[Folklista] kepek

[Számel Péter]

Kedves Józsi!Jó volt a visszavágás, csak az én mondanivalóm nem vágásnak lett szánva. Csupán csak annak, hogy figyeljen oda mindenki saját magára és másokra is. Régen is és ma is - általad fogalmazva - az eladhatóság alapvető kelléke a megjelenés, legyen az cukorka, csoki, zene. Sajnos ma már odáig értünk, hogy a sz..t is el lehet adni jó csomagolásban, az értéket meg nem lehet majdnem sehogyan. Szerintem a kettő - mármint tartalom és csomagolás - összhangja, megfelelő aránya volna egészséges, de szerintem ebben egyetérthetünk. És igenis figyelmeztetni kell mást, másokat is, ha éppen nem megfelelő a tartalom, vagy a megjelenés.Nem tudok most hirtelen képet mutatni magamról neked, biztosan találni rajtam is kivetni valót, de lehetőségeimhez képest azért igyekszem. Van néhány fehér ingem.Na nem én akarom itt a normákat felállítani. Nem kell feltétlen népviseletbe öltözni, főleg egy vonós bandának, de itt a bőgős sem a közönségnek, sem a zenekar többi tagjának nem adta meg a minimális tiszteletet. Azért hallottam már cigány bandákról is olyan sztorit - persze nem tudni, igaz-e - hogy Sebő Ferit úgy hajtották el környezetükből, mikor az csatlakozni kívánt a bandához farmernadrágjában, hogy a lába nem érte a földet. Az igényesség etnikumfüggetlen, csak hozzáállás és tisztelet kérdése. Jól gondolom, hogy ma van ezzel némi probléma?SzP-- Eredeti üzenet --
Feladó: Szász József Árpád <SzaszJ at olajterv.hu>
Címzett: lista at list.folkradio.hu
Elküldve: 09:00
Téma: RE: [Folklista] kepek
Sz P,
ne vedd zokon, de ha megkérhetnélek, bemutatnál nekünk egy képet magadról és a hangszeredről, hogy hogyan kell RENDESEN kinézni,
hátha az "megindítana" minket is, és akkor olyan jól elbeszélgetnénk róla.
 
No de félre a rosszmájúsággal, valóban érdemes odafigyelni a megjelenésre is, a hangszer állapotára is, mert hisz az jellemzi a viselőjét, tulajdonosát, csak azért ez mégis az illetőre tartozik, és jobban tennénk, ha mi a sajátunkkal foglalkoznánk, mert azt megtehetjük. Arra van kompetenciánk.
Erről jut eszembe, milyen érdekes hogy általában panaszkodni szoktunk, milyen csúnya a világ, mennyi értéktelen dolog vesz körül minket, mennyi gagyi zene és műsor megy a TV, rádióban de, ha a miénk olyan értékes, hogy-hogy nem tudjuk eladni. Hisz az a mondás is igaz, valami annyit ér amennyiért el lehet adni. Éppen ezért is érdemes odafigyelni a miénkre, és nem a máséra. Adjuk el a miénket, tegyük értékessé a miénket. Ne szidjuk azt aki eladja a sza. .rt is, hisz ez éppen erénye, hanem erősődjünk meg, tanuljunk akár tőle is, hogy el tudjuk adni a jót. Úgyhogy kár a gőzért, inkább erősődjünk, koncentráljuk az erőnket a saját céljainkra.
Vagy még nincs ilyen?
 
Sz J.
 
< Sziasztok!< Az új képek között van egy, amelyik "megindított". < - Elhiszem, hogy a berepedt bőgőt meg kell javítani, de a barna kartondoboz-ragasztó az azért nem semmi!< - Én, ha valaha is Párizsban fellépnék, legalább egy fehér inget felvennék magamra, főleg ha a társaim is abban muzsikálnak.< Erről az jutott az eszembe, hogy a régiek, még nagyapámék, azelőtt, ha szegények is voltak, de az ünnepi ruházatukra igencsak kényesek  
< voltak, igyekeztek olyankor RENDESEN felöltözni. Bár nem tudom, hogy a szászcsávási banda ott Párizsban melyik kultúrát képviselte éppen.Üdv,SzP

_________________________________________
INTERNETES NYELVTANULÁS!Tanulj ANGOLUL, NÉMETÜL kedvezményes áron a Médiabóval! 
3 Féle intenzitás; 3 Szint; Hanganyag CD-k; Ingyenes konzultáció! Bővebb információ és jelentkezés...

--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://list.folkradio.hu/pipermail/lista/attachments/20051011/c27c089b/attachment-0018.htm>