[Folklista] Világörökség

[Pávai István]

Úgy tudom, egy-egy nép népzenéjét úgy egészében nem lehet a világörökség részévé javasolni.
Idézem alább az Európai Folklór Intézet honlapjáról az idevonatkozó részt. Hétfőre próbálok még naprakészebb információkat szerezni.
Üdv. Pávai István

"A nem anyagi természetű (a továbbiakban az egyszerűség kedvéért "szellemi") örökség arra érdemesnek talált "mesterművei" 2001 tavaszától minden második évben felkerülhetnek az UNESCO szellemi örökség listájára (Masterpieces of the Oral and Intangible Heritage of Humanity). Az elismerés a népi és hagyományos kifejezésformákhoz (nyelvek, a szájhagyományban élő irodalmi alkotások, táncok, játékok, mitológia, rítusok, viseletek, kézművestechnika, építészet), illetve kulturális terekhez (azok a helyszínek, ahol a népi, hagyományos tevékenységek koncentrált formában jelennek meg - a történetmondás, a rítusok színtere, piacok, fesztiválok) kapcsolódik.

A lista fő feladata az volna, hogy az UNESCO által biztosított nyilvánosság erejével a kulturális sokszínűséget fenyegető veszélyekre irányítsa a figyelmet. A sokszínűség fenntartásában a szellemi örökség kulcsfontosságú szerepet játszik: biztosítja a kulturális identitás megőrzésének és a kreativitás kibontakozásának feltételeit, s ezen túlmenően a nemzetek, kultúrák közötti harmonikus viszony, a kölcsönös tolerancia zálogaként is szolgál. A globalizációs folyamat felgyorsulása miatt most mindez veszélybe került. A kultúra uniformizálódása, az iparosodás, a turizmus, a fegyveres konfliktusok, a falvak elnéptelenedése és a természeti környezet károsodása egyre gyorsabb ütemben szürkíti el a világ egykor oly változatos kulturális térképét.

Az Európai Folklór Intézet UNESCO által deklarált alapfeladata szerint a hagyományos, etnikai és kisebbségi kultúrák dokumentálására, védelmére, megőrzésére hívja fel a figyelmet, s ennek érdekében kétévenként előterjesztést készít a szellemi örökség listára. Első alkalommal 2002-ben a hányatott sorsú bukovinai székelység körében élő néphagyomány, a "csobánolás", a betlehemezés e sajátos változatának megmentése érdekében született pályázat és cselekvési terv, mely a nagyobb, nemzetközi nyilvánosság megszerzése felé tett fontos lépés volt. 2004-ben a kalocsai régió sajátos és még élő népi kultúrája (a hímzés, viselet, pingálás formájában megnyilvánuló népművészet, a gasztronómia és a természeti környezet szerves összefüggésében) kerül jelölésre a szellemi örökség listáján. Az UNESCO ezen programjában Magyarországot egyedül az Európai Folklór Intézet képviseli a pályázatok és cselekvési tervek elkészítésével. Az intézetben működik az a szakmai bizottság, amely javaslatot tesz a magyarországi "mesterművek" világörökség listáján való jelölésére.

A 2002-ben a Teleki Alapítvány rendezett egy hosszú távú együttműködés keretében zajló, az Örökségről szóló kerekasztal-beszélgetést, amelyen az intézet képviselte a folklór hagyományon alapuló szellemi örökség kérdéskörét.

Az UNESCO közgyűléseken az Európai Folklór Intézet, személy szerint Felföldi László egyesületi elnök és Hoppál Mihály az intézet igazgatója rendszeresen képviseli Magyarországot a szellemi kulturális örökség (Intangible Heritage) és az élő szellemi értékek (Living Human Treasures) megóvásával kapcsolatos tanácskozásain, ajánlásainak megfogalmazásakor, és a nemzetközi programok meghatározásánál. Magyarországon az intézet adja közre EFI Communicationes című magyar nyelvű kiadványsorozata által a hagyományos kultúrával kapcsolatos UNESCO határozatokat."