[Folklista] Huculok

2006. Jún. 6., K, 10:34:19 CEST

Kedves Listatagok!
Kapcsolódva Pávai István felvetéséhez, kíváncsi lennék a huculok hangszeres népzenéjére. Erről nem történik említés  a Kemecs által közzétett leírásban.
Üdvözlettel:
         Szabó László
szablaszl at bonyhad.tvnet.hu
GSM: (30) 216-8880
  -----Eredeti üzenet----- 
  Feladó: Pávai István 
  Címzett: lista at folkradio.hu 
  Elküldve: 2006. június 6. 9:38
  Tárgy: RE: [Folklista] Huculok

  Én azért jónak tartanám, ha abban nyújtanánk segítséget valahogy a kezdő internetezőknek, hogy megtanulják ők is az egyszerű keresési módokat, amikkel az interneten az alábbihoz hasonló adatokat könnyűszerrel megkereshetnek. Korábban is tapasztaltam, hogy gyakran kérdeztek a listán olyasmit, ami ott van az internetre föltett Néprajzi Lexikonban. Sokkal érdekesebb lenne a lista tematikája, ha itt olyasmi kerülne szóba, ami a lexikonok adataiban sem található vagy ott sem eléggé világos.

  Üdv. Pávai István

  -----Eredeti üzenet-----
  Feladó: lista-bounces at folkradio.hu [mailto:lista-bounces at folkradio.hu] Meghatalmazó Kemecsei Gábor
  Küldve: 2006. június 6. 9:22
  Címzett: lista at folkradio.hu
  Tárgy: [Folklista] Huculok

  Sziasztok!

  Korabban felmerult a listan a kerdes, hogy kik is azok a Huculok.
  Megkertem nagybatyamat, hogy jarjon utanna.
  -Ime az elso kor:

  "Ezt találtam a Pallasban.
  Építkezés
  A bukovinai hucul s a mi havasi oláhunk jól megvizsgálja a helyet, mielőtt kunyhóját építené. Hiedelmök szerint építésre alkalmas, mert szerencsés az a hely, a hová a marhák le szoktak heverészni, vagy ahol fekete hangyák tanyáznak; ellenben szerencsétlen az a hely, hol veres hangya van. A hová a havasi oláh kunyhóját építeni akarja, ott egy éjszakát tölt, s ha marháról vagy szerencsét jelző más tárgyról álmodik, építésre alkalmasnak találja a helyet. A hucul meg ugy győződik meg építő helyének szerencsés voltáról, hogy oda éjjelre vizzel telt poharat állít, melyet egy levéllel beföd. Ha reggelre szaporodott a viz, a hely szerencsés; ott gonosz szellemek nem tanyáznak. A huculok és oláhok előbb tömjénnel kifüstölik azt a helyet, hová építeni akarnak. A huculoknál szokás a ház négy szögletébe tömjént, pénzt, sót és kenyeret tenni, a ház jóakarói számára, ellenségei részére pedig szenet és meszet. Huculok, erőteljes, szép rutén néptörzs a Kárpátokban, keleti Galiciában és Bukovinában, állat- (különösen ló-) tenyésztéssel foglalkozik. V. ö. Kaindl, Die Huzulen (Bécs 1894).
  -------------
  Ezt írja a Révai.
  Huculok a kisorosz nép egyik ága, a keleti Kárpátok hegylejtőin a Tisza, Cseremosz és Pruth folyók felső folyásvidékén. Számuk 220.000-re tehető, ebből 25.000 Máramarosra esik. A H. elnevezést a nép egyáltalán nem ismeri, ez újabbkeletű irodalmi szó a oláh etymon szerint rablót jelent.
  A H.konglomerát nép, amely a szomszéd népek bujdosóiból, főleg katonaszökevényeiből alakult a XVIII. sz. folyamán, mert a H.
  területének hozzáférhetetlen hegy-völgyei kitünő menedékhelyül szolgáltak. A H. az ú. n. hucul-kisorosz nyelvjárást beszélik, amelyben sok régi orosz, magyar, német és oláh elem is van. Fajilag elüt a szomszédaitól, somatológiai tekintetben tipusa a keverék népnek. Falvaik hegyoldalakon, tetőkön elszórva sajátos stílusban épültek. Deszkafedelű házaikat felül és oldalt sziklákkal rakják meg, hogy kiálják a szél rohamát. Szintoly különlegesek bizánci ízlésű 2-5 kupolás templomaik különálló harangtoronnyal, csupa zsindelyépítmény. Festői viseletük által kitűnnek a szomszéd szlávok tömegéből. Az osztrák területen levő H. ó-hitüek, a hazaiak egyesültek, azért nálunk hivatalosan meg sem különböztetik a rokon ruténektől. Mese- és mondaviláguk gazdag, zenéjükben ellenben kevesebb önállóság mutatkozik. A hazai H. néprajzát és nyelvjárását Bonkáló Sándor írta meg: A rahói kisorosz nyelvjárás leíró hangtana (Gyöngyös 1910) c. munkájában. V. ö. Kaindl, Die Huzulen (Wien 1894) és Haus und Hof bei d. H. (u. o. 1897); Suchevic, Huculscina (Lemberg 1902); Vovk, Materijali de ukrajinskoruskoj etnologiji X. köt.
  (u. o. 1908).

