<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML><HEAD>
<META http-equiv=Content-Type content="text/html; charset=iso-8859-2">
<META content="MSHTML 6.00.2800.1264" name=GENERATOR>
<STYLE></STYLE>
</HEAD>
<BODY bgColor=#ffffff>
<DIV align=justify><FONT face=Arial>A Setétpataka-Setétpatak-Sötétpatak -
vitához nem bírom megállni, hogy mint nyelvész ne szóljak hozzá. :) (Én
alkalmazott nyelvészetet hallgattam, aminek elvileg része a nyelvművelés, de
erről persze semmit nem tanultunk, mert ugye, "magyar dolog", és mint ilyen,
természeténél fogva száműzve van a magyar felsőoktatásból - maga konkrétan az
alkalmazott nyelvészet szak is az idegen nyelvekre volt
kihegyezve.)</FONT></DIV>
<DIV align=justify><FONT face=Arial></FONT> </DIV>
<DIV align=justify><FONT face=Arial>(Egyébként én úgy tudtam, hogy
Setétpatak<STRONG>a</STRONG>; de ezek szerint rosszul.)</FONT></DIV>
<DIV align=justify><FONT face=Arial></FONT> </DIV>
<DIV align=justify><FONT face=Arial>István: arra hivatkozol, hogy akadémiai
nyelvi ajánlás van Gyimesközéplok Setétpatak / Sötétpatak településrészének
nevére, annak írásmódjára. </FONT></DIV>
<DIV align=justify><FONT face=Arial></FONT> </DIV>
<DIV align=justify><FONT face=Arial color=#ff0000>Megtudhatnám pontosan, hogy a
Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének melyik kiadványának
hányadik oldalán milyen szövegrész az, amire hivatkozol??</FONT></DIV>
<DIV align=justify><FONT face=Arial></FONT> </DIV>
<DIV align=justify><FONT face=Arial>Mert szerintem nincs ilyen
<STRONG>konkrét</STRONG> ajánlás <STRONG>ennek</STRONG> a településnévnek
az írásmódjára vonatkozólag, maximum a magyar irodalmi nyelvnek vannak
bizonyos általános irányelvei, amelyek alapján logikusnak tűnik az az
érvelés, ami alapján a Sötétpatak elnevezés mellett kardoskodsz.
</FONT></DIV>
<DIV align=justify><FONT face=Arial></FONT> </DIV>
<DIV align=justify><FONT face=Arial><FONT color=#ff0000>DE!
:</FONT></FONT></DIV>
<DIV align=justify><FONT face=Arial color=#ff0000></FONT> </DIV>
<DIV align=justify><FONT face=Arial>Mint ahogy azt Benke Ildikó "Cili"
internetes példái bizonyítják, függetlenül a konkrét akadémiai ajánlás
meglététől, avagy nemlététől, <STRONG>a köznyelvben még nincs írásban
standardizálódott formája az illető településrész nevének</STRONG>, mert mind a
két változat előfordul (a Setét- és a Sötét- is). Tehát a dolog még
változásban, mozgásban van, vagyis még nem forrta ki magát. Én annak a híve
vagyok, hogy már mikor a köznyelvi nyelvhasználat (többségben)
egyértelműen "döntött" egy bizonyos forma mellett, akkor azt foglaljuk
szabályba, és ne felülről próbáljunk szabályokat hozni, esetleg figyelmen kívül
hagyva a beszélt nyelvet, netalán akár erőszakkal diktálni
szabályokat. Tehát meg kell várni, amíg a köznyelv egyértelműen dönt egyik
vagy másik forma mellett. <STRONG>Amennyiben <EM>nem</EM> dönt</STRONG>, a
"nyelvi hatóságnak" <STRONG>sem</STRONG> kell feltétlenül döntenie, hanem
hagynia, sőt támogatnia kell szabadon használni mindkét formát. (Vagy
ha mégis az egyik változatot ajánlja használatra; utalnia kell a másik forma
használatának meglétére, gyakoriságára is). Ez megfelel a magyar
nyelv belső elveinek, jellegének, szabályainak, vagyis hogy rendkívül
