[Folklista] Üsztürü 20 éves

[papancsa]

Az Isten éltesse sokáig az Üsztürü Zenekart és külön bravo a szépen kifejtett ars poeticátokért is! Köszönjük a Muzsikátokat mindig!  
  "Szász József Árpád" <SzaszJ at otf.hu> írta: 
>Meghívó!
>2012.05.19. - 21 h - Gálaműsor: 20 éves az Üsztürü Zenekar (koncert, Gyimes, Borospataka www.skanzen.ro<http://www.skanzen.ro>)
>20 éves Üsztürü Zenekar ünnepi emlékműsora (Borospataka)
>Kedves érdeklődő! Az Üsztürü Zenekar életébe is beköszöntött a húszadik közös esztendő. Semmi előkészület nélkül, csak a megszokott, szinte észrevétlen, de irgalmatlan lépteivel toppant be semmit nem akarva közénk is. Milyen jó is lett volna, ha már ilyen nagyhatalmú, ripsz-ropsz kiosztotta volna az ekkori teendőinket, és csak a szokásos húrok közé csapáshoz terelt volna, azzal hogy: Húzd rá!
>Panaszkodásra azért semmi okunk, hisz a sejtelmes találkozásunk bőséges ihletfalatokkal ajándékozott meg, amelyek széles publikum előtti megosztását azért ránk bízta.
>Így, hívjuk Önöket, csatlakozzanak személyes ünneplésünkhöz, amely mindenekelőtt az elődeink iránti tisztelet, megbecsülés és hála kinyilvánításával kezdődhet. Hisz mit sem érnénk, ha az emberek halk többsége a történelem során a mindenkori nehézségek mellett, nem fejezte volna ki magát úgy dalban, mint táncban. Ha nem vállalta volna fel magát, mezítelen testét, lelkét a közösség előtt, ezáltal azt formálva, csiszolva és táplálva egyaránt. Így pottyanhattak ölünkbe, ilyen közösségek által emberré faragott egyéniségek, mint:
>Ádám István (Icsán: Szék); Antal Ferenc, Toni Rudolf (Öreg Árus, Rudi: Méra); Kodoba Béla, Kodoba Márton, Moldován Stefan (Palatka); Botezán János (Magyarszovát); Jámbor István, Mezei Ferenc, Csányi Mátyás (Dumnezeu, Csángáló, Mutis: Szászcsávás); Csíszár Aladár, Ponci Gyula (Péterlaka); Horváth Elek, Bóné Sándor, Toni Árpád (Vajdaszentivány); Paradica Mihály, Paradica János (Nicújék: Sófalva), hogy csak a zenészekből említsünk egy párat.
>De folytathatnánk a sort a Táncház mozgalom által úgy nevezett táncosokkal, énekesekkel, akik mind elsősorban Emberek, természetesen egyedi névvel, karakterrel, de mégis többek annál, a különböző tájegységek szemléleteinek, stílusjegyeinek megtestesítői.
>E szellemiségben nem a mi nevünk, a mi egyediségünk érte el az ünneplő pillanatot, hanem a környezetünk, a közreműködésünkkel alkotott mozgalom, a hagyomány bőrünk alá engedésének, a néha verejtékes, izzadságszagú, de oly sokszor melengető események összessége.
>Hasonló tisztelet, megbecsülés és hála illeti a Táncház mozgalom előttünk járó generációit is, hisz az ő munkájuk, elkezdve a híres gyűjtők, kutatók, vagy egyszerű diákok, tanulók, fiatalok rögzített felvételeitől a lejegyzéseken, tanulmányokon át egészen a táncház szervezésekig, és hasonló házi vagy más mulatságokig, mind lehetővé tették, hogy egyre több, a helyi felbomlott közösségek alvó gyermekei bepillantást nyerjenek a közelmúlt lelki és tárgyi gazdagságába.
>Végül, de nem utolsó sorban a jelen és jövő generációinak, a mindenkori résztvevőknek, a közönségnek. Akik értelmet, aktualitást adnak, igazolják nap mint nap, hogy van még igény az ember ember közti kapcsolat e fajta keresésnek, és annak ilyenfajta megélésének.
>És hogy milyen fajta ez, hadd idézzük Bartókot a népzenéről:
>"A népzene tehát a természet tüneménye. Ez az alkotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, mint a természet egyéb élő szervezetei, a virágok, az állatok. Éppen ezért olyan gyönyörű, olyan tökéletes a népzene. Ezek a dallamok a művészi tökéletesség megtestesítői. Példái annak, miként lehet legkisebb formában, legszerényebb eszközökkel valamilyen zenei gondolatot legtökéletesebben kifejezni."
>Üsztürüként az elmúlt húsz esztendőben nem tettünk mást és nem is kívánkozunk a jövőben sem, mint keresni és kipróbálni, pillanatról pillanatra megélni ezen egyszerű, és mindig kéznél levő képességeinket. Mivel amellett, hogy napjainkban a világ legkülönbözőbb előadó művészetei érhetőek el gombnyomásra akár az otthoni fotelbe süppedve, mégis mindig és mindig új erővel és életkedvvel képes megajándékozni minket a népi bölcsesség és hagyomány által kialakított kifejezés kultúra. Az emberi érzelmek felszabadításának e ránk szabott műfaja a modernnek nevezett korban is újra és újra képes bizonyítani korszerűségét és aktualitását - egyszerűsége, a fölösleges cicomáktól való tartózkodása és lényegre törő mivolta miatt.
>Ünnepi műsorunk Erdély különböző területeiről a bejárt utunkról számol be, nevezetesen:
>1. Kolozsvári évek: Szék-Bonchida-Kalotaszeg
>2. Kolozsvár-Sepsiszentgyörgy ingázás: Lapád-Szászcsávás
>3. "Háromszék" és Nagyvilág évei: Kalotaszeg-Palatka
>4. Szülőföld: Sóvidék-Marosmente-Szék
>A hegedű, brácsa, cimbalom, nagybőgő hangja mellett Könczei Csongor alapító tag (kontrás), valamint a mulatós, táncos kedvű nézőink közreműködésével együtt ünnepelve reméljük sikerül minden érdeklődő számára megélhetővé és érezhetővé tenni eme elődeinktől ajándékba kapott felbecsülhetetlen kultúra értékeit, és újabb 20 évre feltöltődni.
>Az együttes tagjai
>Moldován Horváth István - hegedű
>Major Levente István - hegedű
>Szász József Árpád- brácsa, cimbalom
>Szász Lőrinc - nagybőgő
>
>___________________________
>
>A Folkrádió Közhasznú Alapítvány idén is köszönettel fogadja és jó muzsikával hálálja meg adód 1 százalékának felajánlását.
>Adószámunk: 18565449-1-09
>www.folkradio.hu
>
>
>