[Folklista] húshagyó kedd Bohócjárás Mihályiban

[Tamás Dobsa]

Tisztelt listatagok!


Szeretném figyelmetekbe ajálani a szintén farsag farkára eső DŐREJÁRÁST. Az
idén február 13-án lesz, ez az utolsó szombat a nagyböjt kezdete előtt. A
felső-csalóközi falvakban, főleg Somorja és környékén a mai napig élő és
alakuló hagyomány.



Az alábbiakban bemásoltam a szadolgozatom egy részét. Ha valakit bőveben
érdekel a szokás jöjjön el Csallóközbe. De tudunk mi is bővebb
"anyagot" küldeni a szokásról.



Üdv. Dobsa Tamás, Csallóköz, Szlovákia



  A dőrejárást, ami az ókori farsangi kultusz maradványa, Felső-Csallóköz és
Mátyusföld több falujában gyűjtötték és gyűjtöttem jó magam is. A szokás
több helyen a mai napig él, alakul, formálódik. A falvak, ahol volt gyűjtés,
vagy még él a szokás a következők: Tejfalu, Gomba, Csölösztő, Tárnok,
Keszölcés, Szarva, Bacsfa, Lég, Jányok, Kismagyar, Jóka, Doborgaz, Vajka,
Vágfarkasd,  Legépebb formája, ráadásul megszakítás nélkül Tejfalun maradt
fenn. Pajliné Világi Matild  (1911-2007, anyai nagyapám nővére) arra
kérdésre, hogy mióta létezik a dőrejárás, azt válaszolta:  "Amiúta a eszemet
tudom, má gyerekkoromba is rígen vót." A tejfaluiak eredetileg
húshagyókedden, az utolsó farsangi napon zajló dőrejárást mára gyakorlati
okokból az azt megelőző szombatra tették. Tréfás esküvői menetet bemutató
falusiakról az első lejegyzést Khín Antal készítette 1935-ben (megjelent: A
Tejfalu története c. kötetben) A résztvevők egy tréfás lakodalmi menetet
ábrázolnak. A dőrék csak férfiak lehetnek. Egész nap járják a falut, közben
megállás nélkül éneklik a "Lakodalom van a mi utcánkba'.." kezdetű nótát
(itt több szövegváltozat is kialakult az idők folyamán) amit cigánybanda
kísér. Ahol megvendégelik őket, ott megtáncoltatják a ház urát és úrnőjét,
közben mindenféle bolondságot visznek végbe.

Összekormozzák a fehér falat, kilopják a füstölőből a húst, a tyúkok alól
a tojásokat, beszegelik a faajtókat. Közben az utcán a medve és táncoltatója
szórakoztatja a falu népét. A meszelős az óvatlan férfiember fejéről
a kalapot lökdösi le, a borbély mindenkit behaboz és hatalmas fa
borotvájával pénzért megborotválja. Ha a faluban nem volt a farsangban
lakodalom, akkor csököt (tuskót) húznak, amit a nap végén a falu legidősebb
vénlányának a kapujára kötnek.* *Ezt neki vissza kell  húznia a kocsmába és
ki kell*  *váltania. 1994-ig volt egy hatalmas szalmagunyó (szalmabábu),
amit a nap végén elégettek, majd a tüzet átugrálták. A tavalyi évben ezt a
jelenetet is felélesztették. Ezután a nagykocsmában régebben éjfélig,
manapság hajnalig tartó mulatság van.
A kismagyari cigánybanda szerint régen táncoltak a mulatságban verbunkot is.
Pesovár Ernő 1955 június 7-én gyűjtött Tejfalun *"Verbunkot táncoltak.
Csapkodták a csizmájukat. Tudja fene hogyan. Egyedül mutatták meg a
verbunkot, aki verbunkot akart járni az egyedül járta, mutatta, hogy hogyan
köll verbunkolni"[1]<https://mail.google.com/mail/html/compose/static_files/blank_quirks.html#_ftn1>
*. A nap közben gyűjtött és lopott tojást, szalonnát, kolbászt, bort, siskát
(farsangi fánk) fogyasztják el.

------------------------------

<https://mail.google.com/mail/html/compose/static_files/blank_quirks.html#_ftnref1>


1 Török Józsefné 71 éves, tejfalui lakos