[Folklista] Kecskeméti Népzenei Találkozó

2007. Sze. 12., Sze, 15:27:01 CEST

Tisztelt Folklistások! 

Többen érdeklődtek a kecskeméti, jövő hétvégi programok iránt, alább megtalálhatjátok a pontos idő-, illetve műsorbeosztást.

Mindenkit szeretettel várunk!

A szervezők nevében: Agócs Gergely

____________________________________________________________________________________

XXI. Kecskeméti Népzenei Találkozó

a Kodály év jegyében

2007. szeptember 20-23.

Szervezők:

Erdei Ferenc Kulturális és Konferenciaközpont, Kecskemét

Hagyományok Háza, Budapest

Szeptember 13-30.

Mónus Béla fafaragó kiállítása

Helyszín: Erdei Ferenc Kulturális Központ

A Gránátalma- és Király Zsiga-díjas alkotó 1954-ben született Kecskeméten iparos szülők gyermekeként. 1979-óta foglalkozik fafaragással. Úgy véli: a fák hosszú életük során erezetükben, gyökereikben, repedéseikben őrzik meg "emlékeiket". Ezek felkutatása segíti őt egy-egy szobor elkészítésében. Az utóbbi évtizedben főleg nagy méretű, szabad téri alkotásokat készített. A budapesti Állatkertben több munkája is látható. Kecskemét testvérvárosában, Rodostóban zágoni "Mikes tölgyből" készítette el Mikes Kelemen emlékművét. 

Látogatható: szeptember 30-ig naponta 10-18 óráig

                      szeptember 20-23-ig naponta 10-20 óráig

Szeptember 14-23.

Népművészeti kirakodóvásár 

Mesterségbemutatók: szeptember 21-23.

Helyszín: Főtér

Szeptember 20-21. 

délelőtt

Rendhagyó órák Kecskemét általános iskoláiban és középiskoláiban

Szeptember 20-23.

Lemezbörze és kiadványvásár 

Helyszín: Főtér

A Periferic Records, a Fonó, a FolkEurópa, az Etnofon, a TIMP Kiadó, a Mezőgazda Kiadó, az MTA Zenetudományi Intézete és a Hagyományok Háza mutatják be a népzene témaköréhez kapcsolódó kiadványaikat.

Szeptember 20-23.

Míves hagszerek - kiállítás a Magyar Hangszermíves Céh szervezésében

Helyszín: Erdei Ferenc Kulturális Központ 

A Magyar Hangszermíves Céh kiállításán népi, historikus és klasszikus hangszerészek mutatkoznak be. Közös bennük, hogy mindannyian kortársaink és műfajuktól függetlenül kimagasló alkotók. Munkáikat világszerte megbecsülik, talán éppen idehaza ismerik őket legkevésbé.

A kiállítás egyik különlegessége Bársony Mihály, a Népművészet Mestere (1915-1989) tiszaalpári műhelyének bemutatása, amely az egyetlen épségben megőrzött hagyományőrző hangszerkészítő hagyaték Magyarországon.

A hangszerkészítők alkotásai nem egy gyűjtemény darabjait képezik, hanem a mesterek legfrissebb munkái. Nemcsak megcsodálhatók, hanem akár meg is vásárolhatók."

Látogatható: naponta 10-20 óráig

Szeptember 20-23.

Cantus Hungaricus, Kodály Zoltánhoz vezető képek - Móser Zoltán fotókiállítása

Helyszín: Erdei Ferenc Kulturális Központ

A tárlat a Kodály nyomát kereső Móser Zoltán képes beszámolója az életműről. Az ének, a zenemű fekete-fehér képekben elbeszélve. A fotóművész képei emléket állítanak Kodálynak, melyek a múlt örökségének és a magyar népdal szeretetével készülnek.

Látogatható: naponta 10-20 óráig

Szeptember 20-23.

A népzenekutató Kodály Zoltán - fotó- és dokumentumkiállítás 

Helyszín: Erdei Ferenc Kulturális Központ

 A Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Központja fotó- és dokumentumkiállítással emlékezik a 125. éve született Kodály Zoltánra.

A jubileumi tárlat Kodály életének jelentősebb pillanatait, állomásait idézetekkel, népzenei feljegyzésekkel, kortársai gondolataival és archív fotókkal illusztrálja. A világhírű művész és zenepedagógus tudományos pályáját mutatja be, kizárólag kutatómunkájára fókuszálva. A szakmai tervet dr. Pávai István, a Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Központjának vezetője készítette.

