[Folklista] Világörökség

[Pávai István]

Kedves János!
Az általad levelemből idézett mondat nem az én véleményem, én is idéztem (kommentár nélkül), mint UNESCO véleményt, vagy ha úgy tetszik, trendet, mivel erre Juhász Gergő rákérdezett.
A magyar állam ratifikált egy nemzetközi egyezményt a világörökségről. Ez őt arra kötelezi, hogy költenie is kell valamennyit erre a dologra. Szerintem ebben ez a lényeges elem. A nemzetközi trendeket is lehet saját javunkra fordítani.
De ami ennél fontosabb szerintem: mi is kialakíthatunk trendeket, amint erre már sok példa volt. Ha Sebő-Halmos a táncházmozgalom hajnalán kizárólag a korabeli trendeket követi, akkor nem kezd bele a népzene eredeti előadásmódjába, megmarad a gitár mellett. Sőt gitárral is tudott az akkori nemzetközi trenden belül saját ösvényt vágni, akárcsak a magyar rockzene. A nagy magyar rockegyüttesek tagjai mindig elmondják az interjúkban, hogy a hatvanas évek elején az volt a trend, hogy a nyugati angol számokat itthon is angolul kell előadni, tehát még a szövegét sem kell lefordítani, mert akkor nem lesz siker. Aztán mégis belevágtak, hogy azok mintájára saját zenét kezdjenek létrehozni, saját nyelven, s tudjuk, ez a hazai trend az István, a királyig, s azon túl számos értéket teremtett.
Sebőék ennél bátrabbak voltak, mert egy olyan zenét kezdtek visszahozni eredetiben (korszerűsítés nélkül!) a köztudatba, amit az akkori fiatalság sokkal kevésbé kedvelt, mint a mai. A siker titka abban is volt, hogy aktivizálták a közönséget tánccal, énekléssel, létrejött a városi TÁNCHÁZ, mint modern művelődési forma. Ez nem zárta ki azt, hogy akikben ilyen alkotási vágy volt, a népzenét minden egyéb más műfajba is beépítsék. S az is lehet, hogy ezzel valóban néhány embert sikerült a népzene felé is terelni, de szerintem egy igazi alkotó nem abban gondolkodik, hogy hogyan lehetne a közönség tudatlanságát kihasználva átveréssel belevinni egy őt most nem érdeklő műfajba. Az igazi alkotónak mondanivalója van, s ahhoz keres kifejező eszközöket, ami lehet a népzene is.
Egyébként azt érzem, hogy a lista érdeklődése teljesen eltolódott a népzene irányából a népzene terjesztésének kényszere irányába. Szerintem teljesen jó, ha a táncházmozgalom olyan ütemben terebélyesedik, ahogy az az utóbbi közel 40 esztendőben természetes módon történt.
Üdv.
István, a Király utcából (Dunakeszi)

-----Original Message-----
From: lista-bounces at list.folkradio.hu [mailto:lista-bounces at list.folkradio.hu] On Behalf Of Bodó-Bán János
Sent: Saturday, August 23, 2008 9:11 AM
To: lista at list.folkradio.hu
Subject: [Folklista] Világörökség

Kedves Barátaim!
Tisztelt Lista!


"A nem anyagi természetű (a továbbiakban az egyszerűség kedvéért "szellemi") örökség arra érdemesnek talált "mesterművei..." 

Olvasva soraitokat elgondolkodtam azon hogy míly nemes szándék vezérel sok-sok embert a megmentés útján. A kérdés az hogy ezt az utat kell járni vagy másképpen kellene gondolkodni. Az "örökség mesterművei"...hát kedves barátaim a nagy örökségünkből melyik szeletet vagy darabot vesszük ki és tituláljuk "mesterműnek", és ki veszi a bátorságot hogy disztingváljon, ez az ez még várhat. Nem, azt gondolom hogy inkább terjeszteni kellene és nem levédetni. Kedves intézmények és azok vezetői, tessék kinyítni a kapukat és a sötét, poros raktárakból kitenni a vitrinbe mindent ami eddig a "terjeszthető vagy nem terjeszthető" kategóriába tartozik.

A kultúra mindenkié!

A legmélyebb tisztelettel
Bodó-Bán János-Néptáncszakértő
               +36309529761
     mailto:bodoban at soskut.net
     www.kenyerlangos.eoldal.hu
     www.gyimesitabor.nextra.ro