<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML dir=ltr><HEAD>
<META http-equiv=Content-Type content="text/html; charset=iso-8859-2">
<META content="MSHTML 6.00.2800.1276" name=GENERATOR>
<STYLE></STYLE>
</HEAD>
<BODY bgColor=#ffffff>
<DIV align=justify><SPAN class=632214119-04122003><FONT face=Gulim
size=2><STRONG>Pávai I.: <FONT color=#000080>>>OK, Péter, azt hiszem, hogy
hasznos volt a részletes összefoglalásod a lista
számára.<<</FONT></STRONG></FONT></SPAN></DIV>
<DIV align=justify><FONT face=Gulim size=2><SPAN
class=632214119-04122003><STRONG></STRONG></SPAN></FONT> </DIV>
<DIV align=justify><SPAN class=632214119-04122003><FONT face=Gulim
size=2><STRONG>Mivel mástól ezidáig nem érkezett visszajelzés, ezért nem
tudom.</STRONG></FONT></SPAN></DIV>
<DIV dir=ltr align=justify><FONT size=2><FONT face=Gulim size=2><SPAN
class=632214119-04122003><STRONG></STRONG></SPAN></FONT></FONT> </DIV>
<DIV dir=ltr align=justify><FONT size=2><FONT face=Gulim><STRONG><FONT
color=#000080><SPAN class=632214119-04122003>>>Én </SPAN><SPAN
class=632214119-04122003>nem mondtam, hogy annak alapján ítélkezem, "hogy
egyetlenegy ember egy bizonyos munkájában egy régi korban hogy tüntet fel egy
helynevet", pontosan azért soroltam föl (vagy fel) több más
érvet...<<</SPAN></FONT></STRONG></FONT></FONT></DIV>
<DIV dir=ltr align=justify><FONT size=2><FONT face=Gulim size=2><SPAN
class=632214119-04122003><STRONG></STRONG></SPAN></FONT></FONT> </DIV>
<DIV dir=ltr align=justify><FONT face=Gulim size=2><SPAN
class=632214119-04122003><STRONG>És én ezért írtam, hogy _általánosságban_
szeretném erre felhívni a figyelmet - hiszen tudom, hogy te, mint tudósember a
fenti hibát nem követnéd el-, hogy mások is tisztában legyenek vele, hogy mi
határozza, alapozza meg a tudományos hitelességet (: a mintavétel maga, hogy ez
megfeleljen bizonyos kritériumoknak).</STRONG></SPAN></FONT></DIV>
<DIV dir=ltr align=justify><FONT size=2><FONT face=Gulim size=2><SPAN
class=632214119-04122003><STRONG></STRONG></SPAN></FONT></FONT> </DIV>
<DIV dir=ltr align=justify><FONT face=Gulim color=#000080 size=2><SPAN
class=632214119-04122003><STRONG>>>...hivatkoztam egy olyan névre, aki
szerintem nem "egyetlenegy ember" a sok közül, hanem egy olyan
valaki...<<</STRONG></SPAN></FONT></DIV>
<DIV dir=ltr align=justify><FONT size=2><FONT face=Gulim size=2><SPAN
class=632214119-04122003><STRONG></STRONG></SPAN></FONT></FONT> </DIV>
<DIV dir=ltr align=justify><FONT face=Gulim size=2><SPAN
class=632214119-04122003><STRONG>Valóban, tudományos bizonyítékként nem csak
kvantitatív, hanem kvalitatív érvek is szolgálhatnak, a dolog jellege határozza
meg, hogy mikor éppen melyik bizonyítási eljárásnak van
létjogosultsága.</STRONG></SPAN></FONT></DIV>
<DIV dir=ltr align=justify><FONT size=2><FONT face=Gulim size=2><SPAN
class=632214119-04122003><STRONG></STRONG></SPAN></FONT></FONT> </DIV>
<DIV dir=ltr align=justify><FONT face=Gulim color=#000080 size=2><SPAN
class=632214119-04122003><STRONG>>>...ő vagy Orbán Balázs inkább
tekinthető a téma szakértőjének, mint a gyimesieket Magyarországra való
