[Folklista] UNESCO listán a táncház módszer
dedesz
dedesz at freemail.hu
2011. Dec. 5., H, 19:25:11 CET
Kedves Listaolvasók!
A Táncház Mozgalom egy mozgalom. És mint ilyen elsődleges meghatározója
az, hogy a benne résztvevők valamilyen igényüket kielégítve önkéntesen,
saját indíttatásukból vesznek részt benne. Ez adja az erejét, és egyben
ez veszélye is: a résztvevők elhivatottak, valami olyasmit tesznek, amit
máshol nem tudnak; de semmi sem szavatolja a folytonosságot. A mozgalom
"nagyságát" lehet egyes személyiségekhez kötni (Martin György, Tímár
Sándor, Novák Ferenc, stb.), de megszakadhattak volna, ha nincs erre egy
fogadó közeg, azok a táncosok-zenészek vagy csak érdeklődők, akik ott
voltak/vannak, és folyamatosan alakítják az egészet.
A mozgalmaknak általában (kisarkítva) két "kimenetük" lehetséges: 1.
megszűnik az igény, és elhalnak, 2. tömegessé válik az igény, és
intézményesülnek. Ezért egy mozgalom általában nem szokott 5-8 évnél
hosszabb életű lenni. A Táncház Mozgalomban az az érdekes, hogy mégis
"túl van a gyermekkoron". Ennek az lehet a magyarázata, hogy részben
intézményesült (intézmények, profitorientált cégek vették át bizonyos
területeit, pl. a művészetoktatás, vagy a lemezkiadók, művelődési házak,
stb.), másrészt a környezet folyamatosan változott, és újratermelődtek
azok az igények, amelyek a táncházat létrehozták. Nem ismerem
részleteiben a Táncház Egyesület működését, de az egyesület nem "felel",
nem felelhet az egész táncházmozgalomért, a mozgalom bizonyos
eseményeit, projektjeit szervezi, erre a célra "intézményesült".
Megváltoztak az igények, megváltozott a környezet: a táncház is
folyamatosan változik. Változik a közönség igénye, előképzettsége,
változnak a lehetőségek. Ahogy egyre több képzett táncos lesz, ahogy
egyre hitelesebben jelennek meg a táncok, úgy egyre kevesebb lehetőség
van arra, hogy adatközlők jelenjenek meg a táncházakban. Megváltoznak a
társadalmi körülmények, amelyek alapvetően befolyásolják az emberek
közösségekhez való viszonyát, a közösségi lét iránti igényeiket, a
közösségi attitűdjeiket...
Ha az UNESCO listájára kerüléstől azt várnánk el, hogy erőszakosan
intézményesítse a Táncház Mozgalmat, kötelezze a Magyar Kormányt, hogy
támogassa, valósítsa meg az abban leírtakat, "őrizze meg nekünk" a
táncházakat, azzal senki nem járna jól: a rendszer elvesztené a
rugalmasságát, sokban formálissá válna, nem (vagy csak távolról) követné
a változásokat, és egyre kevésbé éreznénk sajátunknak.
Abban sem hiszek, hogy az egységesítésnek, szabványosításnak bármi
haszna lenne. Miért kellene dolgokat örökre bebetonozni? Miért baj az,
ha valaki a táncház-módszernek csak egy-egy részét alkalmazza? Ki tudná
megmondani, hogy a sokszínű táncház-mozgalom melyik szereplője a tuti,
az etalon? Nem azért vált a szellemi kulturális örökség részévé, hogy
terjedjen?
Feleslegesnek tartom szembeállítani a táncházat a folkkocsmával,
mindkettőnek más a szerepe, és mindkettőnek meg van a maga helye.
Több levélben is felmerült, hogy a zenészek gyakran értéktelen, a falusi
zenészektől hallott, de a kávéházi, városi muzsikából átvett dallamokat
(is) játszanak, és hogy ez mennyire rossz. Bartók és Kodály maguk is
igyekeztek szétválogatni az értékes folklóranyagot a városból átvett
műzenétől, azonban ezt lehet hogy érdemes lenne felülvizsgálni:
1) Bartókék erről akkoriban nyilatkoztak, amikor a magyar zenei életet
ellepték az ötlettelen, német akadémikus szerzők, akik akadályozták a
magyar zenei nyelv létrejöttét.
