[Folklista] árvalányhaj

[dr. Nemes Gábor]

Kedves Mindenki!


Ez a téma úgy indult, hogy "kéne nekem egy marék árvalányhaj a kalapomra".
Tehát, mielőtt elszabadulnak az indulatok, hadd fejtsem ki az
iménti álláspontomat, és maradjunk most csak és kizárólag az
árvalányhajnál, neokapitalistákat kiszolgáló
golfpályák, lápgyilkos lakóparkok, M0-ás, és más, amúgy fontos mellékszálak
nélkül!

Olyan kifejezés, hogy "az árvalányhaj védett", NINCS. Védettséget barlang,
valamint állat- és növényFAJ élvezhet. Az árvalányhaj önmagában nem fajt
jelöl. Ha már ennyire felkavarta az indulatokat a téma, legyünk egzaktak, és
tegyük rendbe a dolgokat (tudjátok, ez olyasmi, mint amikor a széki és a
füzesi után azt mondják, "mezőségit szeretnénk táncolni")! Tehát:


*Rendszertanilag:*

Növények országa *(Plantae)*
I
Zárvatermők törzse *(Angiospermatophyta)*
I
Egyszikűek osztálya *(Monocotyledonopsida)*
I
Palkavirágúak rendje *(Cyperales)*
I
Pázsitfűfélék családja *(Poaceae)*
I
Árvalányhaj nemzetség (*Stipa)*
I
és csak most következnek az árvalányhaj fajok *(Stipa spp.).*
**
Na most, ezek közül a fajok közül a 13/2001. KöM rendelet szerint a
következő fajok védettek Magyarországon:

-bozontos árvalányhaj (Stipa dasyphylla)
-csinos árvalányhaj (Stipa pulcherrima)
-délvidéki árvalányhaj (Stipa eriocaulis)
-homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica)
-hosszúlevelű árvalányhaj (Stipa tirsa)
-szálkás árvalányhaj (Stipa bromoides).

Eszmei értékük 5.000.- forint egyedenként.

Szóval, aki árvalányhajat szeretne, az vagy keres egy botanikus cimborát
magának, aki meghatározza az árvalányhaj fajokat, és segít választani a nem
védettek közül (jelzem, ezek korántsem olyan mutatósak, részben ezért sem
kellett védelem alá helyezni őket...), vagy pedig, mint ahogy azt már
korábban említettük, megveszi a kereskedelmi forgalomban kapható magot, ami
nemesített dísznövény, és nem is biztos, hogy taxonómiailag a fentebb
említett fajok közül való.

És végül mégegyszer:
Védett növénynek kereskedelmi forgalomban megvásárolt szaporítóanyagánál,
illetve az abból nevelt egyedeinél teljesen meddő vita a védettség
hatályáról beszélni, hiszen egy cserépben, vagy egy külvárosi kertben
nevelt, ráadásul nemesített növényegyed a faj fennmaradása szempontjából
teljesen irreleváns, hiszen nem egy természetes életközösség tagja, nem
alkot állományt, és genetikailag sem kívánatos. Tehát aki otthon nevelgeti a
kis árvalányhajakat, az azt kezd velük, amit akar, kivéve a
továbbértékesítést, hisz nem bizonyítható, hogy a ház falánál szedtük-e,
vagy learattuk a bugaci pusztát.

Remélem mindenki kielégítő választ kapott!

A vállalkozó kedvű árvalányhajtermesztőknek sok sikert és bő termést
kívánva, a lappangó zöldaktivisták leveleit pedig "magánban" (mert ez egy
FOLKlista...) várva maradok tisztelettel:


dr. Nemes Gábor
állatorvos, népzenész
+30-30/259-6755
nemes.gabor.dr at gmail.com