[Folklista] együttműködés

[Szász József Árpád]

Kedves Boby!
Engedd meg, hogy ez esetben én is egy kicsit az ítélkező szerepben visszajelezzek és ne haragudj érte. Ha nem tartod érvényesnek, hasznosnak engedd el, és bocsánat, hogy szóltam. Nem veled vitázáshoz szánom, hisz nincs semmi bajom veled, sőt hajrá Boby.
Az alábbiakban egy leveledből (Németh György-nek válaszolva, aki szerintem egyáltalán nem piszkálódó, hadakozó véleményt osztott meg, sőt) vágtam ki pár idézetet, amik számomra nem férnek össze azzal a hangoztatott hozzáállásoddal, hogy egymást ne piszkáljuk:

"Köszönöm, a feltűnően sok szinonim mondatból álló, előadást, az
"együttműködésről". 3 mondatból is megértettem volna, hogy mit akarsz
mondani."
"!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!"
"!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!"
"!!!!!!!!!!!!!!"
"Te és a népművészetet a múzeumban csodáló barátaid, olyan dolgokról maradtok
le, amiben benne éltek, de nem vagytok tudatában. Pont ezért maradtok le
róla."
"Te lehet, hogy egy olyan világban élsz amit az utolsó idézet mutat Én nem."

És Boby, tudod semmi baj, hisz ettől nem esett össze senki (vagy ki tudja, talán nem mindenki áll olyan erős lábakon, hogy görcsösen ne kelljen ragaszkodjon igazához), csak akkor te is fogadd el, ha esetleg még nem értenek, értettek meg. És azt, hogy e mondatok a megosztást táplálják.
Én igyekszek téged és a többieket is megérteni, sőt még magam is, és nem kevésbé a népzene, néptánc, népi kultúra külső-belső működési mechanizmusát, ősi forrásait megtalálni. Ez többé kevésbé sikerül, attól függetlenül, hogy nem mindenkivel vagyok, kerülök egy hullámhosszra az adott pillanatban.
Mint ahogy a mostani témánál: én úgy látom, hogy ha nem folytatjuk legalábbis magunkban, a tovább gondolkodást, kutatást, boncolgatását a népzene,stb.. megértése érdekében, hamarosan eljuthatunk, mint ahogyan a jelek néha erre is utalnak, a valóban hangulatipari szakmunkás minőségig, attól függetlenül, hogy másnak hisszük magunkat benne..
És Boby, abban egy hullámhosszon vagyok veled és az összes alkotni vágyókkal, hogy a belső szabadságvágyunk megélése és a belső hangunkra való rátalálás és kiengedése nélkül mit sem érnek az akár értékes, bölcs, hagyomány-hű motívumaink. Sőt megvagyok győződve, hogy mi mindahányan rendelkezünk ugyanazon képességekkel, mint őseink, csak ők jobban tudtak vele élni, és én ezért szólok hozzátok, hogy ne hagyjuk ennyibe a dolgot. Ha elkezdtük ezelőtt kb. 3 év tízede, fejezzük is be, legalábbis a ránk eső részét. És ezt a ránk eső részt mindenkinek magának kell megtalálnia..persze ilyen folklistás segítséggel is akár..
Szász József