[Folklista] Olvasnivalók a cigány zene, magyar zene kérdéséhez - egyszerű válasz nincs

[Endre P]

"A cigányzene előadói stílus,
..., amit az egész világon a magyar kultúra részeként
ismernek és elismernek."

Egy kis kérdés: cigányok ugye nem csak Magyarországon élnek?
Más országban is ilyen ismert a cigányzene?
Ott is része a kultúrának?

2011. december 11. 19:16 Turzó Sándor írta, <turzo.sandor at freemail.hu>:

>
>  Ajánlom még Sárosi Bálint: Cigányzene... című művét.             Üdv:
> Turzó S
> Keszthelyi Imre <keszthelyi at tilos.hu> írta:
> >http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-1130.html
> >
> >http://www.kislexikon.hu/cigany_nepzene.html
> >
> >
> >
> >„A 'cigányzene' nem azonos a cigányfolklórral, hanem
> előadói stílus,
> >hangszerelés és hangzás, amit az egész világon a magyar kultúra részeként
> >ismernek és elismernek.
> >A cigányzene-magyar nóta hagyományosan a szórakoztatást szolgálja.
> >Szövegei ennek megfelelően elsősorban tréfásak, vidámak, vagy éppen
> >szomorkás-nosztalgikusak. Gyakori témák a boldog vagy be nem teljesedett
> >szerelem, az élet apró örömei, a bor, a tánc, a mulatozás; nosztalgia a
> >fiatalság, szülőfalu, régi szokások után, az idő könyörtelen elmúlásának
> >tudomásul vétele.”
> >(ciganyzen.lap.hu)
>
> >¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
> >NAGYVÁRADI SZÜCS MIHÁLY: A cigányzene helye a magyar kultúrában
> >„E szerény írás azt szeretné bebizonyítani, hogy a cigányzene a
> magyar
> >kultúra ré-
> >sze. Ugyanakkor tisztázandó, hogy mit nevezünk cigányzenének, mert
> cigányzene
> >a cigányok népzenéje, de cigányzene az is amit a mulatókban hallani, igen
> >magas
> >fokon, hiszen a mûvészetük apáról fiúra száll. Véleményem, mely
> messzemenõkig
> >nélkülözi a szakszerûséget, az, hogy a cigányok szórakoztatás céljára
> >mûvelt zené-
> >jét teljes egészében magyarnak tartom, amelyre a cigány néphagyomány
> >pontosab-
> >ban mûvészet mit sem változtatott.
> >Az pedig vitán felüli, hogy a zenész cigánydinasztiák leszármazottai
> >hozzátesz-
> >nek ahhoz a technikához, amire õsei mgtanították, egyszerûen fogalmazva
> >szüle-
> >tett zenészek, akik rosszmájúak szerint vonóval jönnek a világra, így az
> sem
> >ritka, hogy a zeneszerzést is sikerrel sajátítják el.
> >A magyarországi cigányzenészek eredete a homályba vész, de ha valaki
> búvárko-
> >dásra vagyis kutatásra adja a fejét, mindenképpen Vályi István, református
> >lelkész
> >hiteles 1776. évi dokumentumait kell alapnak tekintenie, s így a cigányság
> >indiai
> >eredetével szembesül, de térjünk vissza a hazai viszonyokra, hisz ez áll a
> >magyar fel-
> >fogáshoz legközelebb.
> >Hazánkban elõször 1416-ban említik õket, amikor a Barcaságban, pontosabban
> >annak székhelyén, Brassóban pénzt és élelmet adtak az Egyiptomból iövõ
> Emmaus
> >úrnak és 120 társának. A közelmúltban a Szépmûvészeti Múzeumban Luxemburgi
> >Zsigmond királyunkra emlékezvén kiállítást rendeztek. A kiállítás
> >részletekbe menő-
> >en taglalta az európahírû uralkodó erényeit, hibáit, a két ország rendezte
> >kiállítás ré-
> >vén megtudhattuk, hogy a letelepedett cigányságnak 1423-ban menlevelet