2) A falusi cigányzenészek praxisukból adódóan a hangszeres népzenében
kevésbé voltak "tiszták", mint az énekes népzenét közösségileg
használó-őrző falusi énekesek, parasztok, ("a nép" akinek a
zenéjéről-táncáról beszélünk).
3) A falusiak - már csak a felemelkedés reménye okán is - mindig is
érdeklődtek a városi-polgári zenei áramlatok iránt, ezek különböző
szűrőkön keresztül be is épültek a népzenébe (gondoljunk a
Radetzky-marsra, a Petőfi szövegekre, a cimbalom elterjedésére, és még
sok-sok nyomon-követhető érdekes eseményre).
4) A népzene kortalan: egymás mellett élnek többszáz éves régi dallamok,
az alig száz éves új stílussal. Nem számít "ki írta", hogy keletkezett,
csak az, hogy elfogadják, használják-e vagy sem. És ha használják, a
saját maguk igényeire formálják; addig csiszolják, amíg elfogadott eleme
lesz a dallamkészletnek, amikor már nem különül el. Persze ebben a
folyamatban kikristályosodik, amitől a dallamnak nő az esztétikai értéke is.
5) Az újabb stílusok mindig hoznak valami újat, és kiszorítanak valami
régit, ami rétékes volt. De ki merné azt állítani, hogy az új stílusú
dallamok értéktelenebbek, mint a régiek?
6) A folklorizáció, az újabb dallamok beépülése vagy kialakulása az élő
népzene része. A népzene addig lesz élő, amíg használják, amíg jelent
valamit azoknak, akik éneklik, hallgatják. Ahogy eddig is, most is
követi a zene változása a használók (vagy a közönség) változását. Ha
bemerevedne, akkor elhalna, és a helyét egy másik dallamrendszer töltené
be. A nagy kérdés, hogy az alapvetően befogadó jellegű népzenénk képes
lesz-e az újabb hatásokat beépíteni, és megtartani magát, a saját
folytonosságát alapvetően meghatározó jellemzőit.
7) Az emberek, és az ízlések sem egyszerre változnak. Ha valami
változik, sosem lehet tudni, hogy az valaminek a vége (és örökké
elveszik), vagy valaminek az eleje (és csak átalakul); de megakadályozni
sem erőszakkal, sem aggodalommal nem lehet.
8) Különböző helyeken különböző hatások különböző korokban és
mélységekben érintették népzenénket (ettől van a sokszínűsége). Ki merné
vállalni, hogy meghúzza a határt: ez még a hagyományos paraszti
társadalom népzenéje, ez már külső hatás, nem ízesült annyira, hogy
autentikusnak mondhassuk... 19xx-ig Széken népzenét játszottak, utána
már csak revivalt...
Azt nehéz megmondani, hogy a folklorizációnak az a pontja, ahonnan most
ki-ki nézi a népzenénket a bomlás vagy az újjáéledés jele, de ez a jövő
dolga. Azt pedig, hogy valami tetszik-e valakinek vagy sem, felesleges
érvekkel alátámasztani, mert az meg alapvetően ízlés dolga.
Örülök neki, hogy az UNESCO felvette a világ szellemi kulturális
örökségének védelem alá tartozó listájára, mert erre valóban büszkék
lehetünk, akkor is, ha sokan erre úgy tekintenek, mintha mindig is lett
volna, és mindig is lesz majd, de nem gondolom, hogy ez kellene
meghatározza a táncházak jövőjét.
Dedesz
--
*Deáky Péter*
7300 Komló, Akácfa u. 1/2.
30/501-1821
deaky.peter at gmail.com
2011-12-05 00:25 keltezéssel, Németh György írta:
> Sajnálatos, hogy az elmúlt évek sértésekkel és sértődésekkel tarkított vitái után most már párbeszéd sincs a táncházasok között, legalább is itt a Folkrádió listáján, amely jóformán az egyetlen fóruma a szakmának. A mozgalom válsága, mely eléggé elhatalmasodott, és nem túl jó kilátásokkal kecsegtet, ebben is egyértelműen tetten érhető. Pedig a párbeszéddel, és annak nyomán az álláspontok közeledésével, a mozgalom történetében az UNESCO listán elnyert cím akár egy fordulópont is lehetne.
