080 
size=2><STRONG></STRONG></FONT></SPAN></SPAN>&nbsp;</DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN 
class=718521020-05112003><FONT face=Garamond color=#000080 size=2><STRONG>Honnan 
is kezdjem...? Talán "lentről".&nbsp;Az <FONT color=#ff0000>egyéni 
nyelvhasználat</FONT> felett&nbsp;áll a&nbsp;<FONT color=#ff0000>családi 
nyelvhasználat</FONT>, amely egy nagyobb területnek,&nbsp;<FONT 
color=#ff0000>egy falunak, városnak a nyelvhasználatá</FONT>ba ágyazódik bele, 
és el is térhet attól (biztos mindenki tud példát mondani saját családjából, 
hogy egy olyan kifejezést használnak, amit más nem ért meg,&nbsp;vagy 
félreérthet, mert más&nbsp;/esetleg többlet-/ jelentéssel ruháztak fel egy 
bizonyos dolgot, vagy fogalmat, stb.&nbsp;kifejezendő. (Ha már itt tartunk, a 
nyelvüket őrző <FONT color=#ff0000>kisebbségek</FONT> saját <FONT 
color=#ff0000>nyelvük használatá</FONT>ban is legelőször és elsősorban, sokszor 
kizárólagosan és manapság egyre inkább a családra 
szorítkoznak.)&nbsp;</STRONG></FONT></SPAN></SPAN></DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN 
class=718521020-05112003><FONT face=Garamond color=#000080 
size=2><STRONG></STRONG></FONT></SPAN></SPAN>&nbsp;</DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN 
class=718521020-05112003><FONT face=Garamond color=#000080 size=2><STRONG>Itt 
már át is tértünk a <FONT color=#ff0000>területi nyelvi rétegek</FONT>re. Ezeket 
mondhatjuk <FONT color=#ff0000>nyelvjárások</FONT>nak. Ezek - megint a 
hierarchia aljáról indulva - külön réteget jelenthetnek <FONT color=#ff0000>egy 
falura nézve</FONT>,&nbsp;tehát egy falunak eltérő nyelv-, ill. szóhasználata 
lehet egy nagyobb nyelvjárási egységen belül (külön a <FONT 
color=#ff0000>szegek</FONT>nek,&nbsp;<FONT color=#ff0000>utcák</FONT>nak, tehát 
<FONT color=#ff0000>falurészek</FONT>nek az&nbsp;<FONT 
color=#ff0000>elkülöníthető nyelv- vagy szóhasználatá</FONT>ról nem tudok, 
de&nbsp;nem is nagyon tartom elképzelhetőnek a magyar nyelvterületen - ha valaki 
tud ilyenről, szóljon - a magyar nyelv jellegéből adódóan, hiszen nálunk - az 
egységes köznyelv, irodalmi nyelv szerepét leszámítva most - nincsenek akkora 
nyelvjárási, elsősorban kiejtésbeli&nbsp;eltérések - az északi csángót 
leszámítva persze -, amelyek a&nbsp;kölcsönös megértés rovására mennének). 
</STRONG></FONT></SPAN></SPAN></DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN 
class=718521020-05112003><FONT face=Garamond color=#000080 
size=2><STRONG></STRONG></FONT></SPAN></SPAN>&nbsp;</DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN 
class=718521020-05112003><FONT face=Garamond color=#000080 size=2><STRONG>Ezen 
felül vannak a <FONT color=#ff0000>területeken (néprajzi egységeken) 
elkülöníthető nyelvjárások</FONT> (hetési, göcseji, tolnai, stb.), amely szintén 
egy nagyobb egységbe (a példánál maradva esetünkben a dunántúli nyelvjárásba) 
tömörülnek, tehát pl. a dunántúli nyelvjárásoknak még mindig vannak olyan 
megkülönböztethető elemeik, amelyek minden dunántúli nyelvjárásra 
jellemzőek&nbsp;az alföldi ellenében&nbsp;(pl. bizonyos szavak: spenót vs. 