Szeptember 20-23.

Gyűjtés közben - fotókiállítás

Helyszín: Erdei Ferenc Kulturális Központ

A magyar táncházmozgalom nem csak a városi fiatalok folklórhoz kapcsolódó klubéleteként fejtette ki hatását. A táncházmozgalom zenészei és táncosai egyben egy soha nem látott mértékű népzene-, és néptáncgyűjtést is elindítottak. E terepmunka dokumentumait vonultatja fel a Hagyományok Háza rendezésében összeállított kiállítás, melyben az elmúlt 35 év gyűjtéseinek képeit láthatjuk. Egy-egy találkozás pillanatai ezek. Olyan pillanatok, amelyekben lelkes, elhivatott fiatalok elkezdték újrafonni a hagyomány elszakadni látszó fonalát.

Szeptember 20., csütörtök 

17 óra

A XXI. Kecskeméti Népzenei Találkozó és a Míves hangszerek, valamint a Cantus Hungaricus kiállítások megnyitója

Helyszín: Erdei Ferenc Kulturális Központ

19 óra

Irodalmi est 

Közreműködnek: Rudolf Péter és Nagy-Kálózy Eszter színművészek, valamint a Fonó Zenekar

Helyszín: a Népi Iparművészeti Gyűjtemény udvara

Az előadáson részletek hangzanak el Szent Gellért nagy legendájából, a Madách-Rimay kódexből, az Esterházy-énekgyűjteményből, valamint Arany János, Mikszáth Kálmán, Juhász Gyula, Nagy László és Győry Attila műveiből. A művészi összhatást a házigazda Fonó Zenekar muzsikája, valamint a szabadszállási Birkás Pincészet borai egészítik ki.

19 óra

A Kecskemét Táncegyüttes műsora

Helyszín: Főtér

Szeptember 21., péntek 

10 óra

Kálmán Lajos Országos Népdaléneklési Verseny

Helyszín: Református Gimnázium

A kecskeméti Tanítóképző Főiskolán számos hallgató végzett a verseny névadójának, Dr. Kálmán Lajos népzenekutató-pedagógusnak növendékeként, akik a népzene elkötelezett hívei, s munkásságának továbbvivői lettek. A pávakörök, amatőr muzsikusok, énekesek gyakran fordultak hozzá segítségért, mely kéréseknek mindig eleget tett. 

Az első ízben meghirdetett Kálmán Lajos Országos Népdaléneklési Versenyre 48 magyarországi középiskolás jelentkezett. A megmérettetés napján valamennyien egy szabadon választott, maximum 4 perces népdalcsokrot mutatnak be.

A zsűri tagjai lesznek: Birinyi József a KÓTA társelnöke, Paksa Katalin népzenekutató, Sebestyén Márta népdalénekes és Sebő Ferenc népzenész.

Az általuk kijelölt három legkiválóbb énekes közreműködik a szeptember 22-i kecskeméti gálaműsorban, mely Kodály Zoltánnak állít emléket.

10 óra  

Prímásverseny

Helyszín: Erdei Ferenc Kulturális Központ, 

A Hagyományok Háza és a kecskeméti Erdei Ferenc Kulturális Központ közösen meghirdetett táncházzenei prímásversenyét a XXII. Kecskeméti Népzenei Találkozón, 2007. szeptember 21-én 10.00 órától bonyolítjuk le, az EFMK Színháztermében. Itt minden hegedűsnek két versenyszámot kell előadnia: egy kötelező és egy szabadon választott programot, egyenként 5-5 perc időtartamban. A kötelező versenyszámban kalotaszegi, vagy szatmári muzsikát kell előadni, a szabadon választott versenyszámnak a magyar népi hegedűjáték egy másik táji változatát kell képviselnie.

A jelentkezők: Csonka Ferenc (Becse, Szerbia), Hegedűs Gergely Dávid (Kecskemét), Hegedűs Máté (Kecskemét), Horsa István (Komárom), Keller Dániel (Kecskemét), Kovács Márton (Maklár), Maruzsenszki Andor (Kiskunhalas), Noga Michal (Kassa, Szlovákia), Soós Csaba (Budapest)

A zsűri tagjai: dr. Halmos Béla zenész, népzenekutató, Kelemen Barnabás hegedűművész, Radics Ferenc, a Magyar Állami Népi Együttes vezető prímása, Salamon Beáta zenész, zenetanár és Vavrinecz András népzenekutató, a Hagyományok Háza népzenei szakelőadója.