> Az az ország (ill. kormányzata) ugyanis, amely bármit felterjeszt az UNESCO szellemi világörökség listájára, ezt azért teszi, mert a felterjesztett dolgot értéknek tartja, annak megőrzését, ápolását eddig is támogatta, és saját akaratából továbbra is vállalja. A listára kerülés ettől kezdve egyben felelősség is, az elnyert cím kötelez.
> Még elég friss a szellemi világörökség lista, egyelőre csak gyűjtik rá az értékeket, de ha valamelyik később eltorzul, elhal, vagy megszüntetik, azt minden bizonnyal törlik a listáról. Tehát nem elég„sajnálni az idelátogató külföldit” (Salamon Bea), hogy nem azt kapja, amit várt, hanem tenni kell azért valamit, hogy a felterjesztésben szereplő és elfogadott modell a valóságban torzulás mentesen létezzen, virágozzék, és véletlenül se pusztuljon ki.
> A táncházmozgalom történetében egy új helyzet jött létre, mostantól a táncházat nem lehet megmosolyogni való, hóbortos emberek unaloműző tevékenységének tekinteni. A táncházmozgalom létéért, a magas színvonalért, az eredeti célok maradéktalan teljesüléséért már nemcsak a Táncház Egyesület és a táncházak felelősek, hanem innentől kezdve maga a kulturális kormányzat is.
> Az UNESCO 2003-ban fogadta el nemzetközi egyezményét a világ szellemi kulturális örökségének védelméről. Az egyezményt az Országgyűlés a 2006. évi XXXVIII. Törvénnyel kihirdette. A kormány tavaly felterjesztette a táncház módszert. (Korábban a„Mohácsi busójárás” már elnyerte ezt a címet).
> A„táncház-módszer” mostani listára kerülése kötelezi a Táncház Egyesületet és a táncházakat, de a kormányt is, hisz ő volt a felterjesztő, ő volt, aki vállalta, hogy abban a formában őrködik a„táncház módszer” fenntartásán, ahogy a felterjesztésben szerepel.
> Ahhoz, azonban, hogy számonkérhessünk bármit a kormányon, először a magunk házatáján kell rendet raknunk. A„táncház-módszert” meg kellene valósítani az eredeti formájában, nekünk táncházvezetőknek, zenészeknek, fenntartóknak. Végre kellene hajtani Nagymarosy András által jelzett felhígult zenei profil tisztítását, minden táncháznak vállalnia kellene a táncok tanítását ( a táncházakhoz nem köthető tanfolyamokat– épp a közösség hiánya miatt– nem tartom jó megoldásnak). Annak ellenére, hogy a táncház nem néprajzszakkör, bizonyos információkat, ahogy Ánti mondta, a táncokról, szokásokról, meg kellene osztani a táncházasokkal, természetesen a táncházdazdának és a zenekarnak ezekkel az ismeretekkel rendelkeznie kell. Foglalkozni kell az utánpótlással is, hogy az elöregedést ellensúlyozni tudjuk.
> Ezt az alapos terveken alapuló munkát persze valakinek szerveznie kell. A Táncház Egyesületnek sokkal többet kellene magára vállalni, övé lenne a szakmai irányítói szerep, és nem mellesleg képzéseket is kellene tartania. A normákat, kötöttségeket, kötelmeket, -„szabályokat”, felelősséget nem szeretők persze azonnal folklórrendőrséget kiáltanak, mert vetni nem akarnak, csak mindig aratni. Nem tanítanak táncokat, tanítsa más, nem törődnek az utánpótlással, oldja meg más, de a„buliban” azért legyen mindig elég ember. Nem törődnek a szakmai színvonallal, mert lehet„gyűjteni” vasúti restiben is. Hát nem sokkal egyszerűbb? Forráskritika, előtörténet, elemzés? Minek bajlódni vele? Egyeztetni tudományos kutatókkal? Nehogy már íróasztal mellől mondja meg valaki, hogy mi az a népzene, vagy néptánc, hiszen mi együtt iszunk az ottani zenészekkel.
> A befektetést végezze el más, az munkával jár, arra időt, pénzt, energiát kell áldozni, nekünk elég csak a számlatömböt kitölteni. Kényelmesebb a mások által létrehozott, megteremtett feltételekbe becsörtetve, a tudást, energiát leszívni, közönséget elorozni, a magunk képére formálni. A kulimunkát végezze el másik táncház, másik zenekar éhbérért, a jegybevétel előnytelen arányú elosztása mellett.
