[Folklista] A10 - Berecz est

[Ötvös]

BERECZ ESTEK az Aranytízben
2009. június 17. szerda, 19 óra
 
SINKA-ÉNEK   
Sinka István halálának 40. évfordulóján
 
 
"Sinka István költészete a harmincas-negyvenes évek népi mozgalmától,
népi irodalmától nem függetlenül, de azokhoz képest is egy sajátos,
egyedi minőséget képviselve bontakozott ki. "Ady óta nem volt költőnk,
akiben ilyen mély, távoli dallamok jártak vissza" - írta róla Németh
László, s ezzel arra utalt, hogy a pásztori, paraszti élményvilágból -
melyben ősi mítoszok, hiedelmek, népdalok, népballadák őrződtek meg -
táplálkozó, ösztönös tehetségű költő verseiben évezredes történelmi
tapasztalatok és érzések sűrűsödtek össze. "Nagyanyáim s szépanyáim /
lelke dalolt nekem a pusztán, / hogy keljek fel a virágok közül / s
induljak el a dalok jussán" - írta a költő a Vád című 1939-es
gyűjteményes kötete mottójaként. Egy a középkorban megrekedt világról, a
látható magyar társadalom alá szorult pásztori-paraszti népréteg
kegyetlen életmódjáról, a magas kultúra alatt megőrződött,
lefokozottságában is a teljesség élményét hordozó, archaikus,
mágikus-mitologikus létérzékelésről és kifejezésmódról hozott üzenetet
Sinka, miként Kodály és Bartók is. Azzal a különbséggel, többek között,
hogy neki nem másoktól kellett begyűjtenie az ősi magyar népi látásmód,
a népköltészeti hagyományvilág szemléleti és formai elemeit, elég volt
önmagát vallatóra fognia. Miként megszenvedett elemi élménye volt a
természettel való szimbiózis és a végletes társadalmi
kiszolgáltatottság, megvertség, pusztulásra ítéltetettség, úgy élt benne
az elemi vágy a személyes és közösségi sorstapasztalatok kifejezésére.
Természetes, hogy a korai himnuszos hangpróbák után a népdal és a
népballada formavilágában találta meg az egyéni élmény és az általános
érvényű kifejezés összhangját. A népköltészet mitikus szemléletmódja,
sűrítő, kihagyásos, látványt és látomást ötvöző eljárásai, jellegzetes
ritmusszerkezetei ötvöződve Sinka tragikus létszemléletéből, egyéni
fájdalmaiból és indulataiból táplálkozó képzettársításaival,
asszociációival, sajátos nyelvhasználatával, mondatszerkesztésével,
olyan archaikus és modern jegyeket egyszerre mutató költészetet
eredményeztek, amely nemcsak keletkezése idején jelentett újdonságot és
kiemelkedő, ezért megbecsülendő értéket még a népi lírán belül is, még
Erdélyi József és Illyés Gyula költészetéhez képest is, de ösztönzőjévé
vált a későbbi hasonló jellegű költői útkereséseknek is." 
(Elek Tibor)
 
Berecz András Sinka verseit "megzenésítette", a magyar népzene gazdag
tárházából válogatott a versekhez dallamokat.
 
Közreműködik: Berecz András - ének
                            Kovács Nóri - ének
                            Dsupin Pál - furulya, tárogató
 
Szeretettel várjuk az érdeklődőket!
Ötvös Györgyi
 
Aranytíz
Budapest V., Arany J. u. 10.
354-3400
otvos.gyorgyi at aranytiz.hu
 
 
Ötvös Györgyi
művelődésszervező
20/3174-748
www.aranytiz.hu

 
--------- következő rész ---------
Egy nem text típusú csatolt állomány át lett konvertálva...
Név: nem elérhető
Típus: image/jpeg
Méret: 57341 bytes
Leírás: nem elérhető
Url : http://list.folkradio.hu/pipermail/lista/attachments/20090608/cb4489a6/attachment.jpeg