A verseny fődíja egy 800.000,- Ft névértékű mesterhegedű, a magyar hangzásverseny-győztes Gollob Balázs - Bárdi Szabolcs műhelyből.

 15-18 óra

"Népzenei sokadalom" - népművészek, népzenei együttesek műsora

Helyszín: Főtér

19 óra

"Kodály után, 100 évvel" - gálaműsor 

Helyszín: Erdei Ferenc Kulturális Központ

A "Kodály után, száz évvel" címet viselő hagyományőrző gálaműsor egy, a népzenekutatás és a népművészet művelői számára egyaránt kiemelkedően fontos évforduló kapcsán kívánja felhívni a figyelmet az élő zenei- és tánchagyomány mai állapotára. Nemrég volt száz éve ugyanis annak, hogy Kodály Zoltán, majd az ő ösztönzésére Bartók Béla is 1906-ban elkészítették első népzenei fonográffelvételeiket. Az első gyűjtések, majd az első autentikus népzenei hangzóanyagot tartalmazó kiadványok egy, a világon példa nélkül álló "folklórdokumentációs mozgalmat" indítottak el. A magyar hivatásos népzenekutatók és amatőr népzenegyűjtők százainak munkája eredményeképpen bizton állíthatjuk, hogy mára mi, magyarok tudunk a legtöbbet Európa nemzetei közül a saját népzenei hagyományunkról. 

A Kodály-évforduló alkalmából megrendezendő gálaműsorunkban szeretnénk felmutatni, hogy a zeneszerző népzenekutatói munkásságának terepén, a Kárpát-medence különféle régióiban máig élő gyakorlatként találkozhatunk az éneklés, muzsikálás, vagy a tánc hagyományával. A kortárs közkultúra szerves része ez a műveltség, hiszen mai, élő emberek saját, művészi szintű, ugyanakkor természetes, organikusan kifejlődött kifejezőeszközeit láthatjuk benne. Száz éve, amikor megindult a hagyományos kultúra szisztematikus dokumentálása, a gyűjtők a tudatos értékmentés szándékával kezdték rögzíteni a népélet egyes fragmentumait. Ezzel egy időben ezek a szakemberek felismerték a közösségi társadalmi rendszerek fellazulását, és sokan - köztük maga Kodály is - a huszonnegyedik órát emlegették.

Most, száz évvel egy ilyen meghatározó pillanat után, mi is érzékeljük a hagyományos kultúra rendszerének felbomlását. Ugyanakkor azt is látjuk, mennyire fontos, hogy mi, magyarok, és velünk együtt a Kárpát-medence többi nemzetei, ha töredékesen is, de még mindig szemtől-szemben találkozhatunk azzal az önmagunkkal, melyet Európa más népei már csak a múzeumokban, vagy művelődéstörténeti kiadványokban láthatnak. Régiónkban még mindig szép számmal fellelhetők a népzene azon nagy tudású, sokszor lélegzetelállítóan virtuóz hagyományőrzői, akiknek muzsikáját immár a nagyvárosi koncerttermek közönsége is befogadni látszik. Zenéjük olyan bensőséges, magával ragadó értékeket hordoz, amelyek semmilyen más zenei műfajban nem mutatkoznak. Úgy véljük, hogy ezen értékek felmutatása fesztiválunk elsődleges feladatai közé tartozik. 

A gálaműsor résztvevőit elsősorban Kodály Zoltán és Bartók Béla gyűjtéseinek tájegységeiről válogattuk össze, de célunk nem lehet csak e régiók népzenéjének leltárszerű bemutatása. Sokkal inkább szeretnénk hangsúlyozni, hogy a nagy elődök népzenegyűjtői munkássága nem maradt követők nélkül, és hogy ennek a nagyszabású, immár évszázados múltra visszatekintő szakmai érdeklődésnek a magyar nyelvterület (és szomszédságának régiója) még ma is kiváló terepet szolgáltat.