> Nem mellékes a táncház helyszíne sem. A folkkocsmákban a zenekarok ki vannak szolgáltatva a profitnak, ha a táncházasok (és zenészhaverok) nincsenek elegen, és nem isznak eleget, nem tartanak rájuk tovább igényt. Egy kocsmában csak ez az egyedüli szempont. Még szerencse, hogy az alkoholizálást még időben átvettük a lejtő alján, a hanyatló erdélyi„hagyományokból”. Ezt néha még túlteljesíteni is sikerül.
> UNESCO utáni helyzetben, érdemes elgondolkodni azon, amit Salamon Bea vetett fel, hogy hogyan hidaljuk át azt a problémát, hogy az ott összeírt normáknak kevés táncház felel meg. Vajon nem kellene épp ezért a táncházaknak egyfajta„frencsájz” rendszerre áttérniük, ez esetben a táncház név védett lenne, csak egy demokratikusan létrehozott Táncházak Egyesülete (mely lehetne az átalakult Táncház Egyesület is) tagjai, az eredeti táncház módszert követő, és az Egyesülethez csatlakozó táncházak viselhetnék a nevet.
> A szervezettség nem átok, a táncházmozgalom fennmaradásának kollektív eszköze, ezért a Táncház Egyesületnek is meg kell újulnia. Jelenleg a táncházmozgalom tengeri viharban hánykolódó hajóhoz hasonlít, ahol a kapitány (kormányos) reménytelennek látva a helyzetet, elengedte a kormányt. A hajó így cél és követhető irány nélkül csapódik a tengerből kiálló kisebb nagyobb zátonyoknak, addig, míg széthullva, széttöredezve, el nem merül a habokban, a tenger fenekén végezve. Németh György
>
>
>
> "Nagymarosy András"<gtorfo at ludens.elte.hu> írta:
>> Kedves Listatagok!
>>
>> Én elég ritkán szoktam hozzászólni, de most egy olyan fontos kérdés került
>> terítékre, hogy mégis szeretnék hozzáfűzni egy-két gondolatot:
>>
>> A "bulizás" ellen semmi kifogásom nincsen, hiszen jó dolog az! Pláne, hogy
>> igazi, belső töltéssel rendelkező tánc keretében, nem valami vacak
>> "seggriszáló" popzene mellett zajlik, hanem jó hangszeres magyar népzene
>> mellett. (Bár itt azért céloznom kell rá, hogy az utóbbi 10 éveben ez a
>> zenei anyag is sokat hígult. Olyan 20-as, 30-as évekbeli slágerek, kuplék,
>> magyarnóták, meg a legfelületesebb - és viszonylag kis értékű -
>> cigány-foklór-kölcsönzések kerültek bele számos banda tánczenei
>> repertoárjába, amelyek - hát hogy is mondjam - nem a magyar népzene krémjét
>> jelentik. Ennek az az oka, hogy a zenészek sokszor nem ismerik a színvonalas
>> anyagokat, vagy nincs distinkciós képességük arra, hogy az olcsó, talmi
>> dallamokat megkülönböztessék a veretesebb dallamoktól. Így aztán azon a
>> jogcímen, hogy ez eredeti anyag, - mert hiszen valóban falusi cigányoktól
>> gyűjtötték -, a városokból a falura leszivárgott kommersz dallamtöredékeket
>> hozzák vissza a városba, a táncházakban terjesztik és ezzel bizony néha
>> rontják a közízlést). - No de remélem, hogy ez e tendencia nem fog tovább
>> terjedni és a jófülű muzsikusok előbb-utóbb ráéreznek arra, mi a "nemes" meg
>> a "kevésbé nemes" dallamvilág közötti különbség.
>>
>> A bulizással az az egyetlen probléma, hogy - amint azt Bea és Németh Gyuri
>> is nagyon helyesen leírta -, nem helyettesíti a (nagy betűvel!) Táncházat.
