[Folklista] gyimesi hegedű

[Pál Eszter Veronika]

Kedves Dedesz!
Elég sokat kutakodtam, konkrétan minimum 5 évet csak ebben a témában (mármint hogy került a hegedű Gyimesbe és miért olyan technikája, amilyen), erről írtam a szakdolgozatomat a Zeneakadémián, és ez elvileg a könyvtárában meg is található, 2002-es, így biztos meg lehet keresni. Először is a gyimesiek Gyimesbe költözése későbbi a zengőhúr elterjedt nyugati használatánál. Ez sok helyről jöhet, nem feltétlenül onnan, hogy Gyimesben mindig is zengőhúros hangszereket használtak. Maga a zenéjük is sok olyan elemet tartalmaz, amely más fúvóshangszerekre utal (pl. fanfáros lezárások), a hegedű megoldásai is (amely alapjaiban eltér minden más hegedűujjrendtől, vonóhasználattól, díszítéstől, stb., még a szomszédos Csíktól is, amellyel pedig számos dallamuk közeli rokon) tipikusan a furulyát, helyenként a Gyimesben szintén honos ikerfurulyát imitálják. Nem véletlen az sem, hogy a Rákóczi-mars török változatához egyedül a gyimesi hasonlít szinte megszólalásig, azt pedig a törökök sípon őrízték meg. Én a gyimesi muzsikának egyértelműen a fúvós eredetét hangsúlyoznám, és nem a zengőhúrból indulnék ki. (Akár a "síppal-dobbal" régi összeállításból ered, akár a furulyából.) Persze a zengőhúr is érdekes jelenség, de ez önmagában semmit nem jelent.

Az ott élők egyöntetű visszaemlékezése alapján, amikor egy törvény által legálissá vált az ottlétük (korábban ugyanis egyszerűen önkényes területfoglalóként használták a csíki egyház földjeit) 1870 körül, akkor költözött oda az első prímás Csíkszeredából, egy onnan kiöregedett városi cigányzenész, és rajta keresztül terjedt el a hegedű szélesebb körben, és vált teljesen egyenrangúvá a furulyával. (Az egyik fő forrásom éppen Tímár Viktor volt, de ajánlom Dincsér Oszkár elévülhetetlen könyvét is, ő még életben találta az első hegedűsgenerációt is.)

Senki nem állítja, hogy korábban nem ismerték a hegedűt Gyimesben, csak nem volt elterjedt és tipikus. A patakok mentén leginkább csak furulya volt (nem véletlen, hogy a nagy prímások is később főképp a főút mentén éltek), amit alkalmanként még teknőn dobolva is kísértek. Ez leginkább az életmódból és Gyimes sajátos történelméből következik, ha semmi egyebet nem tudunk, akkor is logikus. Hosszú lenne most kifejteni, de nem alaptalanul írtam az 1870-es évszámot, ha bővebben érdekel vagy ezek után is kételkedsz, akkor megnézheted az említett szakdolgozatot, abban igyekeztem mindent alátámasztani.


Eszter



dedesz <dedesz at freemail.hu> írta: 




> Pál Eszter Veronika írta:
> > a hegedű is csak az 1870-es évektől jellemző
> (Gyimesben)
> Erről nem tudtam. Ez hogy lehetséges? Milyen adatok vannak erről? És 
> akkor hogy került oda, ha addig nem?
> 
> Dedesz
> 
> -- 
> Deáky Péter - Dedesz
> 7625 Pécs, István u. 50.
> 30/501-1821
> dedesz at freemail.hu
> ICQ: 246411415
> MSN: :-) dedesz at freemail.sulinet.hu
> 
> ____________________________________
> Köszönjük, hogy adód 1 százalékával idén is támogatod a Folkrádió működtetését! A tavalyi felajánlások rendkívül nagy segítséget jelentettek. A Folkrádió Közhasznú Alapítvány adószáma: 18565449-1-09
> www.folkradio.hu
> 
> A Folklista illemtana, melyet feliratkozáskor mindenki elfogad: http://www.folkradio.hu/illik.php
> 
>