Alföld

- Kupuszinai (bácskertesi) rezesbanda (v. Bács-Bodrog m., Bácskai Duna mente, Szerbia) 

- Tisszaalpári hagyományőrzők - tekerő, klarinét, ének (Bács-Kiskun m., Alsó-Tiszavidék)

- Kádár Ferenc - ének, furulya (Körösladány, Hajdú-Bihar m., Körösök vidéke) 

- Dobcsák János és Dobcsák Béla - ének, klarinét (Szomotor, v. Zemplén m., Bodrogköz, Szlovákia)

- Méhkeréki zenekar Szabó Gábor vezetésével (Békés m., Körösök vidéke) 

Felföld

- Pál István dudás (Tereske, Nógrád m., Palócföld) 

- Holecz Ilona - ének (Alsóbodok, v. Nyitra m., Zoborvidék, Szlovákia) 

- Kürti zenekar Anyalai Sándor vezetésével (v. Komárom m., Vág-Garam köze, Szlovákia) 

- Viliam Slovák - ének, furulya, fujara (Málnapatak-Hidegkút, v. Nógrád m., Polyánhegyalja, Szlovákia)

- Tótraszlavicai zenekar Štefan Žolták vezetésével (v. Sáros m., Szlovákia)

Dunántúl

- Bátai tamburazenekar Balogh László vezetésével (Tolna m., Sárköz)

- Bogádmindszenti zenekar Belány János vezetésével (Baranya m., Ormányság)

- Dömötörffy Józsefné és  Szakál Miklósné - ének (Nemespátró, Belső-Somogy) 

- Gadányi Pál horvát dudás és tanítványai (Tótújfalu, Somogy m., Drávamente) 

Moldva és Bukovina

- Illés Imréné - ének (Andrásfalva/Érd, Bukovina)

- Gusás József - furulya (Dózsaújfalu, Szeret mente, Moldva, Románia)

- László Erzsébet - ének (Pusztina, Tázló mente, Moldva, Románia)

- Alexandru Iancu - hegedű és Antim Ioan - koboz (Sănduleni, Prăjoaia, Tázló mente, Moldva, Románia)

Erdély

- Erdőszombattelki zenekar Varga László vezetésével és az Ördöngösfüzesi Hagyományőrző Együttes (v. Szolnok-Doboka m., Mezőség, Románia)

- Magyarpéterlaki zenekar Csíszár Aladár vezetésével (v. Maros-Torda m., Maros mente, Románia) 

- Tímár Viktor - furulya, hegedű és Tímár János - gardon (Gyimesközéplok-Hidegségpataka, Gyimes, Románia) 

Utána Táncház

Szeptember 22., szombat

10 óra

Tudományos tanácskozás: Kodály Zoltán zeneoktatási koncepciója és a mai magyar népzeneoktatás  

Helyszín: Erdei Ferenc Kulturális Központ

 A tanácskozás aktualitását a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzenei tanszakalapítása (szept. 18.), valamint a Kodály évad adják meg. A fórum célja néhány vitaindító előadás után (Eredics Gábor, Ördög Mária, Ittzés Mihály, Joób Árpád), felkért hozzászólók bevonásával kialakítani egy termékeny vitát az alábbi témákban:

Szolfézs vagy hangszerismeret: utak a kottaolvasáshoz

A népzene, mint kötelező tantárgy

Az auditív zeneoktatási módszertan elmélete és gyakorlata

A népdal szerepe a hangszeroktatásban 

A hagyományőrzés viszonya a népzene piaci hasznosításával

Organikus zenepedagógiai eljárások a néphagyományban

A tanácskozásra szeretettel várjuk mindazokat a szakembereket, aki a népzene oktatásával, a zeneoktatás módszertanával, a Kodály-módszer alkalmazásával elméletben, vagy gyakorlatban foglalkoznak, valamint minden olyan érdeklődőt, akit foglalkoztatnak a népzene társadalmi szerepének kérdései. 