>>
>> A Táncház ötlete dr. Martin Györgytől származik, aki (talán nem mindenki
>> tudja), olyan súlyú kutató volt a néptánc és a hangszeres népzene területén,
>> mint Bartók és Kodály az énekelt és hangszeres népzenében. Ő találta ki
>> 1972-ben Tímár Sándorral, Novák Ferenc Tatával, Lelkes Lajossal, Stollerrel,
>> a Sebő zenekarral (meg persze egy rakás további táncossal), hogy
>> importáljuk a székiek kialakult táncházi mulatási formáját, de a városi
>> igények szerint átszabva. Ez a mozgalom vált aztán állandó, minden heti
>> szórakozási alkalommá 1973-ban (Sebő, majd Muzsikás táncházak).
>> Jómagam a Mákvirág zenekarral (ami a későbbi Kalamajka zenekar 85%-át
>> képezte) először 1973-ban tartottunk alkalmi táncházakat, majd 1974-től
>> Székesfehérváron Botos Jóskával, Ásó Istvánnal, stb. elindítottuk az első
>> vidéki állandó táncházat.
>>
>> Ezeknek a klasszikus táncházaknak volt néhány állandó és fontos (!) ismérve:
>>
>> - alaposan megrostált, elsősorban archaikus zenei és táncanyag
>> - mindig volt tanítás, vagy az újonnan jövőknek vagy a régiek továbbképzése
>> céljából
>> - gyakran volt szervezett daltanítás
>> - ha lehetett, gyermektáncház is kapcsolódott hozzá, hogy legyen majd
>> utánpótlás
>> - a folklórkutatók segítségével betartottuk a felidézett falvak
>> táncszokásait, (beleértve a viselkedési szokásokat is): pl. bemutatkozás,
>> lekérés, tánc elígérése, stb. (Nem nagyon fordulhatott elő olyasmi, mint ma,
>> hogy egy lány az egyik fiúval nem megy el táncolni és a másikkal igen, - ez
>> bármely faluban vagy egy klasszikus városi bálon is nagy sértésnek
>> számított). Szóval valamiféle viselkedés-mintát is adott a táncház.
>> - ha volt rá igény, rendszeresen rövid néprajzi előadás, beszélgetés,
>> vitakör is kapcsolódhatott a táncházhoz a tanítás előtt vagy hosszabb
>> szünetben.
>>
>> Ez a Táncház tehát több volt, mint "buli". Életformát, viselkedésformát
>> jelentett, de nagy összekovácsoló erő is volt. Magasfokú volt a tolerancia
>> közöttünk, tehát nem illet kicikizni, ha valaki nem tudott jól táncolni,
>> hiszen azért jött, hogy tanuljon; sokfajta öltözetet elfogadtunk, míg
>> manapság a lányok között egyfajta kellemetlen kibeszélésnek teszi ki magát
>> az, aki nem a táncházas fogalmak szerinti trendi módon jelenik meg. Nagyon
>> közvetlen volt az egymás közötti hangnem, az öregekkel is tegeződtünk.
>> Rengeteg barátság, szerelem, házasság szövődött ezeken a helyeken.
>>
>> Amikor hejehujázunk az UNESCO-döntés miatt, akkor gondoljatok arra, hogy az
>> UNESCO EZT A TÍPUSÚ TÁNCHÁZAT TÜNTETTE KI, - nem a bulizást. A buli MELLETT
>> tehát ezt a formát is kéne ápolni.
>>
>> Sajnos, - amennyire érzékelem - az ilyen nagybetűs Táncház ma már ritkaság
>> és népnemzeti Pártunk és Kormányunk is csak szórakozottan bólogat rá. Sem
>> pénzt nem áldoz erre a célra, sem a mozgalom társadalmi rangját nem
>> hangsúlyozza. Tehát ezt nekünk kell megtenni, polgári kezdeményezésként,
>> saját lelkesedésből és önerőből.
>>
>> Ha túl hosszú voltam, legközelebb verjétek le rajtam.