paraj, kukorica vs. tengeri, stb.; vagy a nyílt és a zárt "e" megkülönböztetése; 
nagyvonalakban igaz ez persze, hiszen bizonyos somogyi részeken ez a szegedihez 
hasonló "ö"-zésbe megy át; azonkívül a vajdaságban, és a keleti nyelvterületen, 
Erdélyben is van, hogy megkülönböztetik e kétféle "e"-hangot - a csángók, 
székelyek még többet is, mint kettő! :)) )</STRONG></FONT></SPAN></SPAN></DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN 
class=718521020-05112003><FONT face=Garamond color=#000080 
size=2><STRONG></STRONG></FONT></SPAN></SPAN>&nbsp;</DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN 
class=718521020-05112003><FONT face=Garamond color=#000080 size=2><STRONG>A 
nyelvjárások és a köznyelv között áll a <FONT color=#ff0000>regionális 
köznyelv</FONT>. Erről fontos beszélni, mert kevesen tudnak ennek a létezéséről 
(lehet, hogy vannak, akik tagadják is), stb.</STRONG></FONT></SPAN></SPAN></DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><SPAN 
class=718521020-05112003><FONT face=Garamond color=#000080 
size=2><STRONG></STRONG></FONT></SPAN></SPAN>&nbsp;</DIV>
<DIV align=justify><FONT face=Garamond><FONT color=#000080><STRONG><SPAN 
class=718521020-05112003><SPAN class=718521020-05112003><FONT size=2>Ennek a 
lényege az, hogy - <FONT color=#ff0000>a köznyelv szempontjából nézve</FONT> - a 
köznyelvet élesebb vagy tompább területi jellegzetességek különböztetik meg egy 
másik terület köznyelvétől. Itt elsősorban beszélt nyelvi dolgokra kell 
gondolni; mert a köznyelvnek ugye van írott és beszélt formája; a területi 
jellegzetességek az írott&nbsp;köznyelvben természetesen 
nem</FONT></SPAN></SPAN><SPAN class=718521020-05112003><FONT size=2> jelennek 
meg, hiszen itt elsősorban hangtani dolgokról van szó<FONT size=3> 
</FONT></FONT><FONT size=2>(a már említett kétféle "e") - bár megérne egy 
kutatást, hogy az&nbsp;írott szavak szintjén van-e, lehet-e&nbsp;eltérés a 
regionális köznyelvekben... (Biztos egyébként, hogy egy kicsi van, de kérdés, 
hogy ennek a kicsinek van-e 
jelentősége.)</FONT></SPAN></STRONG></FONT></FONT></DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Garamond 
color=#000080><STRONG></STRONG></FONT></SPAN>&nbsp;</DIV><SPAN 
class=718521020-05112003>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Garamond 
color=#000080 size=2><STRONG>A regionális köznyelv egyszerűen és érthetőbben 
fogalmazva szerintem <FONT color=#ff0000>a(z írott)&nbsp;köznyelv beszélt nyelvi 
megvalósulása.</FONT> Ez gyakorlatilag minden területen más; ne gondoljuk, hogy 
pl. Pesten, vagy Bécsben&nbsp;beszélik _"A"_ köznyelvet, és az összes többi az 
regionális köznyelv; mert azok is azok, sőt... (a Bécsben beszélt németet 
kifejezetten "wiener Dialekt"-ként, tehát 
nyelvjárásként&nbsp;definiálják).</STRONG></FONT></SPAN></DIV></SPAN>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Garamond 
color=#000080><STRONG></STRONG></FONT></SPAN>&nbsp;</DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Garamond 
color=#000080 size=2><STRONG>A regionális köznyelvet <FONT color=#ff0000>a 
forrást adó nyelvjárás szempontjából nézve</FONT> annak jellegzetességeinek 
tompulásával, finomodásával találkozhatunk. Az egyszerűség kedvéért a nyílt és 
zárt e-nél maradva ezek nem annyira élesen elkülönülve jelennek meg pl. a 
zalaegerszegi köznyelvben, mint mondjuk valamelyik göcseji falu nyelvjárásában. 
A köznyelvet beszélő törekszik is ezen területi jellegzetességek leküzdésére, de 
ez nem biztos, hogy (teljesen) sikerül neki, mert amit mi itthon nem hallunk 
egymás beszédén az "e" hangok tekintetében, azt lehet, hogy egy pesti meghallja, 
érzékeli. Vagy vegyük föl magnóra saját beszédünket... Ez lehet, hogy az én 
beszédemben is érződik, még ha küzdök / közdenék is ellene, de pl. nemrég 
hallgattam az egerszegi politikust, Szalai Annamáriát, akinek a beszédjén eddig 
én se éreztem semmi "zalait", de most csak erre koncentrálva felfedeztem... 
