[Folklista] �rv�z-2?

[Natalia Zagyva]

Egy cikk a holnapi Romániai Magyar Szóból:

Holdbéli tájak, elmosott remények
Gyimesek: Ahonnan a haragos Tatros elindult


	Még most is nehezen lehet hallani a melletted lévô hangját a Tatros 
partján, a gyimesi Hidegség bejáratánál, olyan robajjal zúdul a víz az 
alacsonyabban fekvô tájak felé. El sem lehet képzelni, mi lehetett itt 
néhány nappal ezelôtt. Mára a haragos patak visszahúzott medrébe, de még 
most is veszélyezteti a Gyimesek völgyének lakóit, hiszen percenként görget 
magával méretes farönköket. Lassan elhúzódik a víz, de a természeti csapás 
kilométerekkel távolabb szedi áldozatait.

	Mindent vitt a víz, ami az útjában állt: fákat, építôanyagot, veteményt, 
hidat, földet. Három-négy napja a nappalok és éjszakák eggyé váltak az itt 
lakó emberek számára, hiszen a víz nem engedett senkinek pihenést. 
Csíkszeredából elindulva még sejteni sem lehet, hogy a hegyeken túl mi 
van/volt. Az elsô meglepô látvány a csíkszépvízi vízgyûjtônél fogad, ahol a 
megszokottnál nagyobb a vízszint, de itt az elmúlt napokban nem voltak 
gondok. A megszokottnál több víz folyik a Szépvíz medrében, de veszély nem 
volt. Gyimesfelsôlokon a fôút mentén sok helyen kint vannak az emberek, és 
takarítják a sáncokat, melyeket a hegyoldalakról lejött víz törmelékkel 
tömött be. A helyi polgármesteri hivatalhoz közeledve, egyre több udvaron 
látszik, itt is megjárta magát a víz. A polgármesteri hivatal elôtt is 
látható, meddig ért a víz. Bodor Piroska polgármester asszony meséli: egy 
kevés tartotta, hogy a hivatal is nem ázott el. A szerencse az, hogy emberi 
életben nem esett kár, és az állatokat sem bántotta a víz. A helyiek azt 
mesélik, hogy eddig nem látott erôvel és mennyiségben jött a víz a 
patakokból. A hivatal a közegészségügytôl kapott már segítséget, így 
elkezdhetik a kutak fertôtlenítését. A szentkirályi ásványvíz-palackozótól 
kaptak vizet, Kurkó úr segített – mondja a község vezetôje. A község 
tömbházlakásaiban nincs ivóvíz, a pompákat is elöntötte a víz, így ezek nem 
mûködnek.
	A szomszédos Gyimesközéplok fele haladva, Felsôlokon a kaszárnya elôtt 
kiskatonák tisztítják a sáncokat. Középlokon, Hidegség bejáratánál javában 
dolgoznak az emberek. Itt a Hidegség fele vezetô hídnak csak a pillérei 
maradtak meg, a többit a víz elmosta, így elszigetelôdött pár napra a 
település. Sikerült visszafedni a hidat, de még most is csak gyalogosan és 
kerékpárral lehet közlekedni. A vasúti töltésen is javítási munkálatokat 
végeznek. A vonatok nem tudtak közlekedni ezen a szakaszon. A hídon dolgozók 
mesélik, hogy a szomszédos patakba három ló is belefulladt. A fôútról a baj 
nem látszik. A vasúti töltés itt védôgátként óvta az országutat. A vasúti 
töltés tetejére érve azonban már látható a katasztrófa. Termôterületeket 
öntött el a Tatros. A szépnek ígérkezô burgonyatermést is mind kiforgatta a 
földbôl. A helyi számítás szerint csak néhány nap lett volna addig, amíg az 
új pityókát meg lehetett volna kóstolni. Most már a kiforgatott termés 
foltosodik, romlik.
	Az emberek most is tartanak attól, hogy a patak által sodort fák nehogy 
felakadjanak a hidaknál, hiszen ebben az esetben újra percek alatt elöntené 
a víz a közeli udvarokat. Sokkoló látvány bontakozik ki. Egy 
farönkszállításra alkalmas traktor után egy ló teteme van kötve. A hatalmas 
állat vízbe fulladt. huszonöt éves gazdája vele kereste kenyerét, vele járt 
erdôlni. A hídról egy másik kotrógépet pillantok meg, azon is egy ló teteme 
látszik. Egy harmadik ló tetemét nem is kapták meg az emberek, a víz 
elsodorta az állatot.
	A közeli ház udvarán nemrég még habtéglarakás állt, hiszen gazdája építeni 
szeretett volna. A víz azonban mindent elvitt, így nem maradt semmi az 
összegyûjtött anyagból. Az emberek egymáson próbálnak segíteni, és csak 
reménykedni tudnak, hogy nem jön nagyobb víz.
	Tovább haladunk Gyimesbükk irányába. Itt Deáky András otthonánál állunk 
meg, az udvaron még most is patakként folyik a víz. Egy nappal korábban még 
combig ért. A ház alapzatát félméteres víz veszi körül. A másfél méteres 
fundamentumnak köszönhetôen nem ment be a víz a házba. A kerítés 
betonalapzatát azonban áttörte. Az udvarra egy távolabbi helyrôl egy egész 
farakást „érkezett”. Az udvaron lévô rendelôben is víz van. A rendezett 
udvaron a dísznövények vízben állnak. A legnagyobb gondot azonban az 
jelentette, hogy 48 órán át nem volt villanyáram, a telefonvezetékek 
eláztak, így a külvilággal sem lehetett tartani a kapcsolatot, a 
maroktelefonok is elnémultak. A Bákó megyéhez tartozó Gyimesbükkön csak 
azután lett villanyáram, miután a vezetéket a Hargita megyeihez 
csatlakoztatták. Deáky András úgy véli, kemény lejben mérve is milliós károk 
vannak. Az általa mûködtetett panziót elkerülte az áradás, de az 
ivóvízvezeték megrongálódott, így ennek helyreállítása hosszabb idôbe kerül. 
A panzióvezetô azonban kész újrakezdeni.
	A víz leszaladt, megmutatva eddig nem ismert erejét. Mindenki értetlenül 
áll az elmúlt napok esôzését látva, hiszen emberemlékezet óta nem volt 
ekkora áradás. Azonban az elmúlt napok özönvize újra felébresztette az 
emberi szolidaritást, dea károk elhárításában ennél többre is szükség lesz.
DACZÓ DÉNES

Romániai Magyar Szó, 2005. július 16.