>>
>> Üdvözlettel
>>
>> Ánti (Nagymarosy András, ex-Kalamajka, BorFolk)
>>
>>
>>
>>
>>
>> ----- Original Message -----
>> From: "Németh György"<nemgy at freemail.hu>
>> To: "Folklista - a Folkrádió levelezőlistája"<lista at list.folkradio.hu>
>> Sent: Friday, December 02, 2011 10:21 AM
>> Subject: Re: [Folklista] UNESCO listán a táncház módszer
>>
>>
>>> A szórakozást és "bulizás" -t szerintem csak most tekintik sokan egymás
>>> szinonimájának, de nem teljesen fedik egymást. A "bulizásban" van egy nagy
>>> adag össznépi felelőtlenség is, a köznapoktól való elhatárolódás,
>>> gyökértelenség stb. Beának teljesen igaza van, amikor a zenész szolgáltató
>>> szerepét hangsúlyozza. Így volt ez a paraszttársadalomban is, amíg fel nem
>>> bomlott az önmaga egyszerű újratermelésére törekvő falusi közösség, és a
>>> szokás és hagyományok vezérelte értékrend helyét át nem kezdte venni a polg
>>> ári-individualista értékrend. Ez felértékelte a személyiség szerepét, az
>>> individuum ekkor került az előtérbe. Ez hozta magával, hogy a zenészt már
>>> egyre kevesebb dolog kötötte, csak a hagyománnyal szembeni alázata az
>>> egyedüli gát, a rohamos változások azonban utat engedtek az ego-knak, egy
>>> zenész ma már azt tol le a közönség torkán, amit akar. Ez következik a
>>> társadalomban uralkodó tömegkultúra egyeduralmából.De nekünk nem a
>>> tömegkultúra mechanizmusait kellene átvennünk, hanem ahogy az elfogadott
>>> előterje
>>> sztésben is szerepel, a tudományosan feldolgozott, együttműködésen alapuló
>>> paraszt közösségek jól bevált "modelljét", különben hová lesz az
>>> örökség?Mivel a mozgalomban uralkodó káosz következtében ezt sokan nem is
>>> akarják, ezért nem csoda, hogy az UNESCO döntésnek nincs is visszhangja.
>>> Kit érdekel ez ma már?Németh György
>>>
>>> "Pomozi Péter"<peterpomozi at gmail.com> írta:
>>>> csatlakozom Sityuhoz: a dolog eredeti funkciója is épp önmagunk
>>>> szórakoztatása volt, a "bulizás" volt, akkor ez miért baj, Bea?
>>>>
>>>> 2011/12/1 Bakonyi István Sityu<bakonyii at yahoo.com>
>>>>
>>>>> Nemár, hogy csak a zenészek szórakoznak az ilyen helyeken. A csak
>>>>> szócskát
>>>>> én lehagytam volna.Nem korrekt azokkal szemben, akik ilyen helyeket
>>>>> látogatnak. Ők "csak" folkkocsmás bulizók??? Azért van köztük bőven első
>>>>> táncházas, ami nem lebecsülendő, nem beszélve a sok táncosról. Az összes
>>>>> külföldi vendégem ilyen helyeken köt ki, és nem fog reklamálni az
>>>>> uneszkóéknál...
>>>>>
>>>>> Üdv:
>>>>>
>>>>> Sityu
>>>>>
>>>>>
>>>>>
>>>>> ________________________________
>>>>> From: Salamon Beáta<metabeja at gmail.com>
>>>>> To: Folklista - a Folkrádió levelezőlistája<lista at list.folkradio.hu>
>>>>> Sent: Thursday, December 1, 2011 9:31 AM
>>>>> Subject: Re: [Folklista] UNESCO listán a táncház módszer
>>>>>
>>>>> Épp ideje volt, hogy felkerüljön az Unesco listára.
>>>>> Most, amikor Itt Budapesten 2 KETTŐ!!! Helyen van igazi magyar táncház.
>>>>> Az
>>>>> Aranytízben és a Fonóban...
>>>>> Ezt a gyerektáncház + tánctanítás + hagyományos táncok (széki,
>>>>> dunántúli,
>>>>> szatmári, kalotaszegi, székelyföldi, palatkai stb.) folyamatára értem.
>>>>> A többi helyszín csak folkkocsma, bulihely, zenészek szórakozási
>>>>> lehetősége.
>>>>> Vicces lesz, amikor jön egy külföldi és a híres magyar táncházat akarja
>>>>> megtekinteni...
>>>>> Ez az én véleményem...
>>>>> ...papír, papír, papír...
>>>>> Legalább papíron rendben vagyunk...
