[Folklista] UNESCO listán a táncház módszer

[Németh György]

Kedves Dedesz! Örülök, hogy találtam valakit, akivel meg lehet beszélni azokat a gondolatokat, amik az utóbbi években gyűltek bennem össze, látva, tapasztalva és időnként olvasva (Agócs Gergely, Könczei Csongor, Salamon Bea, Nagymarosy András, Pávai István és sokan mások korábbi  jelzéseiből) a táncházmozgalom torzulásait, néhol végzetes kisiklását. Remélem, hogy annak ellenére, hogy nem szólnak hozzá, sokan olvassák, és egy kis idő múlva elindul a levéláradat.Jó lenne, ha többen hozzászólnának a vitához, még azok is, akik mindent másképp gondolnak. Közösen kell megtalálni a kiutat.  Nekem a felvetéseid mindig hasznosnak bizonyulnak, mert  rávilágítnak arra, hogy hol kell továbbgondolni a dolgot, hol kell korrigálni az eddigieket. "Az meg nem tudom min
múlik, hogy a hírverést a hasznunkra tudjuk-e fordítani." -írtad.  Nem is a hírverés itt a lényeg, elég jó hírünk volt eddig is a világban.Szerintem új helyzet jött létre. Az állam, a felterjesztéssel,  és annak az UNESCO általi elfogadásával, felelősséget vállalt a mozgalomért, ettől kezdve az ő ügye is. De csak akkor, ha erre állandóan emlékeztetjük, és pénzt, támogatást, intézményi struktúrafejlesztést stb. kikényszerítünk belőle. Ehhez azonnal vissza kellene állítani a műfaji tisztaságot. Nem elvitatva, hogy mindenki  olyan zenét játszik, amilyet akar, és olyan rendezvényt tart, amilyen az eszébe jut, de táncház és népzene néven ne legyen semmi, ami nem oda tartozik, mert akkor a pénz és energia, támogatás és fejlesztés nem a "Táncház-módszert szolgálja.Nincs ésszerű magyarázat például arra, hogy támogatást kapjon és a Táncháztalálkozó legfrekventáltabb helyén, a népzenei koncertek keretében, tehetséges népdalénekesek Karády Katalin Halálos méreg c. dalát, népies vonós zenekari kísérettel énekeljék.   "Halálos méreg  Csókolni téged   Mert mint a vulkán  Úgy ég a szád.Amado Mio  Csak rád kell néznem  Őrjöngve kérem  Az éjszakát.Száz szerelmes sátán  Csábítva csábít  Menekülni már  Soha nem tudok  A rabod vagyok én.Száz szerelmes sátán Bennem rád vágyik Örök izgalom ül az arcomon Gyere angyalom már.Ne engedj sírni Nem vagy te ember Ha néked nem kell Az én szívemHalálos méreg Az ölelésed  És mégis érzem Hogy kell nekem."Hogy kerül a csizma az asztalra?A Lajtha-teremben zajló programok a táncház- és népzenemozgalom kirakata, óriási felelősség, hogy mi kerül oda. Ha ez a követendő minta, ne csodálkozzunk, hogy káosz van a fejekben.De nem való se a Táncháztalálkozóra, se népzenei pódiumra sekélyes magyar nóta boogie-ba oltva.Azt a kevés pénzt, amit mostanában esetleg ki lehet csikarni, ne hagyjuk elfecsérelni olyan dolgokra, amelyek értéktelenek, nem tartoznak a táncházhoz, és magukban is megélnek.Rakjunk rendet a saját házunk táján. "Azt gondolom, hogy ezzel már nem lehet mit kezdeni: a táncház-mozgalom
egyszeri és megismételhetetlen pontja volt az, amikor a friss tudományos
kutatások egyből átkerültek a gyakorlatba. Ehhez kellettek azok a
kivételes személyiségek, akik tudtak és akartak "nyitni", és kellett az