</STRONG></FONT></SPAN></DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Garamond 
color=#000080 size=2><STRONG></STRONG></FONT></SPAN>&nbsp;</DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Garamond 
color=#000080 size=2><STRONG>A regionális köznyelv (jellegéből adódóan az adott 
területen <FONT color=#ff0000>nyelvi normá</FONT>vá emelkedhet; tehát "az beszél 
szépen, aki így beszél"; emiatt olyanok is használják, akiknek eredetileg semmi 
közük a paraszti származáshoz, csak egyszerűen a nyelvi normának akarnak 
megfelelni (vagy rájukragad). (Érdemes megvizsgálni egyébként azoknak a 
szociális elhelyezkedését, akik a regionális köznyelvet használják: mennyire 
jöttek paraszti közegből, "feltornászva" magukat úgymond "magasabb" társadalmi 
szintre; ha jobban kötődnek falusi gyökereikhez, akkor "regionálisabb" 
köznyelvet beszélnek-e, mint akik nem annyira, 
stb.)</STRONG></FONT></SPAN></DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Garamond 
color=#000080 size=2><STRONG></STRONG></FONT></SPAN>&nbsp;</DIV>
<DIV align=justify><FONT face=Garamond><FONT color=#000080><STRONG><SPAN 
class=718521020-05112003><FONT size=2>El is érkeztünk magához <FONT 
color=#ff0000>a köznyelv</FONT>hez. </FONT></SPAN><SPAN 
class=718521020-05112003><FONT size=2>Ez tkp. a nyelvjárásokon felülemelkedő 
sztenderdizált (egységesített) nyelv, nem pontosan, nem szakszerűen fogalmazva 
az "irodalmi nyelv" (értsd: írott nyelv). 
</FONT></SPAN></STRONG></FONT></FONT></DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Garamond 
color=#000080 size=2><STRONG></STRONG></FONT></SPAN>&nbsp;</DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT><FONT color=#008000 
size=2>P.I. &gt;&gt;...mi lenne ha nem lenne 
köznyelv...&lt;&lt;</FONT></FONT></SPAN></DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Garamond 
color=#000080 size=2><STRONG></STRONG></FONT></SPAN>&nbsp;</DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Garamond 
color=#000080 size=2><STRONG>A köznyelvnek azért van jelentősége, hogy 
(általában modellálva most) egyrészt bizonyos országok országrészeinek eltérő 
nyelvjárást beszélő állampolgárai megértsék egymást. Ezért alakították ki pl. a 
"Hochdeutschot", mert különben egy észak-német nem értene meg egy burgenlandi 
parasztot, de még jobban érzékelhető fontossága van ennek pl. Kínában, ahol az 
önkényesen nyelvjárásoknak kinevezett nyelvek egymás számára tökéletesen 
érthetetlenek lennének, ha nem lenne az egységes kínai írás. Itt elérkeztünk 
ahhoz, hogy a köznyelv elsősorban az írott formában fontos, ebben a közegben 
mozog, ebben a keretben definiálható igazán. Vagyis kell egy írásbeli standard, 
amit mindenki megért és mindenki egyformán értelmez (mégha nyilvánvalóan az 
írott formát mindenki másképp ejti is ki -&nbsp;lásd fentebb a regionális 
köznyelvről írottakat). Ebben viszont kompromisszumokat kell kötni a különböző 
nyelvjárások kiejtésbeli sajátosságai között, hogy mindenkinek érthető és 
értelmezhető legyen a leírt szó. </STRONG></FONT></SPAN></DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Garamond 
color=#000080 size=2><STRONG></STRONG></FONT></SPAN>&nbsp;</DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Garamond 
color=#000080 size=2><STRONG>Itt át is tértünk a <FONT color=#ff0000>magyar 
vonatkozás</FONT>ra, visszakanyarodva a <FONT color=#ff0000>Setétpatak - 
Sötétpatak vitá</FONT>hoz. A magyar "sztenderdnek", köznyelvnek nem abban áll a 
jelentősége, hogy teremtsünk egy minden magyar nyelvjárási beszélő számára 
érthető közös nyelvet, hiszen, mint már említettem, az egymástól messze lakó 
magyarok is tökéletesen megértik egymást. Így nemcsak a "sötét", hanem a "setét" 