utaztatás céljából fölkereső, az egzotikumokat, egzotikus kifejezéseket
kereső jószándékú érdeklődő.<<</STRONG></SPAN></FONT></DIV>
<DIV dir=ltr align=justify><FONT size=2><FONT face=Gulim size=2><SPAN
class=632214119-04122003><STRONG></STRONG></SPAN></FONT></FONT> </DIV>
<DIV dir=ltr align=justify><FONT face=Gulim size=2><SPAN
class=632214119-04122003><STRONG>Szerintem nem hiba (tudom, hogy te sem ezt
állítod), hogy valakinek a nyelvérzéke a "Setétpatak" formát tartja szebbnek és
elfogadhatóbbnak; a közösségi nyelvérzék alakulására vonatkozólag
leírtam dolgokat az előző levelemben. Most még csak annyit ismételnék meg a
nyomaték kedvéért korábbról, hogy ennek kialakulásában nálunk, "táncházasoknál"
az Erdély iránti egzotikum (keresése / érzése) is közrejátszik; erre utal a
"Setétpatak" forma; ez nem bűn, nem ítélhető el, mert természetes jelenség;
viszont volt olyan is, hogy egy kalotaszegi népdalt én a székely (moldvai és
gyimesi) nyelvjárásra jellemző "es"-sel hallottam énekelni "is"
helyett...(Valószínűleg túlságosan meg akart felelni a "népiesség", az
"egzotikum" elvárásának a hölgy, és ezt a maga hiányos tudásából igyekezett
megvalósítani...) </STRONG></SPAN></FONT></DIV>
<DIV dir=ltr align=justify><FONT size=2><FONT face=Gulim size=2><SPAN
class=632214119-04122003><STRONG></STRONG></SPAN></FONT></FONT> </DIV>
<DIV dir=ltr align=justify><FONT face=Gulim size=2><SPAN
class=632214119-04122003><STRONG>A témához kapcsolódik még, amit már szintén
említettem, hogy Cili internetes keresésének eredményei azt mutatják, hogy
ingadozás van a Setétpatak / Sötétpatak / Setétpataka formák használatában a
(magyarországi? köznyelvi?) nyelvhasználatban; ezt is figyelembe kell vennünk,
amikor erről a témáról gondolkozunk / cserélünk
eszmét.</STRONG></SPAN></FONT></DIV>
<DIV dir=ltr align=justify><FONT size=2><FONT face=Gulim size=2><SPAN
class=632214119-04122003><STRONG></STRONG></SPAN></FONT></FONT> </DIV>
<DIV dir=ltr align=justify><SPAN class=632214119-04122003></SPAN><SPAN
class=632214119-04122003><FONT face=Gulim color=#000080 size=2><STRONG>>>A
helynevek szabványosságának (egyediségének) okait, értelmét egyik előző
levelemben leírtam. Emiatt az egyediség miatt nem lehet
összehasonlítani Sötétpatakot a vörös-veres, vödör-veder esetével, amelyek
közül mindkettő helyes. Amint a személyeknek van egy szabványos egyedi
nevük, úgy a helységneveknek is. Ez a szabványosság nem tűr meg alternatív
elnevezéseket egy bizonyos nyelvi környezetben, de ez nem jelenti azt, hogy
adott esetben ne lehetne a tájnyelvi formát használni. Csak nem mindegy, hogy
milyen esetben. Pl. egy CD-borító szövegében én Sötétpatakot írnék, s zárójelben
megjegyezném, hogy a helybeliek Setétpataknak ejtik (ha valóban úgy
ejtenék).<<</STRONG></FONT></SPAN></DIV>
<DIV dir=ltr align=justify><FONT face=Gulim size=2><SPAN
class=632214119-04122003><STRONG></STRONG></SPAN></FONT> </DIV>
<DIV dir=ltr align=justify><SPAN class=632214119-04122003><FONT face=Gulim
size=2><STRONG>Ezek szerint nem úgy ejtik. Ha valóban arról az ajakkerekítés