>>>>>
>>>>> Üdv:
>>>>> Beja
>>>>>
>>>>> Salamon Beáta
>>>>> www.fiddler.hu
>>>>> i<http://www.youtube.com/metabeja>nfo at fiddler.hu
>>>>> 0630 2724283
>>>>>
>>>>>
>>>>>
>>>>>
>>>>> 2011/12/1 Németh György<nemgy at freemail.hu>
>>>>>
>>>>>> Kedves Listatagok!Az, hogy a táncház módszer felkerült az Unesco
>>>>>> szellemi
>>>>>> kulturális örökség listájára, egy fantasztikus dolog. Minden eddigi
>>>>>> munkánk, elődeink erőfeszítései, a tudományos kutatók közreműködése
>>>>> nemcsak
>>>>>> a mai ember számára biztosította a hagyomány közösségteremtő,
>>>>>> élvezetet
>>>>>> nyújtó használhatóságát, hanem mint módszer a világ általi legnagyobb
>>>>>> elismerését kapta. Az igaz, hogy eddig is sokan tanulmányozták,
>>>>>> követték,
>>>>>> utánozták a létrehozott mozgalmunkat és a felhalmozott értékeket, de
>>>>>> ez
>>>>>> most manifeszt elismerést kapott.Miért ez a néma csönd? A szakma szó
>>>>> nélkül
>>>>>> hagyja ezt a jelentős eseményt?Nem értem az okát...Németh György
>>>>>>
>>>>>> Hont Angela<hont.angela at hagyomanyokhaza.hu> írta:
>>>>>>> Kedves listatagok!
>>>>>>>
>>>>>>> A táncház módszer felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség
>>>>>>> listájára: a részleteket ünnepélyes sajtótájékoztatón ismerteti Dr.
>>>>>>> Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és Hammerstein Judit
>>>>>>> kultúráért felelős helyettes államtitkár a Hagyományok Házában 2011.
>>>>>>> november 26-án (szombaton) 11.00 órakor (részletek
>>>>>>> http://www.hagyomanyokhaza.hu/oldal/10839/).
>>>>>>>
>>>>>>> Mindenkit szeretettel várunk!
>>>>>>>
>>>>>>> Üdvözlettel:
>>>>>>>
>>>>>>> Hont Angéla
>>>>>>> Hagyományok Háza
>>>>>>> ___________________________
>>>>>>>
>>>>>>> Minden nap frissül a Folkrádió honlapja: www.folkradio.hu
>>>>>>>
>>>>>>> Folkrádió a Facebook-on: http://www.facebook.com/folkradio
>>>>>>>
>>>>>>>
>>>>>> ___________________________
>>>>>>
>>>>>> Minden nap frissül a Folkrádió honlapja: www.folkradio.hu
>>>>>>
>>>>>> Folkrádió a Facebook-on: http://www.facebook.com/folkradio
>>>>>>
>>>>>>
>>>>>>
>>>>> ___________________________
>>>>>
>>>>> Minden nap frissül a Folkrádió honlapja: www.folkradio.hu
>>>>>
>>>>> Folkrádió a Facebook-on: http://www.facebook.com/folkradio
>>>>> ___________________________
>>>>>
>>>>> Minden nap frissül a Folkrádió honlapja: www.folkradio.hu
>>>>>
>>>>> Folkrádió a Facebook-on: http://www.facebook.com/folkradio
>>>>>
>>>>>
>>>>>
>>>>
>>>> --
>>>> Ne nyomtasd ki ezt az üzenetet, ha nem feltétlenül szükséges! Napról-napra
>>>> kevesebb fa van a világon, pedig erdők nélkül nincs élet a Földön.
>>>> ___________________________
>>>>
>>>> Minden nap frissül a Folkrádió honlapja: www.folkradio.hu
>>>>
>>>> Folkrádió a Facebook-on: http://www.facebook.com/folkradio
>>>>
>>>>
>>> ___________________________
>>>
>>> Minden nap frissül a Folkrádió honlapja: www.folkradio.hu
>>>
>>> Folkrádió a Facebook-on: http://www.facebook.com/folkradio
>>>
>>>
>>>
>> ___________________________
>>
>> Minden nap frissül a Folkrádió honlapja: www.folkradio.hu
>>
>> Folkrádió a Facebook-on: http://www.facebook.com/folkradio
>>
>>
> ___________________________
>
> Minden nap frissül a Folkrádió honlapja: www.folkradio.hu
>
> Folkrádió a Facebook-on: http://www.facebook.com/folkradio
>
>
>
>
--
Deáky Péter - Dedesz
7300 Komló, Akácfa u. 1/2.
30/501-1821
dedesz at freemail.hu
További információk a(z) Lista levelezőlistáról