is mindenki számára érthető (ez lehet egy érv a "Setétpatak" mellett...). Mégis 
- mint ahogy Pávai István és Kánya Réka is bemutatta -, az "e"- és 
rokon&nbsp;hangok ejtésében nagy különbségek is lehetnek, amit nem lehet, vagy 
nem érdemes jelölni (sätét, setét, sëtét, stb.), mert azt úgy sem tudná mindenki 
ugyanúgy ejteni, mint az adott nyelvjárásban,&nbsp;hanem valami olyan betűvel 
kell jelölni, ami egyértelmű mindenki számára, és mindenki úgy ejtheti ki, ahogy 
szokta. Ezért a magyar nyelvben, nyelvjárásokban fellelhető "e"-hangokat 
(funkcionálisan a somogyi&nbsp;és szegedi nyelvjárásokban meglévő&nbsp;"ö"-zés 
is ide tartozik)&nbsp;a magyar helyesírás kialakítása óta egységesen "e"-betűvel 
jelöljük. Ami miatt azonban&nbsp;Kazinczyék annakidején&nbsp; a "sötét" írásmód 
mellett dönthettek a "setét" ellenében, annak más oka van: az, hogy a standard 
kialakításában szinte kizárólag a keleti (bizonyos erdélyi, alföldi, de 
közelebbről a debreceni) nyelvjárás normáit vették alapul, ahol viszont nincs 
nyílt és zárt "e" megkülönböztetés; így viszont sok e-betűs szavunk lett 
(volna), és mivel ők azzal számoltak, hogy az "e"-hangok megkülönböztetése a 
beszélt nyelvből előbb-utóbb eltűnik, és "mekegőssé" válhat a köznyelv, ezért 
ezt ellensúlyozandó ahol - természetesen nyelvjárási adatok alapján - lehetett, 
az "e"-ket "ö"-kre cserélték. Így vált írott sztenderddé a "sötét" szavunk is, 
tehát akik a Setétpatak - Sötétpatak vitában az utóbbi mellett kardoskodnak, 
azok ezt elsősorban az írott nyelvi hagyományokra hivatkozva 
teszik.</STRONG></FONT></SPAN></DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Garamond 
color=#000080 size=2><STRONG></STRONG></FONT></SPAN>&nbsp;</DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Garamond 
color=#000080 size=2><STRONG>Tehát a </STRONG><FONT face="Times New Roman" 
color=#008000>&gt;&gt;...mi lenne ha nem lenne köznyelv...&lt;&lt; 
</FONT><STRONG>kérdésre magyar vonatkozásban úgy válaszolhatunk, hogy akkor 
mindenki önkényesen írná le tájnyelvi / regionális szavait, önkényes, nem 
konvencionális&nbsp;módon jelölve azok jellegzetes magánhangzóit. Ez a vita 
azonban szerintem egy kicsit fel van fújva, mert mint már többször említettem, 
az eltérő hangtan a magyar nyelvben nem megy a kölcsönös érthetőség rovására, 
tehát a "setét" szó is ugyanúgy érthető mindenki számára. Mint már egy korábbi 
levelemben utaltam rá, szerintem engedjük, hogy maga a közösségi nyelvhasználat, 
ill. a helyiek döntsék el, a kérdéses településrész írásos "standardját" ( / 
"sztenderdjét" ... változik a nyelvi divat is! :)) ) 
</STRONG></FONT></SPAN></DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Garamond 
color=#000080 size=2><STRONG></STRONG></FONT></SPAN>&nbsp;</DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Garamond 
color=#000080 size=2><STRONG>Ezzel kapcsolatban Pávai István levele további 
részében reagált, amire konkrétan egy külön levélben válaszolok, hogy tényleg ne 
legyek túl hosszú.</STRONG></FONT></SPAN></DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><STRONG><FONT face=Garamond 
color=#000080 size=2></FONT></STRONG></SPAN>&nbsp;</DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><STRONG><FONT face=Garamond 
color=#000080 size=2>Nagyon örülnék neki, ha Végvári József tanár úr, ha még 
listatag, szintén hozzászólna a témához.</FONT></STRONG></SPAN></DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Garamond 
color=#000080 size=2><STRONG></STRONG></FONT></SPAN>&nbsp;</DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=718521020-05112003><FONT face=Garamond 
color=#000080 size=2><STRONG>Kovács 
Péter</STRONG></FONT></SPAN></DIV></BODY></HTML>