[Folklista]

[Cseke Zsuzsa Anikó]

Kedves Mindenki,

nem oly régen vagyok a listán, és mindeddig nem is szóltam hozzá (egyszerű
hobbitáncosként/hobbiénekesként nemigen rúgnék labdába, amikor szakmai viták
folynak, és amúgy is leginkább csendes résztvevő szeretek lenni), leginkább
csak érdeklődéssel figyelem a beszélgetéseket, és jól érzem magam ebben a
nagy családban. Egészen ma reggelig, Szász József - egyébként szépen,
líraian, tehetséggel - megírt leveléig folyamatosan jól éreztem magam, de az
igencsak elszomorított. Én sem sorolom magam sehová, és lévén, hogy olyan
kolozsvári vagyok, aki még a Ceausescu-rezsim utolsó éveiben serdültem és
eszmélkedtem, igencsak rossz emlékeket ébreszt bennem, amikor bárki egy
akolba, egy párt ernyője alá akar sorolni. Ezért is örültem nagyon Dicső
Géza és Fontányi Viktor reagálásának - örülök, hogy mások jó ízlését is
sértik az efféle, enyhén diktatórikus megnyilvánulások, és merik nyíltan
elutasítani ezeket.

Azt gondolom, ennek a listának a szelleméhez nagyon nem illik a
politizálás - természetesen a lista nyilvánossága előtti politizálás.
Mondjunk igent egymásra, tiszteljük egymás szabad akaratát, és feltételezzük
egymásról a jószándékot, akkor is, ha tudjuk, vagy tudni véljük, hogy a
másik esetleg akár a miénktől távol álló politikai irányvonalhoz vonzódik.
Ez a fajta ŐSBIZALOM, ha úgy tetszik, nagyon hiányzik a mai közéletből, de
hogy is lenne meg benne, amikor alapszintű emberi kapcsolatainkból is
gyakorta fájdalmasan hiányzik... (Bár talán a politikán nem is szabad
számonkérni, mert lehet, hogy ott éppen a bizalmatlanság, a gyanakvás, az
óvatosság táplálja a diskurzust... nem tudom, ehhez nem értek.)

Én feltételezem Szász Józsefről a tiszta szándékot és a jóakaratot. Ő is
feltételezze ezt rólam, még akkor is, ha esetleg az ellentétes politikai
táborhoz tartoznék, mint ahogy nem tartozom.

Bizony vagyunk egy páran népzenerajongók, akik nem akarunk politikai
táborokba beskatulyázódni.

Kedves József, én igent mondok RÁD, bár nem osztom a véleményedet. És te...?

(Hú... ez az utolsó mondat egy kicsit talán patetikusan hangzik, bocs. De
mély meggyőződésből fakadt!....:))

Örüljünk mindannak, ami összeköt minket, és ez nem kevés...

Mindenki iránt nagyrabecsüléssel,

Cseke Zsuzsa