10-12 és 16-19 óra

"Népzenei sokadalom" - népművészek, népzenei együttesek műsora

Helyszín: Főtér

19 óra

Két nomád nemzedék - gálaműsor  

Helyszín: Főtér

1988-ban, 16 évvel a táncházmozgalom kibontakozása után Magyarország legnevesebb népzenei együttesei egy nagyszabású, közös koncertet adtak a szegedi Dóm téren. Ez az a zenész generáció, melynek indíttatásairól, egyáltalán a magyar folklór mozgalom "táncházas újhullámáról" e hőskorszak neves költőinek, publicistáinak, fotóművészeinek közreműködésével született meg a Nomád nemzedék című kiadvány. Ilyen, közös koncertet a magyar népzenei mozgalom muzsikusai azóta sem adtak. Most, 19 évvel az emlékezetes szegedi előadás után, a Kecskeméti Népzenei Találkozó keretében ismét találkoznak. A "Két nomád nemzedék" címmel viszont arra szeretnénk utalni, hogy az általuk elkezdett munka nem maradt követők nélkül. Műsorunkban ugyanis nem csak ennek a hőskorszaknak az emlékeit szeretnénk feleleveníteni, hanem felmutatjuk azt is, hogy a magyar népzenei mozgalom immár második zenészgenerációja hirdeti lemezeivel, táboraival, táncházaival, koncertjeivel egyaránt hagyományos kultúránk értékeinek nagyszerűségét ország, s világ színe előtt. Hál' Istennek ez a sor itt sem szakad meg, hiszen mögöttük immár tanítványok egész hada sorakozik. Reméljük Találkozónkon velük is találkozhatunk, hol a műsorok nézőközönségeként, hol a táncházakban, hangszerrel a kézben.

A műsorban közreműködnek:

Halmos Béla, Sebő Ferenc, Sebestyén Márta, Téka, Ifj. Csoóri Sándor, Muzsikás, Ökrös Zenekar, Vujicsics, Egyszólam, Békés Banda, Fonó Zenekar, Méta, Zurgó, Szigony, Magyar Dudazenekar, Csík Zenekar, Üsztürü.

Utána Táncház

Helyszín: Erdei Ferenc Kulturális Központ

Szeptember 23., vasárnap

10-18 óra

Játszóház a Hagyományok Háza szervezésében.

Helyszín: Főtér

A játszóházban a tárgyalkotó népművészet és az egyes hagyományos, kézműves mesterségek anyagaival és technikáival ismerkedhetnek a gyerekek. A nemezelés, a kötélverés, a madzagszövés, a papírmerítés és a rongybaba-készítés során a gyerekek játékos formában kipróbálhatják kézügyességüket, majd a saját kezűleg készített játéktárgyakat természetesen haza is vihetik.

15-18 óra

"Népzenei sokadalom" - népművészek, népzenei együttesek műsora

Helyszín: Főtér

19 óra

Magyar Állami Népi Együttes

BARTÓK-TRILÓGIA 

I. TÉTEL: KINCSES FELVIDÉK

     Korunkat a változás jellemzi. Változik gazdasági környezetünk, a társadalom, amiben élünk, változnak szokásaink, a kultúránk, változunk mi magunk is. Ebben az átalakuló világban nehéz kapaszkodót találni, mert - az állandónak és változatlannak hitt - hagyományhoz való viszonyunk is átalakulóban van. Nem elégszünk már meg a személyes tapasztalatok, közvetítők által vagy filmről, hangszalagról megismert folklór reprodukálásával. Keressük és megmutatjuk, amit ebből a kultúrából ma aktuálisnak, magunkra nézve érvényesnek, értékesnek tartunk, keressük, meghatározzuk és elhelyezzük magunkat a saját nyelvünkön, a mi világunkban.

     A Kincses Felvidék című műsorával a Magyar Állami Népi Együttes a magyarországi hivatásos együttesek között először foglalja össze a Felvidék etnikailag sokszínű tánc- és zenekultúráját. Kiindulásként azon tájegységek anyagából merítettünk, ahol Bartók népzenekutatói munkássága is elindult (Gömör, Zoborvidék, Felső-Garam mente stb.), ám az igazi szándék nem egy leltár bemutatása volt, hanem inkább Bartók Kárpát-medence-koncepciójának érzékeltetése.

     A Bartók-évforduló jó alkalmat kínál Bartók Béla géniuszának újbóli felfedezésére. Ráirányítja figyelmünket arra az életműre és gondolkodásmódra, mely mintaként szolgál számunkra is. Eszerint a népzene és néptánc minél tökéletesebb megismerése után, abból kiindulva, saját, mai, aktuális nyelvünket kell megalkotnunk.