a közeg, ami erre fogadókész volt." Ebbe nem szabad szerintem beletörődni.  Meg kell ismételni, visszatérni ehhez a gyakorlathoz.A népzene- és néptánckutatók, ha bármivel fordul hozzájuk az ember, önzetlenek, segítőkészek, nem rajtuk múlik. Meg kell teremteni azt a légkört, hogy lássák is értelmét a segítségüknek, lássák, hogy megfogadjuk a tanácsaikat, hogy ne azt érezzék, hogy a tudományt, az analízist, az ismeretek rendszerezését, a forráskritikát egy  megvetendő, íróasztal melletti szócséplésnek tartjuk, mert mi tudjuk a tutit, mert haver a cigányzenész, együtt iszunk, manelére együtt táncolunk velük a restiben. Egy általam nagyra becsült táncházas népzenetudós írta, éppen itt a folklistán:  " a mozgalom kiszélesedésével egyenes arányban csökkent az átlag szakértelem szintje, miközben soha nem volt ennyi lehetőség a tájékozódásra, az archívumok tele vannak gyűjtésekkel, a könyvtári polcok roskadoznak a szakmai kiadványok százaitól, de nem sokan olvassák ezeket." "Vannak akik még falura
költözni, faluközösséget alapítani is megpróbálnak a hagyományuk
újraélése céljából." A táncházmozgalom sokféle áramlatot, törekvést vonzott, megszállták a legkülönbözőbb csoportok, sokan a saját ideológiájuk terjesztésének, céljaik megvalósításának színterét látják benne. Az egyik ilyen áramlat egyfajta romantikus anarchista társaság, akik megcsömörlöttek a kapitalizmus profithajszolásától, az állandó versenytől, és a ma már nem létező önmagát egyszerü újratermeléssel reprodukáló korábbi falusi társadalom változatlansága, idillikus, tévé és McDonalds nélküli nyugalmassága iránti nosztalgiából lepték el a táncházat. A táncház, egy városi XX., XXI. századi szórakozási formaként persze ezt megadni nem tudja, ezért vannak, akik elmenekültek a városból, és erdélyi, moldvai istenháta mögötti  falvakban keresik a boldogulásukat. Ez anakronizmus, hisz ott is más az élet, más már az életmód, ráadásul csak bizonyos független egzisztenciájú emberek tehetik ezt meg. Bartók soha nem mondta, hogy állítsák le a  villany bevezetését a falvakba, soha nem mondta, hogy ne hallgassanak az emberek rádiót, ne építsenek több járdát, tudta jól, hogy a fejlődés, a változás megállíthatatlan, nem megtagadta az új technikai eszközöket, hanem éppenséggel használta. "A táncház-mozgalomnak nem ez az első válsága, sőt... a szerencse, hogy
mindig kitalált valami újat, ami izgalmassá tudta tenni, amitől bővülni,
fejlődni, változni, alkalmazkodni tudott. Egy igazi mozgalom folyamatos
válságban van, és ez motiválja arra, hogy újabb és újabb megoldásokat
vagy próbálkozásokat hozzon létre, így tud fennmaradni." Most nem tudom, hogy mire gondolsz, válságban nemigen volt eddig, lehet, hogy voltak zökkenők, konfliktusok, megoldandó problémák, ezek elkerülhetetlenek voltak,  hiszen spontán módon jött létre, nem intézményes, a feltételeket, módszereket, tevékenységi területeit előre  lemodellezett, kidolgozott formában. Így, ha véget ért a sínpár, megakadt a dolog, a továbbhaladáshoz kénytelen volt a mozgalom újabb sínpárok  lefektetésére.  Éppen a sok előnnyel járó spontaneitás miatt nem jött létre azonban egy mindent átfogó, többféle tudomány által közösen leírt analízis magának a táncháznak a mibenlétéről. A résztvevők, a táncházcsinálók, a média, a zenészek és a hivatalos szervek sokféle elképzelése, magyarázata az évek alatt egy széttartó folyamattá vált, ezerfelé  futnak a szálak, szétforgácsolva az erőket, ellaposítva az eredeti célokat.Nagyon mély válságnak tartom a mostanit, és mindenképpen lépni kellene, hogy kilábaljunk belőle, de ennek ellenére optimista vagyok. Hiszek benne, hogy jönni fog egy újabb generáció, mely felkiált: " a király meztelen!" , mert rájönnek, hogy nem népzene, és nem  táncház, amivel most sokszor etetik őket, és a  már rosszabb feltételek ellenére, újra kivívja magának az igazi, hiteles hagyományokkal való közös együttélést. Németh György
 

dedesz <dedesz at freemail.hu> írta:
>Kedves György!
