[Folklista] Határontúli Magyar Kortárs Művészeti Biennále

2007. Sze. 24., H, 15:41:12 CEST

Kedves Listások!

Alább küldöm a budapesti Határontúli Magyar Kortárs Művészeti Biennále népzenei vonatkozású programjait. Ha tudjátok, adjátok tovább!

Üdvözlettel

Agócs Gergely

___________________________________________________________________________________

Szeptember 26. szerda este 7 óra

Vakok és Gyengénlátók Intézete, Nádor Terem

GÖMÖRI EST

A Fonó zenekar koncertje és a Gömöri Triász felolvasóestje

Népzene és kortárs költészet egy műsorban? Mielőtt e sajátos társítás hallatán, anakronizmust kiáltván, elcsodálkoznánk, kijelentjük: jól bevált recept, eredeti palóc ízhatással. Az irodalom- és népzenerajongó közönség (a kettő nem zárja ki egymást) három, a történelmi Gömör vármegye területén élő vagy onnan elszármazott költő: a pozsonyi Tőzsér Árpád (Kossuth-díjas) és Hizsnyai Zoltán (József Attila-díjas), továbbá a rimaszombati Szászi Zoltán, valamint a budapesti Fonó zenekar közös, a Fonó Budai Zeneházban korábban már nagy sikert aratott programját láthatja. Vérbő gömöri vonószene Agócs Gergely gyűjtéseiből tárogatóval és cimbalommal, virtuóz tolmácsolásban, továbbá kemény, karcos líra sok humorral, ugyanakkor sötét tónusokkal a költők előadásában. A genius loci megidézése, vallomás a szülőföldről. Zene - vers - zene - vers - zene - vers - zene. A két műfaj kiválóan kiegészíti egymást, s maguk a művészek is remekül "megárulnak egy gyékényen". A hallgatóság előtt pedig, túl a művészi élményen, kitárul egy kicsi ablak, mely a mázos "country feeling" helyett a történelmi Felföld egyik legpoétikusabb tájának lelkét mutatja meg.  

*****************************

Október 3. szerda este 7 óra

Zeneakadémia, Kisterem

MEZEI SZILÁRD ENSEMBLE

Az együttes tagjai:

Ittzés Gergely - fuvolák

Bogdan Ranković - basszusklarinét, altszaxofon

Branislav Aksin - harsona

Mezei Szilárd - brácsa

Márkos Albert - gordonka

Milan Aleksić - zongora

Ervin Malina - nagybőgő

Csík István - dob

Délvidéken a nyolcvanas évek óta állandóan jelen van a magyar népzenei alapokon nyugvó improvizatív kortárs zene. Ezt a világjelenséget azok értik meg leginkább, akik tudják, hogy egy változó civilizációban a hagyományos formák megújulása magát a jövőt, az emberibb világot jelenti. A világ legújabb zenei megnyilvánulásaival szinkronban lévő délvidéki magyar kultúra, Mezei képviseletében, nagy megbecsülésnek örvend külföldön és Magyarországon. 

Mezei Szilárd 1974. február 12-én született Zentán. Az alsó és középfokú zeneiskolát szülővárosában, illetve Szabadkán végezte hegedű szakon. Négy évig zeneszerzést tanult a belgrádi Zeneakadémián, Zoran Eric osztályában.

Mint hegedűs, brácsás, nagybőgős és zeneszerző különböző felállású zenekaraival (a duótól a nonettig) 1990-től számtalan városban koncertezett, például Zentán, Magyarkanizsán, Szabadkán, Újvidéken, Mariborban, Szegeden, Budapesten, Győrben, Gyergyószentmiklóson, Leverkusenben, Düsseldorfban, Koppenhágában, Aarhusban, Kolozsvárott, Székelyudvarhelyen, Belgrádban.

Együtteseivel kortárs improvizatív zenét játszik, elsősorban saját kompozíciókat. Zeneszerzőként fő érdeklődési területe az improvizáció és kompozíció kapcsolata, a dzsessz és a népzene. Fiatal zenészként a bartóki és szabadosi vonal követője. Aktívan foglalkozik színházi zeneszerzéssel is. Gyakran játszik együtt ismert improvizatív zenészekkel (Matthias Schubert, Geröly Tamás, Szabados György, Dresch Mihály, Michael Hornstein, Márkos Albert, Tim Hodgkinson, Peter Ole Jörgensen, Jens Balder, Szelevényi Ákos) otthon és külföldön. Zenei írásai a magyarkanizsai Orbis, az újvidéki Új Symposion és a győri Műhely folyóiratokban jelentek meg.