> >biztosított,
> >hiszen a magyar lovasságnak szüksége volt kovácsmesterekre és más
> >hiányszakmát
> >gyakorlókra.
> >A teknõkészítõk ( vájok), vályogvetõk, rézüstkészítõk mellett szép számmal
> >vol-
> >tak muzsikusok is, akik népszerûségüket e hat évszázad alatt csak
> növelték.
> >A XVIII. század elejérõl fellelhető levéltári anyagok már név szerint is
> >megemlí-
> >tik Barna Miskát, aki a Szepes megyei Illésfalván rendezett versenyen első
> >dijat
> >nyert. Megjegyzendõ, hogy a Szepességben nagyon sok híres prímás művelte a
> >szó-
> >rakoztatás magasiskoláját, gondoljunk csak az egyik legnagyobbra:
> >Czinka Panna
> >sajógömöri cigány hegedűsnőre, kinek az atyja ugyancsak muzsikus volt.
> >Nevéről és szépségéről legendák keltek szárnyra. Ami bizonyos, hogy
> >gazdája Lányi Já-
> >nos a gömöri földbirtokos jó képességû tanárokkal tanítatta a tehetséges
> >kislányt.
> >A művészihagyomány ápolása abban is tetten érhető, hogy egy nagybőgőshöz
> >ment feleségül, akivel rövidesen zenekart alapított, melyben férjének két
> >testvére is helyet kapott, sőt később gyermekei is az együttes tagjai
> >lettek. A földbirtokos bőkezűen gondoskodott róluk, hiszen házat, telket
> >adományozott nekik, és díszes egyenruhát készíttetett a zenekar számára.
> >Maga Czinka Panna is egyenruhában járt, ahogy az Markó Miklós
> >Cigányzenészek Albuma címû, a Millenniumra megjelent kötet címlapján
> >látható.
> >Amikor Czinka Panna jobblétre szenderült, a cigánymuzsikusok mellett a
> >hálás magyar tö-
> >meg részvételével helyezték örök nyugalomra.
> >Tisztelete halála után sem szűnt meg, versekben énekelték meg muzsikusi
> >erényeit, kvalitá-
> >sait, életének fontosabb stációit. Szobra Sajógömörön ma is zarándokhely
> >amelyre a he-
> >lyi cigányság mellett a magyarok is méltán büszkék.”
> >Arra az időre tehetõ a cigányzenekarok összetételének kialakulása is.
> >Ahogy az érte-
> >lemszerû, a prímás (első hegedűs) játszotta a dallamot, míg a kontrás
> >(másodhege-
> >dűs) a kíséretet, a bőgős az ütemet, vagyis a ritmust Később egyre nagyobb
> >szeletet
> >követelt magának a sikerbõl a cimbalom és a klarinét is, és ez ma is tart,
> >gondoljunk
> >csak egyik-másik hangszer sokperces szólójátékára is.
> >A cigányzenekarok egyre fokozódó népszerűségük miatt meghatározó szerepet
> >harcoltak ki a toborzók (verbunkos) stílusának kialakításában. Ennek a
> >korszaknak
> >a krónikákban helyet követelő kimagasló alakja
> >Bihari János (1764--1827)
> >Volt, aki 1801 szilveszterén mutatkozott be a székesfővárosban. Ettõl
> >kezdve népszerűsége rohamosan ívelt felfelé. A híres muzsikust 1814-ben a
> >bécsi kongresszus előkelő vendégei is nagy ünneplésben részesítették. Ma
> >már szinte feledésbe merült az a művelődéstörténeti tény, hogy Bihari
> >játékát Beethoven is több alkalommal meghallgatta, és egyik melódiáját az
> >István király című nyitányában is parafrazálta. 1815. július 1-jén a
> >Margit-szigeten Ana Pavlovna nagyhercegnő tiszteletére rendezett
> >ünnepségen is muzsikált. Egy szerencsétlen baleset következtében a keze
> >többé már nem szolgálta művészetét. Teljes szegénységben távozott az élők
