[Folklista] hagyományöntet

[Pávai István]

Jó, hogy írtad ezt, Anikó, így lehetőségem van megmagyarázni egy
félreértést.
Egyik kecskeméti népzenei találkozón kerekasztal vitában vettem részt, s
valami hasonlókat mondtam el, mint az előző levelemben itt. Később az
interneten értesültem arról, hogy Birinyi Jóska szavaimat félreértve azt
mondta (távollétemben) egy másik találkozó alkalmával, hogy szerintem nincs
szükség citerazenekari, pávaköri mozgalomra (lásd:
http://www.garabonciasiskola.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=288
).
Szóval ha azt próbálom pontosítani, hogy hagyományőrzésnek számít-e a
színpadi produkció, abból miért következik, hogy én ellenezném a folklór
színpadra alkalmazását? Arról nem is beszélve, hogy egyáltalán nem ítélem
el, és mégcsak nem is tartom "rossz"-nak, ha valaki Dankó Pista nótáival
mulat. Csak azt tartom rossznak, ha ezt népzenének nevezik, mert nem az, s
helyesebb, ha mindent a maga nevén nevezünk. Mert ha valaki mákosgubát
rendel a vendéglőben, mert arra vágyik, s helyette töltöttkáposztát hoznak
ki (esetleg vaníliaöntettel), akkor nem biztos, hogy elégedett lesz :-)

Üdv. Pávai István

-----Eredeti üzenet-----
Feladó: lista-bounces at folkradio.hu [mailto:lista-bounces at folkradio.hu]
Meghatalmazó Fehér Anikó
Küldve: 2006. október 31. 18:53
Címzett: lista at folkradio.hu
Tárgy: [Folklista] egy hagyományápolónő merengése

Pávai Pistával négyszemközt szoktuk az ilyesmit megbeszélni, de most legyen
nyilvános.
A kérdés így hangzott:

Mitől lesz egy együttes hagyományőrző?

Erre válaszoltam: nem lesz, hanem vagy az, vagy nem az.
És ezek a sokat szidott (gyakran okkal!!!!) együttesek (népdalkörörk,
pávakörök, stb.) nem csak színpadon vannak, a meglévő 1200-ból akad
jónéhány, amely éli is a hagyományt - a szokásokat, a rendet, mindent. Van
köztük olyan is, aki tudja, hogy medve sosem lesz.
Nem kell szeretni őket, - tudom, nem támadod - de más a funkciójuk, mint a
mi kiművelt táncházi zenészeinknek. (Ezt még véletlenül sem cinikusan
írtam!) Hogy műsor után mit énekelnek? Ezt is, azt is. Hallottam jót is
rosszat is tőlük. Talán nem kellene általánosítani. És semmiképpen sem
kellene a falakat méginkább megerősíteni. Hol ez kell, hol az. Megférünk itt
sokan, sokfélék.
Most éppen mákosgubára vágyom. Nem töltöttkáposztára. Megyek is a konyhába
és belakmározom belőle - vaníliaöntettel.
Fehér Anikó