  A Britannicában (2003) csak a ruténekről van egy összefoglaló cikk.

  Végül pedig amit a neten találtam.
  Huculok
  Az Erdős-Kárpátok északkeleti csücskében, a Tisza forrásvidékén, valamint a Romániához csatolt Havasmezőn, Visóorosziban és Oroszkőn él a ruszinok legkisebb és legérdekesebb törzse a hucul. Számuk kereken 30.
  000. Galíciából és Bukovinából vándoroltak be lassan, észrevétlenül a XVI-XIX. század folyamán. Az első ruszin bevándorlók Rahón telepedtek le. A pásztorok és nyájak gazdái fokozatosan, lassú beszivárgással népesítették be a mai huculföldet. A hucul eredetileg pásztornép volt, csak az állattenyésztéshez értett. Ma kiváló erdőmunkás és tutajos. Nagy mestere a faragásnak. Pagodaszerű fatemplomai (Bilib, Havasalja) a népies építészet remekei. A nők gyönyörűen kézimunkáznak, hímeznek, varrnak. Nyelvi és néprajzi tekintetben a hucul erősen eltér a többi szlávtól, különálló ruszin törzset alkot. A hucul eredetileg lovasnép.
  Lovon járt a havasokra, a szomszéd falvakba, sőt régente még esküvőre is lovon ment a templomba. Persze ma már jobbára gyalog jár.
  Elszegényedett, nem telik lóra. Betyárok (csornyi hlopci-fekete fiúk és
  oprisok) is voltak, segített a szegényeken, védte az elnyomottakat. Nem gyilkolt, és csak azokat a földesurakat és kereskedőket fosztogatta, akiken bosszút akart állani. Az oprisok eredetileg szökevények voltak. A kegyetlen lengyel földesurak, a hosszú katonáskodás, vagy az igazságszolgáltatás elől menekültek Csorna Hora erdeibe, és bandákba verődve messzi vidék rémeivé váltak. Híres haramiavezérek Piszklivij Iván (1703), Ivan Pintye (1704) és Dovbus Oleksza (1738-1744) volt. A csekélyszámú görögkeleti (ortodox) kivételével majdnem minden hucul görög katolikus vallású. Görcsösen ragaszkodik hitéhez, illetve szertartásához, de emellett rendkívül babonás is.A férfiak vastag darócból készült fekete vagy piros nadrágot viselnek. Nyáron ujjatlan, télen ujjas, gazdagon hímzett báránybőrbekecs (kozsuh) van rajtuk vagy fekete darócból készült ködmön(szerdák). Nagyon szeretik a ragyogókat, a különféle fényes díszeket. A 25-35 cm széles bőrszíj, a tüsző, a hucul férfi büszkesége. Ebben van a kése vagy a tőre. Minden vágya, hogy pisztolya is legyen. A nők ruházata gazdagon hímzett, bokáig érő ing, és elől-hátul egy-egy vastag kéziszőttesből készült, földig érő díszes kötény. Lábbelijük bocskor. Gyöngyhímzésből készült igen szép szalagot viselnek a nyakukon. A hucul egyike a legszebb embertípusoknak. Erős testalkatú, izmos, magas, szélesvállú, karcsú. A férfiak középmagassága 169, 5 cm, a nőké 144, 6 cm. Ugyanakkor a lengyel és az orosz férfi áltagos magassága csak 165, 5 cm, tehát a hucul 4 cm-rel magasabb a lengyelnél és az orosznál. Sűrű szemöldöke alatt tüzes szem villog. Haja és szeme sötét. A férfiak 83, 33%-a, a nők 66, 7%-a barna és csak 2, 8%-a köztük szőke. A nőket valóban megilleti a szépnem elnevezés. Fehér az arcuk, karcsú a termetük. Folyton mosolyognak, mint akik tudatában vannak szépségüknek. Ősi hucul szokás szerint karácsony ünnepét kell a legbőségesebb lakomával megszentelni.Szabály szerint-, aki teheti- tizenkétféle ételt készít karácsonyra. Fő tápláléka a kukoricalisztből készült puliszka (kulesa). Keményre keveri és tejjel vagy túróval eszi.
  A hucul szenvedélyesen szereti szülőföldjét.

  (Összeállította: Körtvélyesi Kálmán)" 

  _____________ NOD32 1.1580 (20060605) Információ _____________

  Az üzenetet a NOD32 antivirus system megvizsgálta.
  http://www.nod32.hu

------------------------------------------------------------------------------

  -+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-
   Nyári táborok: http://www.folknaptar.hu/nyari_tabor.php

   _____________ NOD32 1.1580 (20060605) Információ _____________

  Az üzenetet a NOD32 antivirus system megvizsgálta.
  http://www.nod32.hu

--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://list.folkradio.hu/pipermail/lista/attachments/20060606/7a7f7c0a/attachment-0018.htm>