[Folklista] harmonika

[Egri-Nagy Attila]

Ha mar szinekrol van szo, akkor beillesztenem ide a kovetkezo  
hasonlatot is.. Eleg filozofikus szinten mozog, de kapcsolodik...

A népzenei feldolgozás olyan mint a színkeverés. Vannak az  
alapszínek, ezeket könnyű megkülönböztetni egymástól,  
mindegyiknek markáns jellegük van. Aztán elkezdjük keverni őket,  
mert új ötletünk van, újításra vágyunk. És fáradozásainkat  
siker koronázza, gyönyörű soha nem látott árnyalatokhoz jutunk.  
Ám ha folytatni akarjuk a színkeverést, akkor az új színek  
használhatatlanok, bármit adunk hozzá egy idő után jellegten  
barnás színt kapunk. Vissza kell nyúlni az alapszínekhez.

Az alapszín az autentikus népzene, a kevert árnyalatok pedig a  
feldolgozások, amikor a népzene a klasszikussal, rockzenével,.....  
találkozik. Jól csinálva fantasztikus dolgok jöhetnek ki belőle.  
A gond ott van, hogy hogyan tovább? Van-e mihez visszanyúlni?

Talán ez lehet a magyarázata, hogy annyira örülök az autentikus  
népzenei felvételeknek, és ezért gyűjtöm őket olyan  
kétségbeesetten. A színek vesznek el a világból, a populáris  
zenében (hm, szigorúan véve ez a mai népzene, csak nem egy kis  
falué hanem egy behálózott világközösségé) minden libafos- 
zöld. Annyi minden van már belekeverve, persze mindenből csak egy  
kicsi, hogy úgy tűnik, hogy minden megtalálható benne, pedig semmi  
sincs.

Nyilván az autentikus népzene is egy több forrásból táplálkozó  
kevert valami (volt), és igazából csak egy pillanatfelvételt  
lehetett róla csinálni, mielőtt eltűnt (a falusi emberek  
gondolkodása is urbanizálódott). De a globális kultúra felől  
nézve, a népzene olyan erős színt képvisel, hogy a libafoson  
edzett szem már el sem tudja viselni.

@

http://tchangalo.blog.hu/


On 17 Dec 2007, at 12:51, Pávai István wrote:

> Ha röviden akarnék válaszolni az itt felvetődő kérdésekre,  
> akkor azt
> mondhatom, hogy a színspektrumban sem lehet pontos határt húzni a  
> színek
> közé, hogy na itt kezdődik a zöld, mégis az emberiség nagy  
> része számára
> egyértelmű a zöld tónusok túlnyomó többsége.
> Nehéz megvonni a határt népzene és nemnépzene között, de ez  
> nem jelenti azt,
> hogy ne lehetne tudni, hogy tipikusan mi a népzene.
> A vitatható színtónus, ami talán zöld talán nem, az biztosan  
> nem egy tipikus
> árnyalata a zöldnek.
> Üdv. Pávai István
>
> ________________________________________
>
> Minden nap frissül a www.folkradio.hu:
> rádió, folknaptár, fórum, sajtószemle, galéria, dalszövegtár
>
> A Folklista címe: lista at folkradio.hu
> Figyelem! A válasz automatikusan a listára megy. Ha magánlevelet  
> akarsz küldeni, cseréld le a címet!
> ________________________________________