[Folklista] PECSA Szezonnyitó kerekasztal beszélgetés

[mesterpista]

Tisztelettel megkérdezem, hogy a 70-es évek elejétől csak Budapesten volt/van táncház?
Csak ezek a pesti intézmények kiváltsága volt a táncházmozgalom?
Kérem a szegedi, debreceni, miskolci, bonyhádi, fehérvári, stb. táncházasok nevében, hogy tessék a "kerekasztalbeszélgetést" a budapesti táncházak problémáiról szóló rendezvényként meghírdetni. Az említett városokban ez a kérdés nem vagy nem így vetődik fel. A felkért előadók is csak a budapesti táncházakról beszélhetnek! 
Tisztelettel: Mester István, Debrecen, Sugalló Zenekar

Sandor Ildiko <sandor.ildiko at hagyomanyokhaza.hu> írta: 


> 21.00 Kisterem: Táncház vagy folkkocsma? Kerekasztabeszélgetés arról, 
> milyen a jó táncház.
> 
> /Vitaindító gondolatok ///
> 
> Milyen a jó táncház? Mik a közreműködők és a résztvevők elvárásai 
> iránta? Változtak-e a táncház tartalmi összetevői, módszertana 
> jelentősen az elmúlt három-négy évtized során? Van-e szükség és igény 
> korrekcióra e területen?
> 
> A táncház az 1970-es évek elején a hazai közművelődési rendszerben jött 
> a világra: művelődési házak (Kassák, FMH, Molnár utca, Almássy tér) 
> adtak otthont a programnak, szakmai gondozását képzett (és a táncház 
> iránt elkötelezett) népművelő szakemberek -- mai szóval 
> művelődésszervezők -- látták el, finanszírozásuk is ezen intézmények 
> keretében zajlott. A táncházas zenészek és táncoktatók jól szervezett, 
> igényes képzéseken mélyítették tudásukat.
> 
> A korai időszak (mozgalom-évek) táncházaiban a tánctanítás és a szabad 
> táncolás melletti kiegészítő program volt társművészetek (pl. költészet, 
> képzőművészet, építészet) képviselőinek előadása, néprajzi 
> ismeretterjesztés (a szakma nagy tudású, nagy tekintélyű szakembereitől: 
> Martin György, Andrásfalvy Bertalan), kézműveskedés.
> 
> 1994-ben a Gyökér megnyitásával, benne élőzenés, táncos programokkal új 
> tendencia vette kezdetét, amely mára jelentősen átrendezte a táncházak 
> helyét, szerepét kulturális életünkben: magánkézben lévő, vállalkozói 
> alapon működő vendéglátó egységek (kocsma, kávéház stb.) adtak 
> lehetőséget rendszeres táncházak tartására.
> 
> Ezzel párhuzamosan megindult a teljes hazai közművelődési 
> intézményrendszer átalakulása: híres, bejáratott intézmények szűntek 
> meg, profilváltáson estek át (olykor a bevételi kényszernek 
> köszönhetően...). A múlté a Molnár utca, az Almássy tér, félgőzzel 
> működik az FMH, ideiglenesen bezárt a Csörsz utca is.
> 
> Ha másért nem, a külső körülmények miatt biztosan korszakváltás történt 
> a táncházak életében. Érdemes elgondolkodni azon, hogyan alakítsuk 
> tovább a táncházakat? Mit tudatosítsunk (tanítsunk!) annak értékes, 
> gazdag módszertani-szakmai hagyományaiból, milyen új megoldásokra lehet 
> szükség az új feltételek mellett? (Sándor Ildikó)
> 
> _Felkért hozzászólók_: Redő Juli (táncos), Nagy Bercel (Zurgó), 
> Kárpáthegyi Bálint (Csürrentő), Salamon Bea (Méta), Tálas Ági (táncos), 
> Dobi Gábor (Fonó Budai Zeneház), Németh Katalin (Marczibányi téri 
> Műv.Közp.). _A beszélgetést vezeti_: Sándor Ildikó (Hagyományok Háza)
> 
> VÁRUNK MINDEN ÉRDEKLŐDŐT!!!
> 
> _______________________________________
> Minden nap frissül a Folkrádió honlapja:
> www.folkradio.hu
> 
>