gazdag a változatokban (legyenek azok szinonímák, vagy hangtani változatok -
tepertő <-> töpörtyü, stb. Nekem egyébként vannak fenntartásaim a mostani
magyar helyesírással kapcsolatban, például ez utóbbi példa kapcsán, hogy csak a
tepertő írásmód létezik. Pedig mennyivel szebb a mi jó kis dunántúli
"töpörtyünk", ráadásul ez a kétféle változat már eltér annyira egymástól, hogy
mind a kettőt irodalmi szintre kellett volna emelni, mert egy dunántúli ember
elsőre meg se érti a "tepertő" változatot, kivéve, ha nem tanulta meg, hogy az
"töpörtyüt" jelent; hasonlóan a spenót-parajhoz. Nekem egyáltalán a magyar
nyelvújítással kapcsolatban úgy általában vannak problémáim, mert rengeteg
negatív hatása volt / van - persze a pozitívak mellett - de ez a téma most nem
ide tartozik.)</FONT></DIV>
<DIV align=justify> </DIV>
<DIV align=justify><FONT face=Arial>Egyébként konkrétan annak az eldöntéséhez,
hogy Sötétpatakot, vagy Setétpatakot írjunk, tudni kéne, hogy a gyimesiek a
"setét" szó első "e"-jét zárt, vagy nyílt "e"-ként ejtik-e (vagy az
melyikhez áll közelebb). Én a dunántúli kiejtés szabályai alapján gyanítom, hogy
zárt e-t (vagyis rövid "é"-t = "ë"-t); ez tényleg az ö-höz áll közelebb (csak az
ajakkerekítés hiányzik hozzá, hogy az legyen). Ha azonban a gyimesiek első
"e"-je a "Setétpatak" szóban nyílt "e" (mert a csángóktól,
különösen a moldvaiaktól kitelik, hogy pont ott nyílt e-t mondjanak, ahol a
dunántúli ember zárt e-t), akkor az nem az ö-höz, hanem a rövid á-hoz áll
közelebb. Ha ez így van akkor ez alapján indokolatlan a
"Sötétpatak" írásforma.</FONT></DIV>
<DIV align=justify> </DIV>
<DIV align=justify><FONT face=Arial>Én mindezen saját érveim ellenére, vagy
mindezekkel együtt, amit leírtam, a "Setétpatak" írásforma mellett kampányolok;
lehet, hogy érzelmi alapon, és nem a magyar helyesírás alapelvei
alapján, mert ennek a településrésznek ez a neve; ebben benne van az íz, a
helyi jelleg; számomra a "Sötétpatak" ejtés- és írásmód teljesen semleges,
de az előbbiről rögtön eszembe jutnak a gyimesi emberek, stb. Persze rögtön itt
egy ellenpélda: a székiek sose (...?) mondják saját falujukat Széknek, hanem
Sziknek; ők maguk se székiek, hanem "szíkiek"... Mégis természetes, hogy Széknek
írjuk, mivel - mondhatja valaki - a magyar helyesírás szabályai természetesen
határainkon túlra is vonatkoznak, még ha ez nekünk magyarországi táncházasoknak
Erdély iránt táplált érzelmeink miatt furcsának is tűnik... (Mégis van egy Vas
megyei község, amelyik nem "Búcsú", hanem "Bucsu"; ugyanakkor a szlovéniai
Lendvahosszúfalu nevét én az ottani helységnévtáblán "Hosszufalú"-nak láttam
leírva, ha jól emlékszem...) Szóval erről el lehet vitázni; a lényeg az, hogy
szerintem nincs ennek a helyiségnévnek az írásmódjára vonatkozólag
<STRONG>konkrét </STRONG>akadémiai ajánlás; ennek hiányában pedig természetesen
egyik írásmód sem lehet hibás; majd a gyakorlat eldönti, hogy melyik győz (ha
egyáltalán kell, hogy győzzön bármelyik is), és akkor azt esetleg helyesírási
szabályként lefektethetjük, ha muszáj. De nem muszáj. Addig pedig mindenki
használja azt, amelyiket akarja, és erről nem érdemes tovább
vitázni.</FONT></DIV>
<DIV align=justify><FONT face=Arial></FONT> </DIV>
<DIV align=justify><FONT face=Arial>Kovács Péter</FONT></DIV></BODY></HTML>