nélküli hangról van szó, amiről az előző leveleinkben szó van (amit nem
tudhatok, hiszen nem ismerem annyira a gyimesi nyelvjárást), akkor
minden más érvtől eltekintve is indokoltabb a Sötétpatak forma, hiszen ez
áll a legközelebb a valódi kiejtéshez. (Itt jegyzem meg a többség kedvéért, mert
nem tudom, hogy ez a rész félreérthető volt-e: az csak egy dolog, hogy ez a
székely hang a románoknál _is_ megvan, attól még nem biztos, hogy tőlük "vették
át" a székelyek / csángók, vagy hogy ez a tény lett volna hatással ennek a
hangnak a nyelvjárásban való megjelenésére.)</STRONG></FONT></SPAN></DIV>
<DIV dir=ltr align=justify><FONT face=Gulim size=2><SPAN
class=632214119-04122003><STRONG></STRONG></SPAN></FONT> </DIV>
<DIV dir=ltr align=justify><SPAN class=632214119-04122003><FONT face=Gulim
color=#000080 size=2><STRONG>>>Egy adatbázisban nagy zűrzavar keletkezhet
a sokféle névből, a keresőnek tudnia kell mindenik formát, mert hol ez, hol az
szerepel.<<</STRONG></FONT></SPAN></DIV>
<DIV dir=ltr align=justify><FONT face=Gulim size=2><SPAN
class=632214119-04122003><STRONG></STRONG></SPAN></FONT> </DIV>
<DIV dir=ltr align=justify><SPAN class=632214119-04122003><FONT face=Gulim
size=2><STRONG>Ezért van szükség a szabványosításra, sőt nagyobb szintre
elvonatkoztatva pl. a standardizált
köznyelvre...</STRONG></FONT></SPAN></DIV>
<DIV dir=ltr align=justify><FONT face=Gulim size=2><SPAN
class=632214119-04122003><STRONG></STRONG></SPAN></FONT> </DIV>
<DIV dir=ltr align=justify><SPAN class=632214119-04122003><FONT face=Gulim
color=#000080 size=2><STRONG>>>A másik probléma az, hogy az erdélyi
falusiak a városiakat mindenképpen "hozzáértőknek" gondolják, különösen elméleti
tekintetben, hiszen a muzsikálásban tudják, hogy mi a valós helyzet. Így
természetes, hogy mindenfélét eltanulnak a városi táncházasoktól, pl. azt, hogy
ez meg ez a dallam a "rókatánc", pedig ennek ők másként mondják. De olyan
esetekről is tudok, hogy erdélyi kontrások olyan akkordokat tanultak el a
magyarországiaktól, amilyeneket ők korábban nem
használtak.<<</STRONG></FONT></SPAN></DIV>
<DIV dir=ltr align=justify><FONT face=Gulim size=2><SPAN
class=632214119-04122003><STRONG></STRONG></SPAN></FONT> </DIV>
<DIV dir=ltr align=justify><SPAN class=632214119-04122003><FONT face=Gulim
size=2><STRONG>Ez egy oda-vissza jelenség, egy működő dolog, ez ellen tenni kell
valamit, ill. a gyűjtőnek ezzel számolnia kell, és stratégiával kell
rendelkeznie (erdélyiesen: kell rendelkezzen... :) ) ennek a jelenségnek a
kezelésére. Vagyis, hogy a gyűjtő számára a falusi változatok, adatok,
kulturális termékek a mérvadóak, és azért megy oda, hogy ezeket
összegyűjtse, ugyanakkor a falusiakban természetes törekvés van arra, hogy a
"városi urak" igényeit kielégítsék, ezért próbálnak valami városiasat,
urasat produkálni, vagy a sajátjukat így előadni, a gyűjtő viszont pont nem erre
kíváncsi. Erről írtál István, te is, több példán is bemutatva ezt. Szakértelem
és felkészültség kell ahhoz is már, hogy a gyűjtő egyáltalán észrevegye ezt a
jelenséget. Például én az egyik zalai hangszeres gyűjtésen (a kb.