"Szilárd violájával teljesen egybenőve villámgyors futamokat produkált, miközben vonót fogó keze légiesen könnyeden mozgott, ugyanakkor félelmetes energiával telt aranykori emlékeket idézett a Hang birodalmából, míg a közönségben transzcendens élményt ébresztő módon szilárdult meg az ősemlékezést követő felismerés: Egy igazi zsenivel állunk szemben, illetve egyazon légtérben." 

Kubát Gábor: Az első szabadkai dzsessz-est

*******************************************

Október 4. csütörtök este 7 óra

Zeneakadémia, Kisterem

LAKATOS RÓBERT RENDHAGYÓ BRÁCSAESTJE
Közreműködik:

Ladislav Fanzowitz (zongora)

Konrád György (brácsa)

Korpás Éva (ének)

és a Rév zenekar

Műsor:

Dimitrij Sosztakovics: Szonáta brácsára és zongorára

Kodály Zoltán: Adagio

Bartók Béla: Válogatás a 44 hegedűduóból (William Primrose átirata)

Lakatos Róbert: Erdélyes

Johannes Brahms-Cziffra György: VI. magyar tánc

Lakatos Róbert-Rév: Brácsa tánc       

Lakatos Róbert 2001-ben diplomázott a pozsonyi Zeneművészeti Akadémián. 1997 és 2004 között tagja volt a Szlovák Nemzeti Filharmóniának. Jelenleg a Solistes Européens Luxembourg zenekarának oszlopos tagja, ahol nemcsak mint zenekari muzsikus, de mint szólista és kamarazenész is szerepel. Az Európai Zenei Akadémia Pozsony-Schengen tagjaként számos helyen koncertezett már (például New Yorkban, Párizsban, Prágában, Moszkvában). 

Kamarazenészként muzsikált már Julian Rachlinnal, Konrád Györggyel, Kovács Imrével, Pege Lászlóval, Zdenek Tylsarral, a Vlach és a Herold vonósnégyessel. 2005-ben megalapította a Rév zenekart, mely zenéjében keresi a komoly- és a népzene közti kapcsolódásokat. 

Zenei vezetője a Csillagok, Csillagok című produkciónak, mely 2007. február 4-én hangzott el a Művészetek Palotájában olyan neves művészek közreműködésével, mint Szabadi Vilmos, Dresch Mihály, Balogh Kálmán, Kovács Ferenc, Berecz András, Gombai Tamás.

***********************************************************************

Október 9. kedd este 8 óra

Nádor Terem

Október 10. szerda este 7 óra

Szegedi Ifjúsági Ház - Belvárosi mozi

SNAPS VOCAL-BAND ÉS ZAKUSCA 

progresszív etno koncert

A marosvásárhelyi Zakusca zenekar és a sepsiszentgyörgyi Snaps Vocal-Band énekegyüttes közös produkciója egyedi módon ötvözi a világ legkülönbözőbb népi eredetű dallamait a dzsessz és popzene stílusvilágával.

A Zakusca együttes 2004-ben alakult, Apostolache Zénó (zongorista, zeneszerző) ötleteként, majd ezt az ötletet (szintén képzett zenész-fiúk) egészítették ki - ki-ki a maga hangszerével -hozzájárulva a zenekar sajátos előadásmódjához.

Tagok: 

Moldovan Cristian - hegedű

Makkai István - szaxofon, klarinét, basszusklarinét

Apostolache Zénó Eusebio - billentyűk, harmonika, doromb, ütőhangszerek

Zonda Attila - basszusgitár

Asztalos Zsolt - dobok, ütőhangszerek

A Snaps Vocal-Band számára nem jelentett kihívást a közös produkció, hiszen a 2003-ban alakult énekegyüttes számos műfajban (spirituálé, klasszikus, népi) helytállt a határokon túl is, Magyarországon, Olaszországban, Dániában és Spanyolországban.

Erdélyben nem sokan játszanak progresszív etno zenét, de annál inkább szereti a közönség, hiszen dallamvilága egyszerű, ritmusa pedig magával sodorja a nagyérdeműt. 