> >sorából.
> >A nótaénekesek körében az eredeti cigánydalok (vagyis nem cigánynóták
> >vagy cigányzenekaros kísérettel elõadott műdalok) a hatvanas évek végétõl
> >kezdtek népszerûvé válni, amely siker napjainkban is tetten érhető. E
> dalok
> >gyűjtésében és népszerősítésében nagy szerepet vállalt egy nagyváradi
> >színész-
> >nő, aki annak idején a helyi 25 tagú Dankó Pista-zenekarban kamatoztatta
> mű-
> >vészi hajlamait. A legenda szerint kijárt az olajgyár melletti Czinka
> >Panna ci-
> >gánytelepre nótát gyűjteni. Erre egy újságírónő: Implon Irén biztatta,
> >mert te-
> >hetséget látott benne, ugyanakkor megmentette az eltűnőben levõ
> pótolhatat-
> >lan értékeket.
> >Hadd idézzek néhány dalrészletet:
> >
> >Bíró uram, bíró uram
> >bevádolok valakit,
> >mert a szeme, szemefénye
> >ha ránézek, megvakít.
> >Bíró uram, bíró uram
> >tegyen törvényt, ha lehet
> >Büntetése rabság legyen,
> >börtönőrnek engem tegyen.
> >Engem adjon hozzája.”
> >
> >Mikor mentem Szovátára, sejhaj
> >vettem neked selyemszoknyát, sejhaj
> >selyemszoknyát, fakanalat
> >hadd verjem főbe magamat.”
> >
> >Ezek után már nem vitás, a mûvésznõ: Kovács Apollónia
> >Azt hiszem, hogy a bőség zavarával küszködök, és kapkodok ide-oda, mert
> nem
> >szeretnék egyoldalú, sőt elfogult lenni, de nem hagyhatok ki egy párost,
> >akik önál-
> >lóan is remekelnek, de ahogy együtt tercelnek az páratlan, utánozhatatlan:
> >Madarász Katalin és Gaál Gabriella mûsoraikban népdalok, magyar nóták és
> hi-
> >teles cigánydalok szerepelnek.
> >A cigányzene jelentőségét abban látom, hogy a nagy tömegekhez szól, és nem
> >igé-
> >nyel magas zenei kifinomult iskolát. A műzene pártolásának története
> >hazánkban
> >a főnemességnek volt a kiváltsága (lehetősége). A követendő mintát az
> >Esterházy-
> >család nyújtotta. Esterházy Pál (1635--1713) Kismartonban zenekart
> >alapított, és az
> >ő neve hozható kapcsolatba a barokk zene első dokumentumával, az 55
> >kantátából
> >álló Harmónia Caelestis-szel. Ez a pezsgő zenei élet csak a kiváltságosak
> >joga volt,
> >egy relatíve szűk társadalmi rétegé.
> >Volt azonban egy könnyebben elsajátítható, értékesebb nemzeti zenei
> anyag: a
> >XVIII. századi magyar tánczene. Ebből alakult ki később a katonai toborzó,
> >ahogy
> >fentebb már említettem. Ezt a zenét fõleg cigánybandák játszották ezért
> >tévesen a
> >cigányzenével azonosították, még Liszt Ferenc is a Párizsban 1859-ben
> >megjelent
> >„’A cigányokról és a cigányzenérõl Magyarországon’” címû
> könyvében.
> >Ennyi érv talán elégséges ahhoz, hogy megerősítsem: igen a magyar
> >cigányzene ré-
> >sze a magyar kultúrának, nevezhetném akár hungarikumnak, amely nem juthat
> a
> >szegedi papucs sorsára, amit nincs immár kinek gyártania.”
> >ROM SOM
> >I. évfolyam 1. szám
> >2006. december
> >
> >
> >
> >
> >
> >
> >
> >
> >___________________________
> >
> >Minden nap frissül a Folkrádió honlapja: www.folkradio.hu
> >
> >Folkrádió a Facebook-on: http://www.facebook.com/folkradio
> >
> >
> ___________________________
>
> Minden nap frissül a Folkrádió honlapja: www.folkradio.hu
>
> Folkrádió a Facebook-on: http://www.facebook.com/folkradio
>
>
>