négyből...) ezt a törekvést úgy figyeltem meg, hogy a várföldi prímás
mind csak magyarnótákat, kuplékat, foxokat, stb. játszott, és csak rákérdezésre
népdalt; de ez a rákérdezés - talán a gyűjtők szakbarbárságának köszönhetően,
mert azt hihették, hogy ha nem avatkoznak bele, az hű képet fog majd
nyújtani a zalai hangszeres zenei gyakorlatról - többnyire
elmaradt. Azóta a prímás meghalt, és mi itt állunk egy tőlük szinte egyedüli, de
majdhogynem értéktelen, használhatatlan gyűjtéssel... :( Én pedig egyszerűen nem
hiszem, hogy az akkor gyűjtött anyag lenne a zalai népi hangszerhasználat
keresztmetszete (bármennyire is korán polgárosodott terület ez a
vidék)...!</STRONG></FONT></SPAN></DIV>
<DIV dir=ltr align=justify><FONT face=Gulim size=2><SPAN
class=632214119-04122003><STRONG></STRONG></SPAN></FONT> </DIV>
<DIV dir=ltr align=justify><SPAN class=632214119-04122003><FONT face=Gulim
size=2><STRONG>Ha már szóba került a várföldi prímás: ő akkor azzal védekezett
az ilyen jellegű kérések elől, hogy "Ezek nem rádiós nóták, hanem népi
hagyomány." Erre a gyűjtők válasza az volt, hogy "Nem baj, jó lesz az
nekünk!" A következő gyűjtésen viszont, amikor már én is ott voltam, Emil
már rájött, hogy nekünk népi dallamok kellenek, ezekre vagyunk kíváncsiak, és
mivel előre tudta, hogy megyünk, ezért valószínűleg készült, gyakorolt is.
Ezért ő, mint zalai adatközlő, eljátszotta akkor nekem Gulyás: Széki
táncok-át...! :))</STRONG></FONT></SPAN></DIV>
<DIV dir=ltr align=justify><FONT face=Gulim size=2><SPAN
class=632214119-04122003><STRONG></STRONG></SPAN></FONT> </DIV>
<DIV dir=ltr align=justify><SPAN class=632214119-04122003><FONT face=Gulim
color=#000080 size=2><STRONG>>>Mert én nem azt
mondtam Sötétpatak esetében sem, hogy a gyimesiek kiejtését javítsuk
ki, hanem azt, hogy a saját köznyelvünket ne tájnyelvesítsük mesterkélt
módon...<<</STRONG></FONT></SPAN></DIV>
<DIV dir=ltr align=justify><FONT face=Gulim size=2><SPAN
class=632214119-04122003><STRONG></STRONG></SPAN></FONT> </DIV>
<DIV dir=ltr align=justify><SPAN class=632214119-04122003><FONT face=Gulim
size=2><STRONG>Itt van a hangsúly, hogy igenis tájnevesítsünk,
tájnevesíthetünk, de ne mesterkélt, vagyis nem hozzáértő módon,
félinformációkból, tudatlanságból eredően!</STRONG></FONT></SPAN></DIV>
<DIV dir=ltr align=justify><FONT size=2><SPAN class=632214119-04122003><FONT
face=Gulim size=2><STRONG></STRONG></FONT></SPAN></FONT> </DIV>
<DIV dir=ltr align=justify><SPAN class=632214119-04122003><FONT face=Gulim
size=2><STRONG>"Petykó" :)</STRONG></FONT></SPAN></DIV>
<DIV dir=ltr align=justify><FONT size=2><FONT face=Gulim color=#000080
size=2><SPAN
class=718521020-05112003><STRONG></STRONG></SPAN></FONT></FONT> </DIV></BODY></HTML>