     A Kincses Felvidék a Bartók-trilógia első része, melyben az együttes a forráshoz legközelebbi, ahhoz leginkább hasonlító formában mutatja be az "eredetit". Az ezt követő részek, melyek a közeljövőben kerülnek színre, az absztrakció egyre magasabb szintjén követik Bartók útját, és jutnak el az inspiráló mintától a kortárs nyelvig.

--------------------------------------------------------------------------------

Prológus

Egy pár - Zoborvidék

Kanászoké - Ipolybél (Ipoly mente), 

                      Tardoskedd, Kéménd (Vág-Garam köze)

Dudacsárdás - Ipoly mente

Góralski - Szuchahora (Árva)

Oláhos - Kisdobra (Bodrogköz)

Csárdás és fogás - Bodrogköz

Csárdás - Magyarbőd (Abaúj)

Karikázó és karička - Imreg, Céke (Zemplén)

Krucena, Do šaflika - Sáros

Verbuňk, čardaš - Opálhegy, Parnó (Zemplén)

Pásztorbotoló - Gömör

Dudanóták - Zsére (Zoborvidék), 

Kürt (Vág-Garam köze)

Rozkazovačky - Nagyócsa (Polyánhegyalja)

Ruszin chorovodok - Kijó (Sáros)

Odzemok - Háromszlécs (Liptó)

Hajduch, šuchom - Rimakokova (Gömör)

Vasvári és csárdás - Gömör

Epilógus

                                     Az előadás magyarországi és szlovákiai alkotók közös munkája.

Zene: Agócs Gergely

Koreográfusok, tánctanárok: Furik Rita, Kökény Richárd, Mihályi Gábor, Richtarcsik Mihály, 

Hégli Dusán, Lépes Anikó, Stanislav Marišler, Lindá Luptáková, 

Vladimír Michalko, Marianna Svoreňová

Látvány, díszlet: Kovács Gerzson Péter

Grafika: Kovács Bori Vilma

Videómunkák: Ernst Süss, Digitart Kft.

Viseletek: Furik Rita

Vezető koreográfusok: Hégli Dusán, Mihályi Gábor

A rendező munkatársa: Mihályi Gábor

Rendező: Kovács Gerzson Péter (Harangozó-díjas és Lábán Rudolf-díjas)

Közreműködik a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara.

Zenekarvezető-prímás: Pál István

Tánckarvezető: Kökény Richárd

Asszisztensek: Bakos Gabriella (Harangozó-díjas)

Nemes Szilvia

Varga Péter

Művészeti vezető: Mihályi Gábor (Harangozó-díjas)

Egyéb programok:

Szakmai filmek vetítése

Helyszín: Erdei Ferenc Kulturális Központ

Szeptember 21., péntek 15-18 óráig

Szeptember 22., szombat 15-18 óráig

Szeptember 23., vasárnap 10-15 óráig

Bereczki Csaba: Életek Éneke I-IX. (2007)

Bartók Csaba: "Írígyelik a cigányok, hogy én zsigulival járok" - Potta Géza portréfilmje (2006)

Bakos Katalin: Kodály és Bartók nyomában a Felvidéken (2006)

Szakály István: Gömöri cigányok (2006)

Beszélgetés a mesterekkel

Helyszín: Erdei Ferenc Kulturális Központ,  

Szeptember 21., péntek 15 óra 

Pál István tereskei dudással beszélget Agócs Gergely népzenekutató.

Szeptember 21., péntek 16 óra 

Szóráth János tiszaalpári klarinétossal beszélget Szerényi Béla népzenekutató.

Szeptember 21., péntek 17 óra 

Csíszár Aladár magyarpéterlaki prímással beszélget Pávai István népzenekutató.

Kiegészítő program:

szeptember 22., szombat

Harmadik Magyar Dorombfesztivál 

Helyszín: Kecskeméti Ifjúsági Otthon

Minden programra a belépés díjtalan!

Információ:

Hagyományok Háza (Budapest) - Agócs Gergely, Mohácsy Albert Telefon: 1/225-5063

Erdei Ferenc Művelődési Központ  (Kecskemét) - Koós Ildikó, Orbán Mariann  Telefon: 76/503-880

Támogatók: Kecskemét Város Önkormányzata, NKA, Gollob Balázs és Bárdi Szabolcs hegedűkészítők, Birkás Pincészet-Szabadszállás

Médiatámogató: m2