>
>(Tudom, hogy van akinek az agyára mennek az ilyen viták, eszmecserék, 
>gondolatmenetek; elnézésüket kérem számomra nagyon gondolatébresztő.)
>Több helyen találkoztam már az alábbi cikkel 
>(http://www.origo.hu/kultura/20111207-a-magyar-tanchaz-az-unescoelismeres-utan.html) 
>és sok vitát gerjesztett. Nem kritizálnám az írást, ezekben a médiákban 
>manapság pontosságot elvárni felesleges volna. Az meg nem tudom min 
>múlik, hogy a hírverést a hasznunkra tudjuk-e fordítani.
>
>2011-12-09 12:10 keltezéssel, Németh György írta:
>> Az újabb és újabb generációk nem kapták meg azt a tudást,ami rendszerezve elvileg a táncházasok rendelkezésére állt, de ők maguk seigényelték. Martin György halála után a néptánckutatók is visszavonultak azelefántcsont-tornyukba, pedig a legerősebb motorját az egésztáncházmozgalomnak az ő aktív közreműködésük jelentette.
>Azt gondolom, hogy ezzel már nem lehet mit kezdeni: a táncház-mozgalom 
>egyszeri és megismételhetetlen pontja volt az, amikor a friss tudományos 
>kutatások egyből átkerültek a gyakorlatba. Ehhez kellettek azok a 
>kivételes személyiségek, akik tudtak és akartak "nyitni", és kellett az 
>a közeg, ami erre fogadókész volt.
>
>> Ezek a generációk tudás helyett maximum azt kapták, hogy menjetek el ahelyszínre és tanulmányozzátok, csak elfelejtették hozzátenni, hogy a mégtetten érhető hagyomány 150 éve egy lejtőn egyre nagyobb sebességgelszáguld lefelé, és ezt számításba kell venni. A jelenlegi válság és káoszegyik okozója szerintem ennek a ténynek a figyelmen kívül hagyása volt.
>Lehet. De a táncház-mozgalommal egy időben elterjedt a "gyűjtőkről" 
>valamiféle romantikus kép, és az utazási lehetőségek kitágulásával 
>mindenki menni akart: megtapasztalni, átélni, benne lenni. A gyűjtést 
>megelőző és követő munka koránt sem volt annyira vonzó, és kevesebb 
>figyelmet is kapott. Érthető, hogy háttérbe szorult.
>Az az újabb generáció szerencsétlensége, hogy a népi kultúra átalakulása 
>(ha tetszik pusztulása - de ha az átalakulás minőségében mássá teszi az 
>eredeti közeget, és meghatározó elemei számolódnak fel, akkor is 
>hasznosabb lehet az átalakulásra koncentrálunk, talán könnyebb megfogni 
>az egészet, és használni a fennmaradó elemeket) miatt sokkal több 
>keresgéléssel kevesebb eredményre juthat, és hiába szeretne elmerülni a 
>"teljesség élményében", nincs rá lehetősége. Vannak akik még falura 
>költözni, faluközösséget alapítani is megpróbálnak a hagyományuk 
>újraélése céljából.