*******************************************************

2007. október 10. szerda este 7 óra

Zeneakadémia, Kisterem

TÚLPARTON

Fonó zenekar - Szabadi Vilmos (hegedű) - Gulyás Márta (zongora)

Bartók Béla korának polgári rétegét és annak kultúráját mély szakadék választotta el a parasztságtól. A magas művészetben megfogalmazódott az igény a megújhodásra, s a lázas útkeresés sokakat egzotikus tájakra vagy éppen a "kötelezően dicső" történelmi múltba vezetett. Bartók viszont átmerészkedett a túlpartra, abba a közeli ismeretlenbe, amelynek felfedezése megváltoztatta életét. Rátalált zenei műveltségünk gyökereire, és általuk olyan őserővel töltődött fel, amely révén művészete addig ismeretlen magaslatokba szárnyalhatott.

A koncerten Bartók művei mellett azok a népzenei dallamok is felhangzanak, melyek alapot szolgáltattak az adott művek megkomponálásához. Vagy olyan vidékek muzsikája szólal meg, ahol a zeneszerző kutatást végzett. 

Bartók életében a koncerttermekben még elképzelhetetlen lett volna a népzene hagyományhű tolmácsolása. Mára ez is megváltozott, ezért kerülhet itt egymás mellé a letisztult, paraszti előadásmód és az ennek alapján megalkotott zenemű. Maga Bartók sem a népzenét akarta a folklór ihlette műveiben "emészthetőbbé" tenni a koncerttermek közönsége számára. Mint írja: ".az ősi magyar parasztzenében találtuk meg azt az alapot, amely végre alkalmas kiindulópontnak bizonyult a magasabb magyar műzene megteremtéséhez." 

A koncerten a magyar klasszikus zenei élet legkiválóbb szereplői mellett olyan zenészek próbálják lépnek fel, akik maguk is - Bartók nyomdokain haladva - végeznek népzenei gyűjtéseket, esetenként publikálják is zenefolklorisztikai kutatásaik eredményeit, és ezeket igyekeznek átültetni az előadói gyakorlatba. 

">Az a tény, hogy a gyűjtést magunknak kellett végeznünk s hogy a dallamanyaggal nem írott, vagy nyomtatott gyűjteményekben ismerkedtünk meg, elhatározóan fontos lett számunkra< - írta a zeneszerző, és ez a találkozás a népzene színpadi előadói számára, ha lehet, még hangsúlyosabb jelentőségű. Hisszük, hogy a népzene hagyományőrző előadói között szerzett élmények - az autentikus zenefolklór őszinte kifejezésmódjából merített feltöltődés révén -, lemezeinken és koncertjeinken is érzékelhető minőséggé formálódnak." 

Agócs Gergely

Fonó zenekar: Herczku Ágnes - ének, Gombai Tamás - hegedű, Pál István "Szalonna"- hegedű, D. Tóth Sándor - brácsa, Kürtösi Zsolt - bőgő, Agócs Gergely - ének, furulya, duda, flóta, hosszifurugla

*********************************************************

Október 13. szombat este 7 óra

Thália Színház

 LAJKÓ FÉLIX ÉS BARÁTAI ÖRÖMZENÉLÉSE

Közreműködik:

Brasnyó Antal

Dresch Mihály

Zerkula János

valamint fiatal magyarországi 

és vajdasági népzenészek.

Napra pontosan kétszáznégy évvel azután, hogy világra jött Ludwig van Beethoven, a délvidéki Topolyán megszületett Lajkó Félix, aki először citerázni kezdett, majd tízévesen, életében először hegedűt vett a kezébe. A virtuóz előadó és komponista története innen már ismerős. Egyedi hegedűjáték, zenei témák, improvizációk - kompromisszumok, határok és szabályok nélkül.

Lajkó Félix Thália Színház-beli zenei utazására állandó alkotótársát, Brasnyó Antal brácsást, napjaink egyik legmeghatározóbb magyarországi kortárs zenészét, Dresch Mihály szaxofonost és a gyimesi prímáslegendát, a nyolcvanéves Zerkula Jánost hívta meg. A hegedűs zseni útkeresésének újabb állomásán fiatal magyarországi és vajdasági népzenészek is színpadra lépnek, akiknek felkérését alapos válogatás előzte meg, hogy a "délvidéki Paganini" zenei kísérletezésének méltó társai legyenek.

További információk:

http://www.egtajak.com/