>
>
>> (csak megjegyzem még több oka is van a válságnak,pl.1. a társadalmunkbantomboló értékválság
>Az érték nehezen eladható. De a piacon megjelenő kavalkád ellenére 
>valóban kevés az érték, de ez is azért van mert az emberek keresik az 
>értékeket - akkor is, ha folyamatosan hamis dolgokkal verik át őket.
>Az értékválság mellett egyre nagyobb igény jelentkezik a valódi értékekre.
>
>> 2. az a jelenség, amit T.Parsons amerikaitársadalomtudós úgy jellemez, hogy az új generációk, mint megannyi barbárhorda tör rá a társadalomra, és a globális korban a társadalom ezt aligtudja kezelni
>A hagyományos, másoláson-válogatáson alapuló átadás ugyanúgy válságban 
>van, mint a formális oktatás. Nagyon sok új eszköz alakult ki, aminek 
>nincs még kialakult használati módja, kevés tartalom kerül így átadásra, 
>pedig lehet, hogy hatékonyan alkalmazhatók volnának. Egyenlőre sajnos az 
>eszközök váltak céllá és önértékké.
>
>> 3. a„digitális bennszülöttek” bizonyos agyterületeilemaradnak, vagy jóformán nem is fejlődnek, stb.)
>Mások meg túlzottan is - kérdés, hogy ki tud-e alakulni valamiféle új 
>egyensúly?
>
>> A szakmai fórum most is hamar csak két ember morfondírozására szűkült, pedig párbeszéd és közmegegyezés nélkül nem tudunk a válságból kilábalni.
>Nem rekeszteném ki a listát ilyen gondolatokkal. Ha szerencsénk van 
>páran átfutják a sorainkat, és talán majd hozzá is szólnak. Ezt az 
>eszközt is kell tudni használni, és nem biztos, hogy alkalmas arra, hogy 
>ilyen célt töltsön be.
>
>> Persze sokan azt is tagadják, hogy a mozgalom válságban van. Sajnos már aválság felismeréséhez is tudásra van szükség.
>A táncház-mozgalomnak nem ez az első válsága, sőt... a szerencse, hogy 
>mindig kitalált valami újat, ami izgalmassá tudta tenni, amitől bővülni, 
>fejlődni, változni, alkalmazkodni tudott. Egy igazi mozgalom folyamatos 
>válságban van, és ez motiválja arra, hogy újabb és újabb megoldásokat 
>vagy próbálkozásokat hozzon létre, így tud fennmaradni.
>
>> A tudást nem késő sohamegszerezni, anélkül eszköztelenek vagyunk.Csepeli György szociálpszichológus:„A buta tudat prizmáján keresztül szemlélve ajelen, a múlt és a jövő is egyneműsödik”.Amíg így lesz, igazi párbeszédre nagyon kicsi az esély.
>Párbeszéd csak közös nyelvet beszélő, egyenrangú emberek közt 
>lehetséges, ehhez "itt" nagyon sokan és sokfélék vagyunk. A sokféleség 
>is a fennmaradás záloga aki pedig a listát olvassák szeretnének többet 
>tudni. Persze vitatkozni valamiért jobban szeretünk, mint beszélgetni 
>(agy változunk magunk is?). De az egyformaságokat ugyan olyan fontos 
>meglátni, mint a különbözőségeket - mindkettőre vágya van az embernek 
>(ahogy a falusiak is valahová tartozónak, másoktól pedig különbözőnek 
>mondják magukat). Lehet, hogy csukott szemmel könnyebb megtalálni 
>ezeknek az egyensúlyát, de a valóság gyakran felnyitja a szemünk.
>
>... elnézést, azt hiszem eltávolodtam egy kicsit.
>Merre tovább?
>
>Dedesz
>
>-- 
>Deáky Péter - Dedesz
>7300 Komló, Akácfa u. 1/2.
>30/501-1821
>dedesz at freemail.hu
>
>___________________________
>
>Minden nap frissül a Folkrádió honlapja: www.folkradio.hu
>
>Folkrádió a Facebook-on: http://www.facebook.com/folkradio
>
>